A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar az egészséges GMO-mentes növényekre épül
A mezőgazdasági termelés, az élelmiszeripar és a táplálkozástudomány kéz a kézben járnak, minden szegmens fejlesztései, kihívásai, elvárásai hatással vannak egymásra – jelentette ki dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára a Semmelweis Egyetemen megrendezett III. Táplálkozástudományi Szimpóziumon, Budapesten, szombaton, melynek központi témája a szárazhüvelyesek voltak.
A helyettes államtitkár kifejtette, hogy a hüvelyes zöldségek ősidők óta hagyományosan részei az emberiség táplálkozásának, gazdag a vas, magnézium, cink és B-vitamin tartalmuk, továbbá számos egészségügyi előnnyel is járnak, csökkentik a különböző betegségek kialakulásának kockázatát, köztük az elhízást, a cukorbetegséget és a szív-és érrendszeri problémákat. Emellett a hüvelyesek fontos növényi fehérjeforrások is, fehérjetartalmuk a gabonafélékben mérhető érték nagyjából kétszerese. Ennek ellenére a hazai termőterületek aránya csökken, pedig ezen növények nitrogénmegkötő képességük révén a talajra is kedvező hatást gyakorolnak. Dr. Felkai Beáta Olga felhívta a figyelmet arra, hogy bár a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége heti rendszerességgel ajánlja fogyasztásukat, a KSH 2020-as adatai szerint hazánkban az átlagos éves fogyasztás még mindig alacsony, fejenként 1,5-2 kg hüvelyest fogyasztunk évente. Fontosságára, élettani hatására és élelmiszeripari jelentőségére fel kell hívni a figyelmet, amely együttes feladatunk- tette hozzá.
A helyettes államtitkár rávilágított arra, hogy az általános tapasztalat szerint az élelmiszeripari termékinnovációk legjellemzőbb iránya a növényi termékek fejlesztése
A növényi alapú táplálkozás térnyerésével egyre több olyan hüvelyes termék kerül a piacra, amelyek alternatívát nyújtanak a hagyományos, állati eredetű élelmiszerekhez képest. A magas fehérjetartalom miatt potenciális alternatívát jelenthetnek a vegetáriánus vagy vegán étrendet követők számára. Dr. Felkai Beáta Olga kiemelte, hogy a fogyasztói igények változásával párhuzamosan egyre több hüvelyes alapú termék jelenik meg a boltok polcain is, például snackek, száraztészták vagy pástétomok formájában. Fontos azonban a fogyasztók egyértelmű tájékoztatása az ilyen termékekkel kapcsolatban, hogy ne legyenek megtévesztve az összetevők vagy a tápanyagok tekintetében. Elmondható, hogy az európai fogyasztók körében egyre nagyobb kereslet mutatkozik a GMO-mentes, jó minőségű, változatos növényi fehérjék iránt, ami további lendületet adhat a hüvelyesek termesztésének és feldolgozásának.
AM
Kapcsolódó cikkeink
A csontos csirkemell és a csirkemellfilé ára is számottevően csökkent
A KSH adatai alapján Magyarország baromfihúsexportja 2,4 százalékkal 142 ezer…
Tovább olvasom >Erősödött az élő sertés exportja
A KSH adatai szerint Magyarország élősertés-kivitele 22,7 százalékkal 22,5 ezer…
Tovább olvasom >AM: végéhez ért az idei betakarítás és a vetés
Befejeződtek az idei évben az őszi betakarítási és a vetési…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >30%-kal kevesebb anyaghasználat már megoldás lenne a klímaválságra
A körforgásos gazdaság globális szükségszerűség: túlmutat a földrajzi határokon, és…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >