A génmanipulált élelmiszerek kötelező címkézése csökkentheti a vásárlási kedvet
Az amerikai Penn State’s College of Agricultural Sciences új tanulmánya szerint a kötelező címkék arra figyelmeztetik a vásárlókat, hogy a termékek génmanipulált növényekből származó összetevőket tartalmaznak, ami – legalábbis rövid távon – ronthatja az eladásokat.
A jelentés rávilágít a tavaly januárban életbe léptetett, újonnan bevezetett National Bioengineered Food Disclosure Standard lehetséges következményeire, amely az összes egyesült államokbeli gyártót kötelezi ezen összetevők közzétételére. A tanulmány azt követően elemezte a vermonti értékesítési trendadatokat, hogy hatályba lépett egy törvény, amely előírja a géntechnológiával módosított élelmiszerek címkézését – ez az egyetlen kötelező állami génmanipulált címkézési politika, amelyet valaha is végrehajtottak az Egyesült Államokban. Linlin Fan, a Penn State agrárgazdaságtan adjunktusa megjegyzi, hogy az eredmények betekintést nyújtanak abba, hogy az Egyesült Államokban a génmanipulált élelmiszerek címkézését előíró új törvény hogyan befolyásolja az értékesítési trendeket.
„Tudjuk, hogy a génmanipulált termékek biztonságosak, de sokan aggódnak amiatt, hogy a kötelező címkézés oda vezet, hogy az emberek elutasítják ezeket a termékeket, és megnövekszik az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos problémák” – magyarázza.
Az agrár-élelmiszer genomika története
A kutatók szerint a génmanipulált és génmódosított szervezetek, amelyeket gyakran GMO-nak is neveznek, lényegében ugyanazok, de más-más kontextusban használják őket, mindkettő arra utal, hogy az ember megváltoztatja egy szervezet DNS-ét vagy RNS-ét.
A tudósoknak idén sikerült módosítaniuk a csicseriborsó génjeit, hogy magasabb fehérjetartalmat biztosítsanak, míg mások módosították a szójababot, hogy hatékonyabban fotoszintetizáljanak, vagy javítsák a banán antioxidáns tulajdonságait.
A Penn State kutatói megjegyzik, hogy a génmanipulált növényeket tartalmazó élelmiszerek az 1990-es évek óta kaphatók.
Az Egyesült Államokban nemrégiben bevezetett National Bioengineered Food Disclosure Standard előírja, hogy a gyártók címkézzék a génmanipulált élelmiszereket, amelyeket a törvény úgy definiál, hogy „kimutatható genetikai anyagot tartalmaznak, amelyet bizonyos laboratóriumi technikákkal módosítottak, és nem hozhatók létre hagyományos nemesítéssel vagy nem találhatók meg a természetben”. Fan szerint sok élelmiszergyártó hagyományosan ellenezte az ilyen törvényeket, attól tartva, hogy ezek a címkék károsíthatják a génmanipulált termékek értékesítését.
„Miközben a vizsgálatok következetesen azt találták, hogy a génmanipulált termékek biztonságosan fogyaszthatók, az amerikai fogyasztók körülbelül 50%-a úgy gondolja, hogy ezek a termékek rosszabbak az egészségükre, mint a nem génmanipulált termékek” – emeli ki. „Esettanulmányként szerettük volna elemezni a vermonti kötelező címkézési törvény hatásait, hogy megnézzük, hogyan befolyásolhatja az új országos törvény a génmanipulált termékek értékesítését.”
Az egész államra kiterjedő fogyasztói nyilvántartások elemzése
A Penn State kutatói azt találták, hogy a vermonti törvény végrehajtása után az ilyen módosított összetevőket tartalmazó élelmiszerek eladása 5,9%-kal csökkent. Eközben a génmanipulált összetevőket nem tartalmazó termékek értékesítése 2,5%-kal, a törvény szerint ilyen összetevőt nem tartalmazó biotermékek értékesítése 1,7%-kal nőtt.
A tanulmányhoz a kutatók az InfoScan, az Information Resources Inc. rendszer értékesítési adatait elemezték, amely vonalkód szintű értékesítési rekordokat tartalmaz a főbb regionális és országos üzletláncokban. Az adatok között szerepeltek a génmanipulált összetevőket tartalmazó dobozos levesek értékesítési nyilvántartásai is, az új törvény szerint. A kutatók tanulmányozták a biotermékek és a „nem GMO” jelzésű termékek értékesítési trendjeit is, mivel ezek alternatívának tekinthetők azon vásárlók számára, akik nem akarták megvásárolni a génmanipulált címkével ellátott termékeket.
Nevezetesen, a kutatók azt tapasztalták, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek értékesítése csökkent a címkézési törvény hatálya alatt – ez a tendencia a törvény hatályon kívül helyezése után megfordult.
„Miután a törvény már nem volt érvényben, a génmanipulált címkével ellátott termékek eladása 6%-kal nőtt, ami arra utal, hogy idővel javult a génmanipulált termékekhez való hozzáállás” – kommentálja Fan. „Ez azért lehet, mert az emberek jobban megismerték és megszokták ezeket a termékeket.”
A tanulmány a közelmúltban jelent meg a Food Policy folyóiratban. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának Nemzeti Élelmiszer- és Mezőgazdasági Intézete támogatta.
Még mindig túl korai meghatározni?
Bár még túl korai tudni, hogy az új National Bioengineered Food Disclosure Standard hogyan befolyásolja a GE termékek értékesítését, Fan megjegyzi, hogy a hatások kisebbek lehetnek, mint amit a jelenlegi tanulmányukban találtak.
„A vermonti törvény szigorúbb volt, mint az év elején elfogadott új politika” – mondja. „Vermont megkövetelte, hogy a legalább 0,9%-ban GE-összetevőket tartalmazó termékeknél legyen felelősség kizárás. Az új nemzeti törvény magasabb, 5%-os küszöböt ír elő. Emellett a vermonti törvény megkövetelte, hogy a címkén írásos felelősséget kizáró nyilatkozatot helyezzenek el, de a szövetségi törvényben más lehetőségek is vannak, például egy intelligens címke, amelyet a telefonjával szkennelhet be” – jegyzi meg.
Fan szerint a jövőben további tanulmányokat lehet végezni az új National Bioengineered Food Disclosure Standard törvény hatásairól, valamint az ilyen politikák hosszú távú hatásairól.
Világviszonylatban eltérések mutatkoznak az egyes országok genomikai kutatáshoz való hozzáállásában. 2021 szeptemberében az Egyesült Királyság bejelentette, hogy enyhíti a génszerkesztés tudományával kapcsolatos politikáját – amit „az Egyesült Királyság tudományának jelentős lendületeként” emlegettek.
Benjamin Ferrer / Fodd Ingredients First
Kapcsolódó cikkeink
Portugália új kormánya visszavonja a Nutri-Score címkézésre vonatkozó programot
Míg Portugália előző kormánya az élelmiszer-termékeket tápértékük alapján rangsoroló jelzőlámpás…
Tovább olvasom >Megkezdődött a szaporítóanyag-árusítás ellenőrzése: a lajosmizsei kirakodóvásáron járt a hatóság
A tavasz érkezésével megkezdődött a szőlő- és gyümölcs-szaporítóanyagok árusítása, ezért…
Tovább olvasom >A Tudatos Vásárlók Közhasznú Egyesülete közleménye
A fogyasztók elsöprő többsége itthon és Európában is azt akarja,…
Tovább olvasom >További cikkeink
Visszafogott év után erős az ünnepi szezon
Az online vásárlók 74%-a, mintegy 3,1 millió fő készül az…
Tovább olvasom >A Lidl kiadta 3. fenntarthatósági jelentését
Megjelent a Lidl Magyarország 2022/2023-as üzleti évekre vonatkozó fenntarthatósági jelentése.…
Tovább olvasom >A magyarok többsége 50 ezer forint alatt költ karácsonyi ajándékokra, a fenntarthatóság fontos szempont, de nem elsődleges
Az ajándékozás az ünnepek elmaradhatatlan hagyománya, de mi az, ami…
Tovább olvasom >