A Nutri-Score sztori folytatódik

Mikor lesz ebből új jogszabály?

Vendégszerző:
Szöllősi Réka
független élelmiszerpolitikai
elemző
elelmiszervilag.hu

Az első fontos tudnivaló, hogy jelenleg az uniós jogalkotás előkészítésének háttérmunkálatai zajlanak, és az előzetes ütemtervek szerint az élelmiszer-jelölésre vonatkozó előírásokat több területen (köztük a tápértékjelölést illetően) módosítani szándékozó jogalkotási javaslatot (vagyis a tervezetet) az azt elkészítő Európai Bizottság ez év utolsó negyedévében/vagy a következő év első negyedévében fogja leghamarabb publikálni. De ezzel a lépéssel önmagában semmi nem fog véglegesen eldőlni, mert az együttdöntési eljárás szabályai szerint az Európai Tanácsban a tagállamok képviselői folytatnak majd a tervezettel kapcsolatban (várhatóan nem egyszerű és nem rövid) szakmai vitát, amelynek akkor lehet vége, ha a tervezettel kapcsolatban közel egyhangúlag elfogadott, kompromisszumos megoldást találnak a Bizottság és a tagállamok képviselői.

Az érintett (és most módosításra kerülő) rendelet megalkotása anno 6 évet vett igénybe a tervezet benyújtásától kezdve a háromoldalú egyeztetések lezárásáig. Merthogy az együttdöntési eljárásban nemcsak a Tanács (vagyis a tagállamok szakértői grémiuma) tárgyalja meg a tervezetet (és alkotja meg a saját verzióját), hanem közben az Európai Parlament kijelölt bizottsága(i) és plenáris ülése (tehát a politikusok) is. És utána kell a szakmai és politikai aspektusokat kompromisszumokká összefésülő, kemény és a legtöbb szakmai kockázatot magába foglaló háromoldalú, véglegesítő tárgyalásokat lefolytatni, igaz, ezekre már meglehetősen szűk időintervallum áll rendelkezésre (ezért is van az, hogy a jelölés kérdését szakmai oldalról megközelítők rémálma ez a politikai alkukkal tűzdelt, pár hetes adok-kapok).

Vagyis most is nyugodtan úgy számolhatunk, hogy amíg a tervezetből elfogadott módosítás lesz, biztosan eltelik jónéhány hónap, esetleg egy-két év is. Ne feledjük, hogy a kérdés eldöntéséhez a hátteret a Farm2Fork stratégiában, a biodiverzitásra, a körkörös gazdaságra és a fogyasztóvédelemre vonatkozó stratégiákban kilátásba helyezett, az élelmiszeripart (és jelölést) is vastagon érintő intéz­kedések párhuzamos tárgyalása adja majd, és az uniós élelmiszerjog-alkotás történetében talán először éljük majd át azt, hogy valóban „holisztikus” szemléletben kell majd összeolvasni és értelmezni a különböző dossziék alatt megszülető rendelkezéseket (ennek minden lehetőségével és veszélyével együtt).

Mi történt a Nutri-Score háza táján?

A „rendszergazda” franciák az elmúlt évben sem tétlenkedtek, készültek például felmérések a rendszer hazai ismertségére vonatkozóan, mind a felnőttek, mind a serdülők körében. (Ez utóbbit azért is tartották fontosnak, mert az étkezési szokások kialakításában és az elhízás megelőzésében rendkívül nagy jelentősége van ennek az életkornak, és ráadásul a kamaszok gyakran befolyásolják szüleiket vásárlási döntéseikben.)

A felmérések eredményei rámutatnak arra, hogy a fogyasztókat célzó, állami edukációs tevékenységnek köszönhetően, valamint annak, hogy mára volumenben a piac csaknem hatvan százalékát lefedő, több mint 800 vállalat feltünteti termékein a kis színes ábrát, a Nutri-Score logót a franciák túlnyomó többsége ismeri (90 százalék feletti az ismertség), jelentős részük pedig képes is értelmezni a jelentését, és szeretné, ha kötelezővé válna az alkalmazása.

A Nutri-Score logót jelenleg 6 európai országban alkalmazzák hivatalos ajánlásként

A vásárlás során is sokan keresik a csoma­golásokon az ábrát. Ritkán kerül szóba (pláne itthon), de az uniós jogalkotási viták alakulása szempontjából lényeges momentum, hogy a rendszer 2017-es bevezetése óta több tudományos kutatás is bizonyította eredményességét a vásárlási döntések alakítása tekintetében, és a nemzetközi egészségügyi tudományos testületek és fogyasztóvédelmi szervezetek is egybehangzóan támogatják az elterjedését.

A logót jelenleg 6 európai országban alkalmazzák hivatalos ajánlásként, Belgium­ban, Németországban, Luxemburgban, Hollandiában, Spanyolországban és Svájcban. Ezek az országok 2021 februárjában létrehoztak egy transznacionális koordinációs mechanizmust, amelynek célja, hogy egy irányító és egy tudományos bizottság működtetésével elősegítse a Nutri-Score alkalmazását. A rendszeresen ülésező testületek mára kidolgozták az együttműködés területeit (pl. az algoritmus fejlesztése, ehhez a javaslatok összegyűjtése, megvizsgálása). Az első erre vonatkozó jelentés várhatóan idén nyáron megjelenik majd.

A francia kormányzat a rendszer kiterjesztését tervezi a jövőben a vendéglátásra és a nem előrecsomagolt élelmiszerekre is.

Mi újság a francia fejlesztésű rendszer ellenzőivel?

Közben a másik oldal, vagyis a Nutri-­Score rendszert ellenzők tábora sem tétlenkedik. Olaszország például továbbra is aktívan kardoskodik a saját maga által kifejlesztett ún. NutrInform rendszer népszerűsítése érdekében. (A két rendszer közötti eltéréseket a Trade magazin 2021/4-es számában mutattam be.) Legutóbb az EFSA által, a tápanyagprofilokról kiadott állásfoglalás kapcsán nyilatkoztak úgy az olaszok, hogy annak a megállapításaiból szerintük egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a francia rendszer nem jó. Erre válaszul mind Serge Hercberg, a Nutri-Score kidolgozója, mind a BEUC, az Európai Fogyasztóvédelmi Konföderáció képviselője azt nyilatkozta, hogy erről egyáltalán nincs szó, sőt épp az ellenkezője igaz, mindez legfeljebb „rózsaszín álom” az olaszok részéről, mert az EFSA álláspontja nem az egyes rendszerek működőképességét határozta meg, hanem azoknak a problematikus tápanyagoknak a körét, amelyeket az európai lakosság egészségi állapota és a jellemző tápanyagbeviteli problémák miatt figyelembe kell majd venni a tápanyagprofilok (és egyéb jogszabályok) megalkotásánál. És ezek pontosan azok, amelyek a Nutri-­Score algoritmusában is benne vannak.

Olaszország mellett számos nagyvállalat és lobbiszervezet (pl. a COPA-COGECA) is küzd a francia rendszer európai elterjedése ellen, a kifogás pedig jellemzően (és többek között) az, hogy a Nutri-­Score az egészséges növényi olajak és D és E kategóriába eső élelmiszerek fogyasztásáról le szeretné beszélni az embereket (beleértve a hagyományos, eredetvédett termékeket), valamint, hogy a többszörösen feldolgozott termékeket pozitívan diszkriminálja. Ezzel szemben a francia kidolgozók szerint az említett kategóriák evéséről nem lebeszélni szeretnék az embereket, hanem annak a tudatosítása a cél, hogy ezekből a termékekből csak kis mennyiség fér bele a kiegyensúlyozott, egészséges étrendbe. A növényi olajokkal kapcsolatban is érvényesül az a tudományos szempont, hogy az egészségesebb zsírsavösszetételű termékek jobb besorolást kapnak (például az olíva­olaj és a vaj egyértelműen összehasonlítható a logó segítségével). Harmadrészt a hagyományos termékek esetében is igaz, hogy táplálkozási szempontból a mértékletesen fogyasztandó, rendszerint magas telített zsír- és sótartalmú termékekről van szó. Negyedrészt arra hivatkoznak, hogy ez a rendszer a tápanyagösszetételi szempontokat vizsgálja, a feldolgozottság foka egy másik dimenzió, és a két aspektus egészségre gyakorolt, együttes hatásának elemzésére jelenleg nem áll rendelkezésre tudományos módszer és bizonyíték.

Mit jelent mindez Magyarországon?

Tény, hogy az elmúlt években nem történt átfogó és transzparens szakmai egyeztetés ebben a témában, és a szakmai szervezeteken belül sem mélyült el a gondolkodás az egyes szakágazatok és szakmai szervezetek megosztottsága miatt. Vannak Nutri-Score pártiak és ellenzők itthon is szép számmal, és a polcokon is megjelent már ez a jelölési mód. Ahogy vannak irreális elképzelések is az uniós szabályok várható alakulásával kapcsolatban, például elérhető olyan hazai szakmai vélemény, amely szerint megfontolandó lenne a Nutri-Score-ból a D és az E-kategóriát „törölni”. A hazai kormányzati álláspont egyelőre szintén nem egyértelmű ebben a kérdésben, ennek megalkotására az uniós vitákban képviselendő induló mandátum elkészítéséig valószínűleg várni kell.

Ugyanakkor bármi is lesz az eredménye az uniós jogszabály elfogadását megelőző, nagy valószínűséggel kemény és nehéz tárgyalásoknak, a hazai élelmiszeriparnak mindenképpen szembe kell néznie azzal az elvárással, hogy a fogyasztók számára a jelenleginél könnyebben érthető, pillanatok alatt értelmezhető és az azonos termékkategórián belül található termékek összehasonlítását is mindinkább lehetővé tevő jelölések felé megy el a világ és a piac. Ezért az ezzel való őszinte szembenézés, a versenytársak és a kereskedői elvárások monitorozása és a kívánalmakat figyelembe vevő termékfejlesztés elengedhetetlen ebből a szempontból. És a tápértékjelölés még csak a kezdet, mert hamarosan ugyanezzel az elvárással fogunk szembesülni az élelmiszerek előállítása környezeti lábnyomának jelölésénél is... //

Ez a cikk a Trade magazin 2022.08-09. 168-169. oldalán olvasható.