A fosszilisenergiára épülő világunk 100 év múlva már múzeumba kerül
A FutureTalks vendége Felsmann Balázs, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke, energiaipari kutató.
10 millió energia szakértő országává váltunk
Felsmann Balázs szerint nem baj, hogy tízmillió energia szakértő országává váltunk, mert korábban a központi rezsicsökkentés kivette az emberek kezéből az energetikai döntéseket, hiszen a fogyasztóknak az energiapazarlás nem okozott problémát. 2006 előtt, amikor elindult a piaci liberalizáció és a lakosság számára is láthatóvá váltak a piaci árak, egy átlagos magyar háztartás havonta 120 köbméter gázt fogyasztott. Ettől kezdve azonban 2012-ig évről évre csökkent, egészen 70 köbméterig. Ez a tendencia a reziscsökkentéssel párhuzamosan megállt, és a gázfogyasztás ismét elkezdett növekedni, így tavaly megint 100 köbméter körül alakult. Most viszont egy egészen új időszakba léptünk: tavaly nyár óta folyamatosan magasan van a gáz és a villamosenergia ára is, amely nyilván változtatásra készteti a magán és üzleti fogyasztókat egyaránt.
Az energiaválságot nem csak a háború okozza
Felsmann Balázs szerint nagyon fontos elmagyarázni, hogy mi okozza ezt az energiakrízist. Valójában a gázárak ugrásszerű növekedése 2021 nyarán kezdődött, azaz több mint félévvel a háború előtt. A korábban megbízható szállítóként jelen lévő Gazprom európai szállításai ugyanis 2021 közepétől elkezdtek csökkenni. Ezzel elindult egy kínálatszűkülés, amire plusz teherként rájött a COVID utáni újra nyitás keresletbővülése. Ezzel elindult egy nagyon erős gázár növekedés. Mindemellett a francia atomerőművek jó részénél karbantartás vált szükségessé, a vízierőművek pedig az aszály miatt nem tudtak az elvárható módon termelni, így még inkább szükség lett a gázalapú villamosenergiára, ami szintén felhajtotta az árakat mind a gáz, mind a villamosenergia piacán.
100 év múlva a fosszilis energiát múzeumokban fogják mutogatni
A jövőben is villamosenergiaalapú társadalomban élünk majd az energiaszakértő szerint, talán 2040-ig még használunk földgázt, addig pedig a tudósok megoldást találnak arra, hogy miként lehet hidrogént előállítani a lehető leghatékonyabb módon, hogyan lehet a megújuló energiaforrásokat beleilleszteni egy jól működő energiamixbe. Felsmann Balázs szerint megugorjuk technológiailag a jelenlegi kihívásokat, és 2095-ben az akkori fogyasztók már csak múzeumokban fognak rácsodálkozni a fosszilis alapú energiára, a jövő a megújuló energiáé.
Ha kíváncsi a FutureTalks Podcast sorozatunk további adásaira, iratkozzon fel csatornánkra!
Kapcsolódó cikkeink
Az ember birka, amerről a kolomp szól, arra megy – Puskás Tamás színész, rendező a FutureTalks podcastban
A színházi világ gazdasági hátteréről, a családról és színészlét kihívásairól…
Tovább olvasom >Egy tv-show is befolyásolhatja a gazdasági kultúrát – Máté Krisztina a legújabb FutureTalks podcastban
Máté Krisztina, az ismert televíziós személyiség több, mint 15 éve…
Tovább olvasom >A hajózásban a hiszti rossz tanácsadó, vallja az egykori MAHART vezér, hajózási szakember, Szalma Botond.
Szalma Botond, a PlimSoll Zrt elnöke volt a FutureTalks podcast…
Tovább olvasom >További cikkeink
Vihar előtti csend?
Megjelentek az első visszaváltási díjas műanyag, fém- és üvegpalackok a…
Tovább olvasom >Az ember birka, amerről a kolomp szól, arra megy – Puskás Tamás színész, rendező a FutureTalks podcastban
A színházi világ gazdasági hátteréről, a családról és színészlét kihívásairól…
Tovább olvasom >Nemzetgazdasági szempontok
A Magyarországon működő, növényi alapú élelmiszereket gyártók és -forgalmazók érdekképviseleti…
Tovább olvasom >