A boltok a költségek viharában sodródnak

Szerző: Trademagazin editor Dátum: 2023. 06. 19. 15:22

A vásárlók azt mondják, nem is hisznek a szemüknek az árcédulák láttán. A boltosok is sűrűn dörzsölgetik a szemüket – a pult másik oldalán. Van rá okuk, de ők az árcédula mögötti költségek számlatengerét vizslatják nap mint nap, ugyanis áraikat ezekhez kell igazítaniuk.

A cikk a Trade magazin 2023/6-7. lapszámában olvasható.

Vámos György - OKSZ

Vámos György
főtitkár
OKSZ

Nehéz esztendő volt a boltok számára 2022. A nyomasztó infláció közepette a második félévben hónapról hónapra egyre nagyobbat fékeztek a családok a költekezésben, a megvásárolt árumennyiséget nézve. Éves szinten ugyan összességében 5%-kal emelkedett a kiskereskedelmi mérleg volumenének mutatója, de az élelmiszerüzletek már 1,6%-os visszaesést kényszerültek elkönyvelni. 2022 második félévében pedig a folyamatosan növekvő infláció közepette egyre kevesebbet cipekedtek a boltból hazatérő háziasszonyok. A hagyományokat tekintve pedig hiába számít az év legerősebb hónapjának a december, ekkor esett legnagyobbat a kiskereskedelmi piac, az élelmiszereknél 8%-kal, de például a korábbi években hatalmasakat ugró webáruházakból 12%-kal kevesebbet rendeltek a vásárlók.

Nem véletlen, hogy a kormány az infláció letörését előre helyezi gazdaságpolitikai célkitűzéseiben. 2023 januárjában futott csúcsra az infláció, egy darabig a 25%-os növekedési szint környékén tanyázva. Az élelmiszerek drágulása decemberben volt a legnagyobb, közelítve a 45%-ot. Az inflációs nyomás ugyan valamelyest enyhült az elmúlt hónapokban, sőt, az élelmiszerek körében már 8%-kal kisebb a csúcshoz mérve a drágulás mutatója, amiben nyilván szerepet játszott az áruházak piaci akciós hulláma is, de még mindig az ár az úr a piacokon. Az MNB előrejelzése szerint ráadásul 2023-ban a kedvezőbb esetben lehet 15% az infláció, az előző évi 14,5%-hoz képest. A családi költségvetés oldaláról ez annyit jelent, hogy ebben az esztendőben is mélyen a zsebekbe kell nyúlni a boltokban vásárláskor.

Kényszerpályán a kereskedelem

A kereskedők legnagyobb költsége a polcokra jutó áruféleségek beszerzési ára. Az élelmiszerek fogyasztói árának emelkedésében mind a Gazdasági Versenyhivatal megállapításai, mind a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az élelmiszeripar átadási árainak növekedése játszott döntő szerepet, amit követni kényszerült a kereskedelem. Az élelmiszeripar belföldi átadási árainak növekedési üteme egyébként 50% felett is járt (a szeszes italokat és a dohányárukat nem számítva). Tény ugyanakkor, mind a termelők, mind a feldolgozók költségei is növekedtek, de 2022-ben – az infláció felfutásának időszakában – mindvégig magasabb volt az élelmiszer-feldolgozó ipar átadási árainak emelkedési üteme, mint a bolti élelmiszer-kiskereskedelem fogyasztói árnövekedése.

A GVH megállapításai közé tartozik a hozzá beérkezett adatszolgáltatások alapján, hogy az FMCG-piacon összességében veszteségesek voltak a kiskereskedők. Az értéklánc kiskereskedőket megelőző szintjein jelentős költségemelkedés ment végbe, de ezt a piaci szereplők érvényesítették is a kiskereskedők felé átadási áraikban.

Emelkedett egy sor további költség is 2022-ben az áruházakban, így az energiáé is, és a bolti kiskereskedelemben az inflációt követő 15%-os béremelést adtak alkalmazottaiknak a kereskedők.

Az élelmiszerek drágulása decemberben volt a legnagyobb, közelítve a 45%-ot

Adóterhek és árstop

Megfejthetetlen, hogy miért esett bele a bolti kiskereskedelem az extraprofit adóztatásának szándékával kialakított körbe, a kiskereskedelmi adó emelésével. A kiskereskedelmi adó 2023. évi költségvetési bevételi előirányzata már 205 milliárd forint. 2021-ben 79 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, 2022-ben – a kiskereskedelmi pótadó évközi bevezetése nyomán, azt átvezetve a kiskereskedelmi adóba – 177 milliárd forint. Ez rendkívüli közteher a kiskereskedelmi vállalkozások számára, mivel 500 millió forint árbevétel felett már fizetési kötelezettség terheli őket (sávos rendszerben, az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2023. június 1-jétől már 4,5%).

Az árstop is nyomasztó teher az élelmiszer-kereskedők számára. A jelenleg hatályos szabályozás szerint az „ideiglenesen bevezetett” árstop – sokszoros hosszabbítást követően – június 30-ig van érvényben. Az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalkozások az árstop hatására annak fennállása óta több mint 400 milliárd forint árbevétel kiesését szenvedték el. A 2021. október 15-i áralkalmazás előírása azzal a következménnyel jár, hogy már huzamos ideje a beszerzési ár nagyobb, mint a bolti hatósági ár, így ezeken a termékeken brutális veszteséget kényszerülnek elszenvedni a kereskedelmi vállalkozások (a beszerzés vesztesége mellett a saját költségeik sem fedezhetők).

Az árstopos élelmiszerekhez kapcsolódó, piaci áron értékesített termékek forgalmának visszaesése, a hátrányos piactorzulások súlyosan érintik a mezőgazdasági termelőket, és az élelmiszer-feldolgozókat is. Az árstop mielőbbi végleges kivezetése azért is szükséges, mivel annak inflációcsökkentő hatása már feloldódott.

A kereskedelmi vállalkozások tevékenységének értékelésében így mindkét oldalt mérlegre kell dobni. Igaz, hogy az árbevétel növekedett 2022-ben, ugyanakkor a boltok működéséhez elengedhetetlen költségek is megemelkedtek, miközben tetemes közterheket is viselniük kellett az áruházaknak.

A kereskedelem legnagyobb költsége a polcokra jutó áruféleségek beszerzési ára

Ősztől jöhet a fordulat

2023 is nehéz időszaknak ígérkezik. A bruttó hazai termék első negyedévi 0,9%-os elmaradása az előző évitől, valamint a kiskereskedelmi forgalom 9,2%-os csökkenése ugyanebben az időszakban rendkívül kiélezett induló gazdasági környezetet jelent. Az infláció előreláthatóan mérséklődni fog, év végére egy számjegyű lehet, de a vásárlók visszacsalogatása a boltokba többet kíván. Nem véletlen például, hogy az áruházak hetente több száz akciót hirdetnek. Végső soron a kereskedelem helyzete a gazdaság teljesítményéhez fog igazodni, ahol csak egy szerényebb növekedés várható. Az áruházak számára a második félévben, legkorábban az őszi hónapokban várható a lejtmenetet követő fordulat és némi növekedés megindulása.

A kereskedők számára a kérdés az, hogy az új akciós szabályozás hogyan illeszthető az értékesítési rendjükbe

Az infláció letörése érdekében a kormány új feladatokat is meghatározott a kereskedők számára, ezek a júniusra ütemezett akciós rend bevezetése, továbbá a júliustól belépő online árfigyelő rendszer. Így a kijelölt élelmiszer-kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások (1 milliárd forint árbevétel felett) kötelesek hetente 20 meghatározott termékcsoportból egy-egy élelmiszer-féleség árát legalább 10%-kal csökkenteni, a megelőző 30 nap legkisebb árához képest. Ez további terhet jelent a kiskereskedelmi vállalkozásoknak, főleg azzal, hogy az árstop is érvényben marad az indulás első hónapjában. A kereskedők számára a kérdés az, hogy az új akciós szabályozás hogyan illeszthető az értékesítési rendjükbe. Az árstop hatásaival együtt minden bizonnyal veszteséges gazdálkodást eredményez az érintett termékek körében, figyelemmel arra is, hogy alapvető, alacsony árrésű termékeket érint az új rend. Félő, hogy a nyomasztó terhek miatt az importérdekeltség erősödhet.

A júliustól induló árfigyelő rendszert, ahol a több mint hatvan élelmiszer árát hasonlíthatják össze a vásárlók, a verseny élénkítése érdekében indítja a kormány és a GVH. A vásárlók árérzékenysége nem is kérdés, az áruházak akciós szórólapjainak és reklámjainak olvasottságához sem fűződhet kétség. Így majd egy újabb oldalt is böngészhetnek a kedves vásárlók, de nemcsak ők, hanem valamennyi piaci szereplő is. Az infláció letörésének feltétele pedig az is, hogy mindenki okuljon a piaci tapasztalatokból. A vásárló a bolti árak, a kereskedők a beszerzési árak, a termelő, gyártó a saját költségeinek csökkenésében reménykedik. Bízunk az igazságos osztozkodásban.//