A vám eltörlésétől nőtt a fogyasztás

2005-ben Magyarországon az égetett szeszes italok legális piaca, a korábbi évek csökkenő trendjétől némileg eltérően, a becslések szerint mintegy 1-1,5 százalékkal növekedett, és elérte a 47 millió litert. Ennek fő okai az importitalok fogyasztásának bővülésében és a legolcsóbb saját márkás termékek nagymértékű növekedésében keresendők.Nagy András, a Magyar Szeszipari Szövetség igazgatója elmondta azt is, hogy az import előretörése főként annak volt köszönhető, hogy az árak jelentősen csökkentek. Magyarország 2004 májusában csatlakozott az Európai Unióhoz, és az addig 40,8 százalékos importvámmal terhelt külföldi italok vámmentessé váltak. Részarányuk 2005-ben elérte a 10 százalékot az égetett szeszes italok legális piacán. Az export még továbbra is csak csekély hányadát képezi az értékesítésnek, és 2005-ben nem érte el az egy százalékot.

Prémium válaszok az importra
Az Európai Unióhoz való csatlakozás után az importvámok eltörlése miatt sokkal versenyképesebbé váló külföldi italok nagy kihívást jelentettek a magyarországi gyártók számára, elsősorban a prémium italok körében. A hazai cégek számos italkategóriában (pálinka, keserű likőrök) megfelelő válaszokat tudtak adni ezekre a kihívásokra. Felgyorsult a prémium pálinkák fejlesztése, és a fogyasztói igényekhez alkalmazkodva számos hazai gyártó új szeszes italokat dobott piacra. A hazai keserűlikőr-gyártók is olyan termékfejlesztéseket hajtottak végre, amivel sikerrel veszik fel a versenyt a piacon a főbb importált keserűlikőr-márkákkal. Kedvezőtlen hatást gyakorolt a hazai italpiac szereplőire, hogy a jövedéki adókat 2006-ban két alkalommal is – január 1-jén 15 százalékkal, szeptember 1-jén újabb 7 százalékkal – emelték. Ez nehezíti a nem legális piac elleni küzdelmet, és szűkíti a legális piacon az értékesítési lehetőségeket. Itt jegyzendő meg, hogy a bérfőzetett pálinkák mennyisége az elmúlt két évben 36 százalékkal csökkent.

Keserű likőr és whisky a legdinamikusabbak
Az égetett szeszes italok legális piaca 2005-ben elérte a 47 millió litert, amelynek közel 2/3-át az olcsóbb kommersz termékek adják. A kommersz szegmens évről évre veszít a súlyából (a 90-es évek végén még 70 százalék feletti részaránnyal bírt). A kommersz italokon belül csak a saját márkás termékek növekednek. A prémiumok részaránya közel 15-16 százalékra tehető, és jelentős növekedést mutat. Mind a fő hazai, mind az import prémium márkák fejlődnek. A legnagyobb növekedés két kategóriában, a keserű likőrök és a whiskyk esetén tapasztalható.
A legutóbbi kormányzati intézkedések következtében az elkövetkező 2-3 évben a vásárlóerő csökkenésére lehet számítani, ami korlátozni fogja a legális piaci értékesítési lehetőségeket. Főként akkor, ha további jövedékiadó-emelésekre kerül majd sor, és költségvetési okokból el­ma­radnak a már bevált VPOP e­llenőrzések. Kitörési lehetőséget jelenthetne a hazai gyártók számára az export növelése, főként a magyar kategóriának számító pálinkák esetében, ha a külföldi piacok „meghódítása” a kormányzat részéről is jelentős támogatásra talál, jegyezte meg Nagy András.