A lengyel mezőgazdaság és az agrár-élelmiszer kereskedelem

2010-ben Lengyelországban mezőgazdasági összeírásra került sor. Ennek eredményei egyértelműen dokumentálják a lengyel mezőgazdaságban az elmúlt nyolc év során végbement változásokat. Csökkent az agrárgazdaságok száma, közülük több mint 300 ezer eltűnt.

A legnagyobb csökkenés a kis, 5 hektár alatti gazdaságokat érintette. Ugyanakkor a legnagyobb mértékben nőtt az 50 hektár feletti gazdaságok száma. Ez az agrárgazdasági termelés egyre nagyobb specializációját és a mezőgazdaság szerkezetének kedvező változásait jelenti, egyúttal a lengyel Vidékfejlesztési Program végrehajtására vonatkozóan elfogadott megoldások helyességét támasztja alá. E program két tevékenységének, nevezetesen a „Korengedményes nyugdíj” és a „Könnyítések a fiatal gazdáknak” irányultsága meggyorsította a generációváltást, valamint a gazdaságok mennyiségét és méretét illető változásokat vidéken. A mezőgazdaság termelékenysége szempontjából ezek nagyon hasznos átalakulások, melyek a termelési költségek csökkentését és a mezőgazdasági termelés piacképességének növelését szolgálják.

Ahogy a lengyel mezőgazdaság, úgy a lengyel vidék is gyorsan változik. Fejlődésének egyik mozgatórugója a falusi turizmus, amely nagy növekedési esélyekkel bír Lengyelországban. Közép-Kelet-Európa egyetlen országaként megtartottuk az agrárstruktúrában a (kis- és közepes) egyéni falusi gazdaságok domináns szerepét, valamint a kultúra anyagi erőforrásainak, az autentikus népi folklór, a megőrzött és nemzedékről nemzedékre továbbadott szokások és hagyományok nagy gazdagságát. Ezen túlmenően a lengyelországi vidék a széles közönség igényeihez igazodó, egyre tágabb kínálattal rendelkezik. Ennek kedvez a falusi turizmus (számos helyi intézmény és vajdasági önkormányzat által támogatott) márkás termékei, valamint a regionális és hagyományos termékek fejlődése. Az elmúlt tízegynéhány évben a falusi turizmus dinamikus fejlődése figyelhető meg, beleértve az agroturizmust, mint egyfajta aktív kikapcsolódást a vidéki területeken, mely fontos tényezője a vidék multifunkcionális átalakításának.

A falusi turizmus kikapcsolódást szolgáló termékkínálata gyakran különböző kiegészítő szolgáltatásokat, szabadidős és kulturális foglalkozásokat is magában foglal, mint a lovaglás és a hippoterápia, lovaskocsizás és szánkózás, túrázás és kerékpározás, horgászat, erdei növények gyűjtése, csónakok és egyéb eszközök kölcsönzése, a környék látnivalóinak megtekintése, valamint részvétel a különböző helyi rendezvényeken: ünnepségeken, népi és ünnepi fesztiválokon.

A lengyel vidéken bekövetkezett változások lehetőséget adnak az optimizmusra a lengyel agrár-élelmiszeripari termékek kereskedelmének további fejlődése kapcsán. Lengyelország továbbra is fenntartja az árucsere-forgalom több mint 2,5 milliárd eurós pozitív mérlegét, az értékesítés több mint 14 milliárd eurós szintje mellett. Ezenfelül a lengyel piacot továbbra is a hazai termékek uralják. A lengyel élelmiszer-ipari termékek egyre szélesebb elismerést vívnak ki nemcsak az Európai Unión belül, de annak határain túl is.

A lengyel élelmiszerek Magyarországon is egyre inkább jelen vannak. Az élelmiszer-készítmények – Németország utáni – második legnagyobb magyar piaci beszállítói vagyunk (értékük 384,2 millió euró 2011 első 9 hónapja után), ezen belül szintén a második beszállítója a feldolgozott élelmiszereknek (222 millió euró), valamint az élő állatoknak és hústermékeknek (128 millió).