A magyar vendéglátás 2019-es forgalmi adatai
A Magyar Vendéglátók Ipartestülete (MVI) 2016 óta minden évben közzéteszi statisztikai helyzetjelentését a vendéglátásról. A jelentés hátteréről, valamint a statisztikai alapadatokról tegnap számoltunk be az olvasónak. Ma a jelentés ismertetését a forgalmi adatokkal folytatjuk.
A helyzetjelentést idén is Zerényi Károly, az MVI képviselő-testületi tagja állította össze hazai és nemzetközi adatok felhasználásával.
A vendéglátó üzletek forgalmi adatai
2018-ban a vendéglátásból folyó áron 14%-kal több, 1283 milliárd forint bruttó árbevétel származott az egy évvel korábbihoz képest. Az árbevétel 91%-a, 1165 milliárd forint (2017-ben 1006 milliárd forint) a kereskedelmi vendéglátásban7, 118 milliárd forint (2017-ben 119 milliárd forint) a munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátásban realizálódott.
2019-ben a vendéglátóhelyek összesített bruttó forgalma 1466 milliárd forintot tett ki, amely 14,3%-os növekedést jelent a 2018-as évhez képest. Az árbevétel 91%-át, 1333 milliárd forintot a kereskedelmi vendéglátás, 133 milliárd forint a munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátás adta. Az összesített 14,3%-os bővülés mögött alapvetően a kereskedelmi vendéglátás 14,5%-os és a munkahelyi vendéglátás forgalmának 12,3%-kos növekedése áll. A vendéglátásban a fogyasztói árak 2019-ben 6,7%-kal emelkedtek az előző évhez viszonyítva, amely meghaladta az átlagos fogyasztói árindexet (103,4%). Ennek megfelelően a vendéglátás egészére vonatkozó forgalom volumene 2018-hoz képest 7%-kal nőtt. A kereskedelmi vendéglátás volumene 2019-ben 7,2%-kal, a munkahelyi vendéglátásé pedig 5,1%-kal nőtt 2018-hoz viszonyítva.
A vendéglátóhelyek eladási forgalmának volumenváltozását nem csak az előző év azonos időszakához viszonyítva lehet vizsgálni, hanem egy állandó bázis időszaki adathoz is, amelyet az alábbi diagram hivatott szemléltetni.
Ha a vendéglátóhelyek eladási forgalmának volumenváltozását a 2007-es évhez viszonyítjuk, akkor a vendéglátó üzletek összesített változatlan áras forgalma csak 2016-ban érte el, illetve hosszú idő után meg is haladta a világgazdasági válság előtti szintet. A 2007-2019 közötti időszakban jól nyomon követhető, hogy 2008-tól kezdődően folyamatosan elmaradt a változatlan áras vendéglátóhelyi forgalom a 2007-es szinthez képest. Ugyanakkor 2014-től elkezdődött egy felívelő trend, amelynek köszönhetően 2016-tól kezdve évről évre dinamikusan nő a vendéglátóhelyek összesített, változatlan áras forgalma. A vendéglátás ágazat fogyasztói árindexének változása 2007-2019 között 167,1%-os volt, miközben a nemzetgazdaság egészét tekintve ennél alacsonyabb, 141,1%-os változás történt. Ugyanakkor az árváltozás nem minden évben haladta meg a nemzetgazdasági átlagot a vizsgált periódusban. Az árváltozás 2007 és 2012 között hullámzó volt, majd 2013-tól minden évben meghaladta a vendéglátás fogyasztói árindexe az átlagos árváltozást. Mindemellett a vendéglátás meghatározó részét adó kereskedelmi vendéglátás elmúlt két éves (2018-2019) forgalma alapján többek között megvizsgálható, hogy miként alakult az árbevétel havonkénti aránya, figyelemmel a turisztikai főszezonra. Az összehasonlíthatóság érdekében a kereskedelmi vendéglátás forgalma mellett a munkahelyi vendéglátás alakulását is szemlélteti az alábbi grafikon.
A kereskedelmi vendéglátóhelyeknél az éven belüli forgalomváltozás igazodik a nyári szezonális időszakhoz, amelynek eredményeképpen az éves forgalom közel 1/3-a a nyári hónapokban realizálódik. Emellett a forgalom az év elejétől kezdődően a nyári szezonidőszak végéig növekszik, majd ezután csökkenve visszatér a nyári csúcsidőszakot megelőző hónapok részarányaihoz. A munkahelyi vendéglátóhelyek esetében az év elejétől kezdődően kissé hullámzó forgalom mutatkozik, majd a nyári szezonidőszak beköszöntével drasztikus csökkenés következik be, amely egészen a nyári csúcsidőszak végéig tart. Ezt követően a forgalmi részarány a munkahelyi vendéglátóhelyek esetében emelkedik, majd újra eléri a nyári szezonidőszak előtti szintet. Összességében a nyári turisztikai főszezon a kereskedelmi vendéglátóhelyek forgalmára pozitív, míg ugyanezen szabadságolásokkal teli időszak a munkahelyi vendéglátóhelyekre negatív hatást gyakorol.
A fajlagos vendéglátóhelyi forgalom alakulása
A vendéglátóhelyek folyó áras eladási forgalmának és a vendéglátó üzletek számának ismeretében kiszámítható az egy üzletre jutó napi forgalom és annak időbeli változása.
2019-ben az egy üzletre jutó napi folyó áras bruttó forgalom az összes vendéglátóhelyet tekintve meghaladta a 79 ezer Ft-ot. Az összesített fajlagos bruttó forgalom 2007 és 2019 között évente átlagosan 7,7%-kal nőtt.
A vendéglátóhelyi forgalom megoszlása
A vendéglátóhelyi forgalomnak a jelentős részét (mintegy 3/4-ét), a korábbi évekhez hasonlóan az ételforgalom teszi ki, amely 2019-ben 73,86%-ot jelentett. A fennmaradó 26,14%-ot az alkoholtartalmú italok (10,29%), az alkoholmentes italok (10,67%), a kávé (4,6%), valamint az egyéb termékek (0,58%) adták.
Kapcsolódó cikkeink
Ez volt az idei Gundel-díj átadás – A nap képe
Október 27-én a Gundel Étteremben immáron 9. alkalommal adták át…
Tovább olvasom >Ingadozó munkaerő-állomány
Az MVI évente közzéteszi statisztikai helyzetjelentését a vendéglátásról. A kiadvány…
Tovább olvasom >A visszaváltás nehézségei
A palackvisszaváltás komoly problémát jelent a HoReCa szektor számos képviselőjének. A…
Tovább olvasom >További cikkeink
Megugrik az európaiak utazási kedve: A 2024-es év őszi és téli szezonjának utazási trendjei
Az Európai Utazási Bizottság (ETC) legújabb kutatása szerint jelentős növekedés…
Tovább olvasom >Hello METRO, HelloPay!
Júliustól a METRO kínálatából, valamint a nagykereskedelem értékesítőin keresztül országszerte…
Tovább olvasom >Közel 13 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma Romániában 2023 első kilenc hónapjában
Romániában 12,8 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma 2023 első…
Tovább olvasom >