A búza és az árpa exportvolumene nőtt 2023-ban
A gabonafélék exportértéke és külkereskedelmi aktívuma volt a legmagasabb a 24 agrár- és élelmiszeripari árucsoport közül 2023-ban is. A gabona exportértékének aránya a teljes agrárexportból 2022-ben 13,2 százalék volt, 2023-ban romlott az arány, 12,7 százalékot tett ki.
A gabonafélék exportértéke 1,8 százalékkal mérséklődött, volumene pedig 19 százalékkal nőtt, az import mennyisége és értéke azonban 44,5, illetve 36,5 százalékkal visszaesett a bázisidőszak szintjéhez képest. A gabonafélék külkereskedelmének aktívuma 1182,7 millió euróra (+29 százalék) emelkedett, ami a teljes élelmiszer-külkereskedelmi aktívum 33,6 százalékát adta.
A vizsgált évben összesen 5,7 millió tonna gabonát értékesítettek a külpiacokon, amelyből 3 millió tonna búza, 1,4 millió tonna kukorica és 1,2 millió tonna árpa volt
A kukorica exportvolumene 30,6 százalékkal esett vissza, azonban a búzáé 44,3 százalékkal, az árpáé duplájára nőtt a 2022. évi értékhez viszonyítva. A kukorica exportátlagára 9 százalékkal magasabb, a búzáé 21 és az árpáé 27 százalékkal alacsonyabb volt 2023-ban, mint egy évvel korábban. A kukoricaexport volumenének 98,5 százaléka az EU-tagállamokban talált piacra, viszont az árbevételnek csak 86,6 százaléka realizálódott a belső piacon, mivel a harmadik országokba exportált kukorica esetében jellemzően a vetőmag volt túlsúlyban. Ilyen célpiac volt például Oroszország, Szerbia, Ukrajna és Fehéroroszország. A kukoricaexport 57,7 százaléka (822,4 ezer tonna) Olaszországba került, ami 25,9 százalékkal kevesebb a 2022. évi kiszállításokhoz képest. További fontosabb exportpiacaink Ausztria (221,5 ezer tonna) és Németország (96,1 ezer tonna) voltak. A bázisévhez mérten mindkét országba csökkent a kiszállított kukorica mennyisége, Ausztriába 43,8 százalékkal, Németországba 60,6 százalékkal. Szlovákia az előző évhez képest kétszer több, 52,8 ezer tonna kukoricát importált Magyarországról 23,3 millió euró értékben. A búzakivitel 95,2 százaléka (2,8 millió tonna) irányult az EU-tagországokba 2023-ban. Olaszország (1,5 millió tonna), valamint Ausztria (654 ezer tonna) volt a legnagyobb vásárló, továbbá Németország (264,8 ezer tonna), Szlovénia (152,4 ezer tonna), illetve EU-n kívüli országként Bosznia-Hercegovina (104,9 ezer tonna) is fontos exportpiacnak számított.
AKI PÁIR
Kapcsolódó cikkeink
Sok az idős és kevés a nő jelenleg a hazai agráriumban
A mezőgazdasági irányítók harmada már 65 éves vagy idősebb, valamint…
Tovább olvasom >A méhészet az agrárium egyik legfontosabb ágazata
Mézet lehet importálni, beporzást viszont nem, éppen ezért minden eszközzel…
Tovább olvasom >A tervezett vetési munkák már több mint 60 százalékát elvégezték
A mezőgazdasági munkák helyzetét felmérő operatív jelentések szerint 2024-ben a…
Tovább olvasom >További cikkeink
Az euróövezeti infláció 2,4 százalék volt március után áprilisban is
Az elemzői várakozásokkal összhangban március után áprilisban is 2,4 százalék…
Tovább olvasom >Suppan Gergely: egyértelműen véget ért a recesszió Magyarországon
Egyértelműen véget ért a recesszió Magyarországon, mostantól csak a növekedés…
Tovább olvasom >K&H: jól látszik az inflációs anomália, mást érzékelnek a vásárlók
Hiába fékezett nagyot az infláció, a K&H biztos jövő felmérésének…
Tovább olvasom >