A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése 2021-re

A GKI prognózisai 2021-re

	2018	2019	2020	2021
	(tény)			szeptember	december		március	június
GDP termelés	105,4	104,6	95,0	104,5		103,7	104,3	107
Mezőgazdaság (1)	104,1	100,4	93,2	100		100	104	105
Ipar (2)	103,3	104,1	95,1	104		104,5	106	110
Építőipar (3)	115,1	113,0	90,6	108		105	107	109
Kereskedelem (4)	110,8	110,8	101,2	–		–	104	106
Szálláshely-szoláltatás, vendéglátás (5)	104,7	106,5	67,8	–		–	92	103
Szállítás és raktározás (6)	106,5	105,2	83,7	104		104	106	109
Információ, kommunikáció (7)	110,4	108,8	106,1	105		105	106	106
Pénzügyi szolgáltatás (8)	104,9	108,1	103,4	103		102	103	103,5
Ingatlanügyletek (9)	104,5	98,9	94,8	105		100	99	99
Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (10)	109,6	106,5	92,8	107		107	107	107
Közigazgatás, oktatás, egészségügy (11)	100,9	100,3	96,5	102		102	103	107
Művészet, szórakoztatás (12)	107,6	106,5	90,6	105		105	103	103
Magnövekedés (2)+(3)+(4)+(5)+(6)+(7)+(8)+(9)+(10)	106,8	105,9	93,1	105		104	103	104
GDP belföldi felhasználás	107,1	106,0	95,0	104,5		103,3	105	105,7
Egyéni fogyasztás	104,5	104,2	97,4	103		103	103,5	103,5
Állóeszköz-felhalmozás	116,4	112,2	92,7	107		104	106	106
Export (áruk és szolgáltatások)	105,0	105,8	93,3	107,5		107,5	107,5	110,5
Import (áruk és szolgáltatások)	107,2	107,2	96,1	107,5		108	108,5	109
Fogyasztói árindex (előző év = 100)	102,8	103,4	103,3	103,8		103,5	103,9	104,2
Munkanélküliségi ráta (éves átlag)	3,7	3,5	4,3	4,5		4,5	4,1	4,1
Államháztartási egyenleg a GDP százalékában (ESA)	-2,3	-2,0	-8,1	-5		-7	-6,5	-7,5
Folyó fizetési és tőkemérleg egyenlege
Milliárd euró	3,4	2,0	1,0	1		1,5	2,5	-0,5
GDP százalékában	2,5	1,4	0,7	0,7		1,1	1,7	-0,3

Forrás: KSH, GKI         

A világgazdaságban a korábban gondoltnál gyorsabb növekedés és áremelkedés, növekvő deficit és differenciálódás várható. Az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése szerint az EU összevont GDP-dinamikája 2021-ben várhatóan 4,2% lesz, az azóta napvilágra került információk azonban ennél gyorsabb növekedést valószínűsítenek. A globális gazdaság és az egyes országok gazdasági növekedésének fő kockázata az oltási programok hatékonysága, a járvány újabb hullámának kialakulása, illetve e folyamat most gondoltnál gyorsabb lecsengése. Kérdéses a háztartások fogyasztási és megtakarítási hajlandóságának alakulása.

Az EU konjunktúraindexe már tavasszal elérte a járvány okozta válság előtti szintjét, majd májusban hároméves csúcsára került. A GKI konjunktúraindexe májusban és júniusban ugyancsak elérte tavaly év eleji, vagyis a járvány előtti szintjét.

Miközben a gazdaságpolitikában folytatódik az egycentrumú, állam- és nem piacközpontú, lojalitásalapú gazdaság- és társadalomirányítás kiterjesztése, éles vita alakult ki a Pénzügyminisztérium és az MNB között a magas államháztartási hiány inflációs hatásáról. A választások előtt a kormánynak egyaránt politikai érdeke a gyors növekedés és a minél kevésbé magas infláció. Feltehetőleg ezzel magyarázható a kormányzat gazdasági „kétfejűsége”. A valóban irreális mértékben magas 2022. évi deficitet a választások után feltehetőleg haszontalan beruházások visszafogásával kell majd kezelnie az akkori kormánynak.

A beruházási aktivitás idén eddig csak a költségvetési és a háztartási szektorban erősödött, a vállalkozói szférában még nem. Idén a reálkereset és a reálnyugdíj 4% körüli mértékben emelkedhet (utóbbi a 13. havi nyugdíj első hetének és a nyugdíjprémiumnak köszönhetően). A fogyasztás növekedése a jövedelmek differenciálódása miatt 3,5% körüli lehet.

A GDP várhatóan már idén meghaladja a 2019. évi szintet, az ingatlanszektor kivételével minden ágazatban növekedés várható. Az iparban a bruttó termelés kissé 10% fölött, az építőiparban 8-9%-kal bővülhet, a kiskereskedelmi forgalom növekedése 5% fölött lehet. Az áru- és szolgáltatásexport várhatóan mintegy 1,5 százalékponttal bővül gyorsabban az importnál, a cserearányok, főleg az olaj árának emelkedés miatt mintegy 1%-kal romlanak. A teljes külkereskedelmi aktívum 10 milliárd euró körüli lehet.

A foglalkoztatásban a tavalyi jelentős, ám a GDP-visszaesés mértékétől elmaradó létszámcsökkenést és a munkanélküliség emelkedését idén stagnálás, az év eleji hullámzást a tavasz végétől várhatóan javulás követi. Ha nem robban be újabb járvány, éves átlagban a tavalyihoz hasonló, annál kissé magasabb, valamivel 62% feletti foglalkoztatási ráta, és a tavalyhoz közelálló, 4,1%-os munkanélküliség várható.

A még tavaly kora nyáron elfogadott 2021. évi költségvetés idén tavaszi módosítása a korábban a GDP 2,9%-ára tervezett deficitet jóval e fölé, 7,5%-ra emelte. (Ez alig kisebb a 2020. évi 8,1%-os deficitnél.) Ez megegyezne az EU átlagával, de a régióban a harmadik legmagasabb lenne.  A pénzforgalmi hiány a korábbi 1491 milliárd forintról 3990 milliárd forintra emelkedett. A GKI 7,5% körüli GDP-arányos hiányra és 80% alá kerülő államadósságra számít.

A továbbra is élénkítő költségvetési politika következtében a látványos szigorító lépések megkezdését hirdető monetáris politika nem lesz képes az infláció érdemi csökkentésére; éves átlagban 4,2%-os áremelkedés, 1,2% körüli év végi alapkamat és éves átlagban 350-355 forintos euró várható.