A Lánchíd Klub vendégei voltak: a PwC szakemberei – Töretlen optimizmussal 2021-ben

Szerző: Gyarmati Orsolya

A PwC vezérigazgatói felméréséből kiderült, hogy a járvány ellenére az idei év tekintetében mind a magyar, mind a globális vállalatok vezetői annyira optimistán nyilatkoztak a világgazdaság növekedési ütemének gyorsulása kapcsán, amilyenre még nem volt példa a PwC-felmérések egy évtizedes történetében. Ebben a témakörben tavaly extra pesszimizmus jellemezte a válaszadókat, ami azért érdekes, mert a 2020-as évre vonatkozó interjúk 2019 novemberében készültek, jóval a COVID megjelenése előtt. Újabb kontraszt, hogy ennek ellenére a vállalatvezetők saját bevételeiket illetően 2015 óta töretlenül optimisták – a válaszadók több mint 80%-a minden évben folyamatos növekedést prognosztizált.

A PwC arról is megkérdezte a CEO-kat, melyek idén azok a gazdasági, társadalmi, üzleti kockázati tényezők, amelyekkel számolniuk kell saját iparágukon belül. Idén természetesen a pandémia került az első helyre, s ez okozta a legnagyobb aggodalmat mind a hazai 241, mind az 1779 külföldi felső vezető körében. Második helyre a sokéves trendhez híven ismét a szakemberhiány került, ami az elmúlt öt évben mindig vezető helyet foglalt el.

Mekler Anita
cégtárs
PwC

Mekler Anita a növekedési kilátásokra nézve potenciálisan kockázatot jelentő tényezők listájában a 2020-as és 2021-es válaszok közötti különbségeket elemezve a munkaerő romló egészségügyi állapotát, a félrevezető tájékoztatást, az ellátási láncban keletkezett zavarokat, a válsághelyzetre való felkészülést és a növekvő adóterheket emelte ki: ezeknél a tényezőknél komoly ugrás figyelhető meg 2021-ben, s mindegyik köthető a pandémiához.

A kifejezetten az FMCG-szektorhoz intézett kérdés kapcsán, amely azt tudakolta, melyek azok a fogyasztói viselkedések, amelyeket leginkább figyelembe kell venni, ha hosszú távon terveznek a cégek, a hazai válaszadók 86%-a egyértelműen az e-kereskedelmet jelölte meg, de globálisan is toronymagasan vezetett az e-commerce. A felső vezetők számára kiemelt stratégiai célkitűzés a digitális transzformáció. Érdekes módon a kiberbiztonság és az adatvédelem fejlesztésére a CEO-knak csak kicsit több mint a fele fektetne, míg ez az arány külföldön 72%.

A digitális transzformáció hatása két jogterületre

Dr. Szűcs László
ügyvéd, irodai tag
Réti, Várszegi és Társai
Ügyvédi Iroda
PwC Legal

Szűcs László, a PwC Legal tagja a digitális transzformáció kapcsán beszélt a HR-folyamatok átalakulásáról. A szakember a digitális térben működő HR-folyamatokat egy netbankhoz hasonlította, ahol a munkavállaló online fiókján keresztül elérhet minden olyan utasítást, szerződést, belső normát, szabályzatot, amelyeket a munkája során be kell tartania, és amelyen keresztül – egy egyszerű azonosítást követően – olyan „ügyleteket” intézhet, mint például a szabadság igénylése vagy a munkáltatói igazolások kiállítása.

Az új Munka Törvénykönyve pragmatikusan határozza meg az írásbeliség fogalmát, így ha a munkáltató e-mailben küld egy megállapodástervezetet a munkavállaló részére, és a munkavállaló arra igennel válaszol, úgy a felek levelezését a felek között létrejött írásbeli megállapodásnak kell tekinteni. Ennek révén akár a munkavállaló teljes HR-életpályája átirányítható egy digitális platformra, és teljes körben felszámolható lesz a papíralapú adminisztráció.

A webshopszabályozással kapcsolatban Szűcs László úgy fogalmazott: a jelenlegi magyar szabályozási környezet esetenként nagyon távol áll a technikailag rapid módon fejlődő e-commerce-től. A Polgári Törvénykönyv ugyan jól meghatározza a távollévők közötti ügyletek feltételeit vagy a fogyasztói szerződés szabályait, azonban esetenként olyan alapkérdéseket kellene pontosítani például, mint az írásbeliség fogalma az elektronikus platformon történő kommunikáció vagy az irányadó fogyasztói jogok érvényesítése határon átnyúló ügyletek esetén.

A GDPR és a webshopok kapcsán Szűcs László elmondta, hogy az elmúlt években alapvető változáson ment keresztül a működési modell. Napjainkban már nem a fogyasztó megy a webshopba, hanem a webshop megy a fogyasztóhoz. Egy egyszeri webshopjelenlét olyan „digitális lábnyomot” hagy, melynek felhasználásával a kereskedelmi cégek folyamatosan és szisztematikusan utánkövetik a fogyasztót, és a különböző virtuális platformokon személyre szabott ajánlatokkal keresik meg. Ennek – az esetenként agresszív – gyakorlatnak a lételeme a profilozás, amely viszont csak abban az esetben lehetséges, ha a bevont szereplők a GDPR-ban részletesen meghatározott előfeltételeket teljesítik.

Az ún. big tech cégek jelenlegi gyakorlatával kapcsolatosan szinte az egész világon új, korlátozó szabályok bevezetésén gondolkodnak. Megpróbálják a szociális platformként indult, mára első számú hirdetési csatornává alakult cégek működését és adatkezelési gyakorlatát a fogyasztói érdekekhez igazítani. Az elkövetkező 3-5 évben részletes szabályok várhatóak az agresszív kereskedelmi gyakorlat tilalmáról, illetve az adattranszfer transzparenciafeltételeiről.

Amikor már az egy óra is kevés…

Perger Júlia
CEE stratégiáért és
transzformációért felelős
csapatmenedzser
PwC

Perger Júlia, a PwC CEE stratégiáért és transzformációért felelős csapatának menedzsere a járványnak a cégek stratégiájára és a minket körülvevő környezetre tett hatásait elemezte. A pandémia kapcsán rendkívüli módon felértékelődött az e-kereskedelem, a videókonferencia-platformok és a higiéniai termékek piaca. A készpénzes fizetésről digitális eszközökre váltottunk, mert ezt tartottuk biztonságosabbnak.

Számos dolog az otthonlét miatt nyert új értelmet, például az e-sport vagy az online befektetések, de ezzel párhuzamosan olyan trendek váltak újra népszerűvé, mint a kertészkedés vagy a csináld magad-­típusú tevékenységek. Azok a vállalatok tudtak sikeresek maradni, amelyek gyorsan alkalmazkodtak az új helyzethez akár azért, mert egyszerű/diverzifikált ellátási láncokkal rendelkeztek, és/vagy mert már volt e-kereskedelmi platformjuk.

A fogyasztói szokások többek közt azért alakultak át, mert az emberek sok mindent átértékeltek a járvány hatására. Különböző magyarázatokat kerestek, épp ezért előtérbe került a biztonság, a felelősségvállalás, a spiritualitás és a fenntarthatóság témaköre. A legnagyobb kihívás a vállalatok számára ebben a helyzetben az, hogy két helyen kellett helyt állni, hiszen a fogyasztói szokások és a cégek belső működése egyszerre változott meg.

Míg 2018-ban a fogyasztói elvárás az volt, hogy a rendelt termék legfeljebb öt napon belül megérkezzen, addig a quick-commerce-en belül még öt óra is soknak számít. Az ételkiszállítással foglalkozó cégek esetében már a COVID előtt is elvárás volt, hogy a fogyasztó egy órán belül megkapja a rendelt ételt. Több ilyen cég vezérigazgatója nyilatkozta azt, hogy a COVID hatására bekövetkezett 100%-os növekedés nem jelentett számukra olyan nagy kihívást, mert megvoltak az alapfolyamatok, amelyekre tudtak építeni. Sok ilyen vállalat felismerte az ebben rejlő lehetőségeket, hiszen, ha ételt ki tudnak szállítani 1 órán belül, akkor bármi mást is házhoz tudnak vinni.

A PwC kutatása szerint a home office-ban dolgozók körében sokkal gyakoribb lett az online vásárlás. Itt jön be az AI szerepe és az adatelemzés fontossága, hiszen az e-kereskedelemhez nemcsak az kell, hogy gyors és megbízható legyen a kiszállítás és a fizetés, hanem az is, hogy a vállalatok képesek legyenek arra, hogy a különböző fogyasztói csoportokat már ne csak demográfiai alapon különböztessék meg, hanem attól függően is, hogy otthon dolgoznak-e, vagy bejárnak a munkahelyükre, hiszen a két csoportnak nagyon eltérőek a vásárlási szokásaik, ezért különböző ajánlatokkal kell őket megcélozni.

Fogyasztói oldalon a biztonság felülírta a fenntarthatóságot. Azok közül, akik korábban csomagolásmentesen vásároltak, most sokan újra visszatértek a csomagolt termékekhez, mert ezt érezték biztonságosnak. Megnőtt az árérzékenység, csökkent a márkák iránti lojalitás, a vállalatok pedig két tűz közé kerültek: azt a stratégiát kövessék-e, amiben ott vannak a fenntarthatósági vállalások, vagy küzdjenek a túlélésért? Perger Júlia szerint összességében elmondható, hogy a válság és a likviditási problémák ellenére a CEO-k a korábbiaknál sokkal nagyobb arányban tartották fontosnak a fenntarthatósági törekvéseket. //