A Hangya Szövetkezeti Együttműködés éves kibocsátása 300-350 milliárd forint
A Hangya Szövetkezeti Együttműködés (Hangya) tagjainak éves kibocsátása becslések szerint mintegy 300-350 milliárd forint – mondta Patay Vilmos, az együttműködés elnöke pénteken Budapesten sajtótájékoztatón.
Elmondta, hogy a szervezetnek több mint 200 termelői együttműködés a tagja, így munkájában több mint 20 ezer termelő vesz részt. Ők főként gabona-, szőlész-, borász-, baromfi és sertéstartó szövetkezetekben működnek együtt.
Hozzátette: Magyarországon mintegy 500 termelői együttműködés tevékenykedik. A mezőgazdaság éves kibocsátása 2300 milliárd forint körüli, ebből mintegy 700 milliárd jut a termelői együttműködésekre. Ezt a kibocsátási értéket mintegy 50 ezer termelő állítja elő.
A Hangya elnöke kitért arra, hogy a szövetkezés, az összefogás azokban az ágazatokban népszerű és erős, amelyekben szükség van piaci erőkiegyenlítésre az összefogás segítségével. Ilyen például – mondta – a sertéstartás, ahol a tenyésztők úgy érzik, hogy a felvásárlási árak általában alacsonyak. Kifejtette: a termelők egyenként kiszolgáltatottak, ha viszont összefognak, javítani tudják alkupozícióikat és emelni az átvételi árakat.
Úgy vélte: a Hangya Szövetkezeti Együttműködés tagjai sikerrel pályázhatnak az élelmiszeripar korszerűsítését, fejlesztését szolgáló mintegy 300 milliárd forintos vidékfejlesztési forrásra, hiszen fejlesztési pénzekre főként a kis- és közepes vállalkozások pályázhatnak majd jó eséllyel. Így a Hangya tagjai a rendelkezésre álló források felét, kétharmadát is leköthetik – vélekedett.
Szeremley Béla, a Hangya társelnöke arról beszélt, hogy a termelői együttműködések segíthetik a leszakadó térségek felzárkóztatását az ország határain belül és kívül is, integrálva így a kárpát-medencei gazdasági térségbe a határon túli magyarságot. A közös tevékenység adózási központja a Hangyán keresztül Magyarországon is lehet, ami tőkebevonással járhat az országnak – vélekedett.
Patay Vilmos a Hangya tevékenységét segítő alapítvány létrehozására is kitért. Ezt a javaslatot a kormánynak is eljuttatták. Az alapítvány működésének lényege az lenne, hogy pénzügyi forrást gyűjtene a tagok fejlesztéseinek visszatérítendő finanszírozásához, az önerő biztosításához. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Tájékoztatót adott ki az ENAR adatok támogatáspolitikai felhasználásról az Agrárminisztérium
Az uniós forrásból finanszírozott állatalapú támogatások esetében elvárás az állatok…
Tovább olvasom >Egyhangú támogatást kapott a 2027 utáni gazdaközpontú agrárpolitika
Az EU-tagállamok agrárminiszterei tanácsi következtetéseket fogadtak el a 2027 utáni…
Tovább olvasom >Lassú, de folyamatos növekedés jellemzi a napraforgó termelői árát
Az Oil World szakértői a 2023/2024. évihez képest 9 százalékkal…
Tovább olvasom >További cikkeink
Fogyasztóvédelmi kiválóságok díjazása: elismerték a 2024. év legjobbjait
Az idei év kiemelkedő fogyasztóvédelmi referensei és különdíjazottjai vehették át…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelés 0,2 százalékkal mérséklődött októberben
Októberben az ipari termelés volumene 0,2, munkanaphatástól megtisztítva 3,1 százalékkal…
Tovább olvasom >A technológiai fejlődés és az üzleti utazások
Az International Workplace Group (IWG) – a hibrid munkamegoldások piacának…
Tovább olvasom >