A flipper és a gazdaság története egymástól elválaszthatatlan

A flipper múzeuma nem száraz történelemkönyv, mégis jelentős mennyiségű tényadatot tartalmaz. Így kiderül belőle például az is, hogyan született meg az 1929-33-as világválságot követően a flipper modern változata és hogyan vált innentől a gazdaságpolitika nélkülözhetetlen fejőstehenévé és bűnbakká is egyszerre – Amerikában, majd hamarosan Magyarországon is.

Hogyan alakult egy “menet” ára a flipperen vagy éppen annak húszfilléressel működő ősein az elmúlt évszázad során? Miként változott Magyarországon az üzemeltetési modell a harmincas évektől, amikor a játékasztaloknak helyt adó kávéházak tulajdonosai és az ősflipperek piacát uraló mogulok egymás közt még bevételmegosztásról szerződtek? A flipper múzeuma végigköveti a játék elmúlt évszázadának üzemeltetői konjunktúra ciklusait is, amelyekben a rövid ideig tartó magas megtérüléseknek gyakran az állam extrém piaci beavatkozásai vetettek véget. 1934-ben például Fiorello LaGuardia polgármester New York-ban elrettentő politikai akcióként 2000 darab, 200 ezer dollár összértékű, különböző játékgépet vettetett a tengerbe.

A témájában Magyarországon hiánypótlónak számító kiadvány a játéktermi gépek hazai történetének több fontos momentumát, érdekes aspektusát is érinti. A könyvből kiderül, hogyan teremtett elő a Kádár-rendszer annyi keményvalutát, amellyel a KGST-n belül egyedülálló – osztrák közvetítéssel amerikai eredetű – flipper és játékautomata flottát tudott az országba importálni. Mindezt már 1962-től, amikor még a Coca-Cola is tiltólistán volt itthon. A flipper múzeuma emellett bepillantást enged a szocializmusban játéktermet működtető kisvállalkozók világába, miközben megrajzolja a kilencvenes években a szórakoztatóiparban vezető szerepet betöltő, nemzetközi háttérrel rendelkező magyar üzletember portréját is. Nem maradhatott ki a kötetből ugyanakkor az Iparcikk Kölcsönző Vállalat, amely a Kádár-korszakban a nyugati automaták országos disztribúcióját és üzemeltetését végezte, sem az általa megrendelt egyik hazai ős-piackutatás, amellyel a játéktermi masinákat használók szokásairól és politikai elkötelezettségéről kapott képet a szocialista monopólium.

A körülbelül 250 oldalas kiadvány mindemellett elsősorban játéktörténeti áttekintés, portrégyűjtemény és a Flippermúzeum kiállítását bemutató fotóalbum. Megtudhatjuk belőle azt is, milyen lehetett, amikor még Karinthy Frigyes író, vagy korának ünnepelt színészei, köztük Gombaszögi Ella és Ráday Imre vívtak izgalmas csatákat a magyar gyártmányú flipperősökön. A fotókkal gazdagon illusztrált könyvet Pataki Márk írta, a József Attila-díjas Szálinger Balázs szerkesztette, a kiadvány külső megjelenése pedig a munkáival több design díjat is elnyert tervezőszerkesztő, Földi Hajnal munkáját dicséri. A kötet ötletadója, szakmai tanácsadója és kiadója Pálfi Balázs, a Flippermúzeum tulajdonosa.

A magyar Flippermúzeum műfajában egyedülálló látványosság

A Flippermúzeum a világ vezető utazási site-ján, a Tripadvisor-ön gyakorlatilag 2014-es megnyitása óta Magyarország legnépszerűbb tematikus múzeuma és Budapest egyik első számú látványossága. A gyűjtemény összesen több mint 160 szabadjátékra állított, kivétel nélkül kipróbálható játékautomatát mutat be, az első hagyományos gépektől kezdve 1947-ből, valamint flipper elődökkel a XIX. századból, a modern flipperekig (valamint néhány népszerű játéktermi videójátékig). Európa egyik legnagyobb folyamatosan nyitva tartó interaktív flipper kiállításaként a múzeum a hazai és a világsajtó visszatérő szereplője (BBC, New York Times, Frankfurter Allgemeine Zeitung és vagy 100 egyéb nemzetközi megjelenés). ‘A flipper múzeuma’ kötet, amely még idén angolul és németül is megjelenik majd, a Flippermúzeumban, a XIII. kerületi Radnóti Miklós utca 18. szám alatt kapható, vagy postai úton is megrendelhető a múzeum weboldalán.