A hazai ökológiai gazdálkodás egy évtizednyi növekedésre alapozza a jövőjét
Magyarország célkitűzése, hogy 2027-ig megduplázza a hazai ökológiai művelés alá vont területek méretét, elérve ezzel a 10 százalékos ökoterület-arányt – emelte ki Dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára megnyitóbeszédében a 2023-as Ökológiai Gazdálkodás – Ágazati Konferencián a Neumann János Egyetemen.

(Fotó: Pelsőczy Csaba)
Juhász Anikó hangsúlyozta, hogy az Agrárminisztérium kiemelten fontos kérdésként kezeli a biológiai sokféleség megőrzését, és ezzel összefüggésben az ökológiai gazdálkodás támogatását. Segítségével csökkenthető ugyanis a fokozottan veszélyes növényvédő szerek és a műtrágyák használata, és ezzel egyidejűleg biztosítható, hogy a talaj ne veszítsen termőképességéből. Elmondta, hogy az elmúlt években, a világ más országaihoz hasonlóan, Magyarországon is jelentősen nőtt az ökológiai művelésbe vont ellenőrzött terület nagysága és az ökológiai gazdálkodást folytató gazdaságok száma.
A helyettes államtitkár kiemelte, hogy a célkitűzésekhez – egyebek mellett – a támogatáspolitika is hozzájárul
Így a most futó intézkedés után 2025-től új, 5 éves programot indít az Agrárminisztérium a Stratégiai Terv alapján. A fenntarthatósági célok iránti elköteleződést mutatja, hogy 2022-től átlagosan 74 százalékkal növekedtek a támogatási összegek. Beszámolt arról, hogy a hazai ökológiai gazdálkodást célzó nemzeti cselekvési terv kiemelt figyelmet fordít a támogatási eszközök rendszerszintű összehangolására, a belföldi kereslet- és kínálatnövekedésre, valamint az oktatás képzési feltételeinek biztosítására, a szaktanácsadói-szakértői hálózatra, illetve a legkorszerűbb ellenőrzési és tanúsítási rendszer bővítésre valamint az innovációs hálózat felépítésére és finanszírozására. Megemlítette, hogy a magyar agrár- és élelmiszerágazat szereplői fontos beszállítói és exportőrei a biotermékek piacának, de a cselekvési terv célja a teljes külkereskedelemben való megjelenés, ami a válság évei után nem egyszerű feladat, de előrelépést kíván. Az európai uniós tagállamok, így Magyarország célja is az volt a Közös Agrárpolitika megújításával, hogy az új KAP irányt szabjon annak az átállásnak, amelynek az eredményeként az európai mezőgazdaság fenntarthatóvá, rugalmasan reagálóvá és korszerűvé váljon.
Az ÖMKi, Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet hazánk egyedüli ökogazdálkodásra specializálódott kutatóintézete
Konferenciájának célja az ökológiai gazdálkodás jövőjét meghatározó legfontosabb lehetőségek, kihívások és tapasztalatok megosztása és megvitatása volt, inspirációs kitekintéssel a kiemelkedő nemzetközi tapasztalatokra.
AM
Kapcsolódó cikkeink
Tovább kell erősíteni a hazai élelmiszerláncot
Fontos célkitűzés, hogy az élelmiszerlánc minden szereplőjének érdekei érvényesülhessenek, legyen…
Tovább olvasom >A folyamatos fejlődés jelentheti a magyar alma számára a jövőt
Azt tapasztaljuk, hogy nemcsak mi akarunk fejleszteni, hanem a termelők…
Tovább olvasom >Megkezdődött a 2022. évi AKG és ökológiai gazdálkodás támogatás kifizetése
Megindultak a 2022. évi agrár-környezetgazdálkodási (AKG) és ökológiai gazdálkodási (ÖKO)…
Tovább olvasom >További cikkeink
Egyedülállónak tűnik a kereskedelmi láncok hazai árcsökkentési harca
A tavasz idén a jelek szerint nem csupán az időjárás,…
Tovább olvasom >A GVH bevezeti az online árfigyelő-rendszert, ami átláthatóvá teszi a különböző árképzési gyakorlatokat
A fogyasztók számára is hozzáférhető online árfigyelő-rendszer felállításával mérsékelné a…
Tovább olvasom >A hazai tejipar nagyon szenved a limitált áraktól
Forrong a tejipar, a brutális tavalyi áremelkedés után az elmúlt…
Tovább olvasom >