Magazin: A fogyasztóknál előnyben a hazai élelmiszerek

 Milyen eredményekkel zárta az élelmiszeripar a tavalyi évet?

Éder Tamás
elnök
Felelős Élelmiszergyártók
Szövetsége

– Az ágazat egészének teljesítménye, beleértve az ital- és dohányipart is, 2018-ban az ipar átlagát meghaladó mértékben növekedett, a termelési volumenindex 4,9%-os volt. Ez elsősorban a belföldi értékesítés erősödésének volt köszönhető, aminek mértéke meghaladta a 6%-ot, ez pedig meghaladta a kiskereskedelem élelmiszer-forgalmának növekedését, így a számadatok alapján valószínűsíthető, hogy az import termékektől a hazai élelmiszerek visszanyertek némi polcfelületet. Az exportban is realizált az ipar egésze egy 2,5% körüli növekedést, ugyanakkor az egyes alágazati teljesítmények némi szórást mutatnak. A nagyobb ágazatok közül a hús jelentős, több mint 8%-os teljesítménynövekedést produkált, ezen belül a baromfi erősödése ezt a mértéket is meghaladta.

Emellett a növényolajipar növekedett még érdemben, a gyümölcs- és a zöldségfeldolgozás, a malom-, pék- és tej ágazatok viszont stagnáláshoz közeli teljesítményt mutattak, de mindegyikük egy jelentősebb belföldi értékesítésnövekedés mellett.

  Az értékesítési számok mellett mit mutat a jövedelmezőség?

– Az élelmiszeripar számára legfontosabb önköltségtényezők között a felhasznált mezőgazdasági termények termelői árai átlagban 3% körüli mértékben emelkedtek, amihez még egy 10%-ot meghaladó bérnövekedés is társult, az élelmiszeripar belföldi értékesítésének árindexe ugyanakkor mindössze 3% körüli mértékben nőtt, így az előző évekhez képest, a tavalyi évben az ágazat profittermelő képessége valószínűleg stagnált, sőt, némileg akár csökkenhetett is. Ezen a területen csak néhány hónap múlva tudunk biztosabbat.

Vannak-e sürgető problémák, melyek jelenleg befolyásolják az ipar működését?

– 2019-ben a belföldi értékesítés további növekedésével számolhatunk, de ennek negatív vetületével együtt, hiszen a keresletnövekedés elsősorban a bérek emelkedéséből fakad. Mára jól látható, hogy nem olcsó munkaerő nincs, hanem egyáltalán munkaerőt nagyon nehéz találni. Így, automatizálással és digitalizációval kell támogatni a termelési növekedést.

Bizonyos ágazatokat más problémák is érintenek. Tavaly a sertéspestis miatt a sertésfeldolgozás és -tartósítás exportpiacának 30%-át elvesztette, de ezt a piacveszteséget az év végére visszadolgozta. Ugyanakkor a probléma maradt, most a Kínában pusztító betegség gyakorol hatást az élősertés, a baromfi és a takarmány árára.

Emellett az aszályos tél és tavasz miatt a gabona-, malom- és takarmánypiacon nem számítunk idén rekordévre, de talán az áprilisi, májusi időjárás tudott ezen korrigálni.

  Milyen törekvések és sikerek gazdagították a szövetség munkáját?

– Az ÉFOSZ – mai nevén FÉSZ – tavaly nyáron széles alapokon nyugvó munkát kezdett a digitális élelmiszeripari stratégia alapjainak kiépítésére, az ezzel kapcsolatos munkaanyagot pedig ez év elején a kormányzat illetékes szakpolitikusai elé vittük. Másik fontos feladat a fogyasztókkal való kommunikáció erősítése, ebben való törekvésünket reményeink szerint konstruktív kormányzati együttműködés kíséri. Örömmel mondhatjuk, hogy az élelmiszeripar az átalakított Agrárminisztérium jelenlegi vezetésének aktív figyelmét élvezi. Míg 2010 és 2018 között az akkori földművelésügyi miniszterrel az ÉFOSZ elnöksége mindössze egy alkalommal találkozott, addig dr. Nagy István új agrárminiszterrel fél éven belül már kétszer is. Ma sokkal együttműködőbb, együtt gondolkodóbb szakpolitikai vezetéssel tudunk az ágazatért dolgozni. Bízunk abban, hogy ehhez további támogatási források is elérhetőek lesznek majd, melyekkel még nagyobbat léphet előre a hazai élelmiszeripar.

Jung A.