A beszállítói és beszerzői célok ugyanazok, de csatornánként mások a kihívások és tervek – Együtt okosodtunk (Business Days 2024 1. rész)
Keddtől a kiskereskedelem tudományában mélyedhettek el az FMCG-szabadegyetem hallgatói a Trade campuson. Krug Emília moderálása mellett ezen a napon a termőföldtől – ha nem is az asztalig, de – az élelmiszeriparon, a beszerzőkön át egészen a trafikokig és a hazai láncok polcaiig jutottunk el.
A cikk a Trade magazin 2024/11. lapszámában olvasható.
Bodor Tibor, a K&H Csoport Vállalati Divíziójának vezetője a K&H Nagyvállalati Növekedési Index legfrissebb eredményeit elemezte a hallgatóságnak.
A kereskedelmi szektor némileg pesszimistább az index átlagánál. Árbevételben is, de profitban még inkább csökkentek a várakozások 2024 második negyedévében.
(Az előadásról részletesen lapunk 44–45. oldalán számolunk be – szerk. megj.)
Dr. Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet társalapítója a gazdaságról adott látleletet. A világgazdaságban Kína előretörésére és a német gazdaság gyengélkedésére hívta fel a figyelmet – utóbbi a magyart is „fertőzi”.
GDP-ben 10%-os lemaradásban vagyunk a válság előtti szinttől, és az idei 1. negyedévben ismét csökkenést konstatálhattunk. (Az előadásról részletesen lapunk 46–47. oldalán számolunk be – szerk. megj.)
Az élelmiszeripar aktuális helyzetéről adott nem túl rózsás helyzetképet Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) elnöke. Tavaly az ágazat 12,1%-kal esett vissza, ami példátlan. Az üzemi eredmény a 2022-es 500 milliárdról 100 milliárd forintra csökkent.
A visszaesésnek számos összetevője volt: például a mezőgazdasági alapanyagok költségének robbanásszerű megemelkedése 2021-től, a piaci folyamatokat megzavaró, a versenyképességet gyengítő állami intézkedések (ársapka, kötelező akciók, magas EPR-díj stb.), egyes iparágakban a konszolidáció és a fejlesztések elmaradása, a munkaerőhiány, az importnyomás fokozódása stb. A magyar élelmiszeripar 2023-ban a hazai fogyasztói kosarakban is pozíciót vesztett.
– Összességében egyáltalán nem meglepő, hogy a magyar élelmiszerek drágák – állapította meg a FÉSZ elnöke. – Az a meglepetés, hogy ilyen központi terhek mellett árszintjük csak 2023-ban érte el az európai uniós átlagot. Bár a beinduló beruházási támogatások kockázatokat is rejtenek, mindent meg kell tenni, hogy a legoptimálisabban kerüljenek felhasználásra.
Növekedni nehéz
Elsősorban az árakról beszélt az első kerekasztal három résztvevője a beszállítók képviseletében.
Balog Zoltán, a Márka Üdítőgyártó ügyvezető igazgatója elárulta, hogy a 2022 júniusa előtti állapotokhoz képest háromszorosát kellene eladniuk ahhoz, hogy elérjék az akkori jövedelmezőségi szintet.
– Úgy érezzük, hogy amennyiben újabb terheket vezet be a kormány, akkor ez az élelmiszer-infláció növekedéséhez és a fogyasztás további csökkenéséhez vezet, ezt pedig már a kieső adók miatt a költségvetés is meg fogja érezni – szögezte le. – Mi próbáljuk megértetni a törvényhozókkal: az ágazat egyszerűen nem bír el többet. A DRS-rendszer a kereskedelemnek is többletköltségekkel jár, de a kiterjesztett gyártói felelősség végén mindig a gyártó fizeti a zenészt, ami visszaüthet odáig, hogy a vásárló fogja megfizetni.
Bálint Gergely, a Nestlé kereskedelmi igazgatója kiemelte, hogy legfontosabb célkitűzésük 2024-ben a 2023-ban elindult negatív fogyasztói volumentrend megállítása volt, melyhez több termékkategórián árat kellett csökkenteni. Ez viszont profitabilitási problémát okoz a beszállítói oldalon, illetve a kereskedő partnereiket terhelő szektorális adók azt az oldalt is forráshiányos állapotba hozzák.
– Vagyis adott egy olyan helyzet, ahol az élelmiszerárak magasak, ennek ellenére az értékláncban nem képződik elég forrás a további fogyasztásösztönzésre, vagyis növekedni borzasztóan nehéz – jegyezte meg a Nestlé kereskedelmi igazgatója. – Meggyőződésem, hogy kibillenteni ebből a helyzetből az iparágat komolyabb kormányzati beavatkozás nélkül nem lehetséges.
A kőkemény munkáról szól 2024 is, mondta Domoszlai Roland, a HELL Energy független piac kereskedelmi vezetője. Ahogy erősödnek a PL-márkák, a gyártók már nemcsak egymással versenyeznek, hanem a különböző diszkonterekkel is. Ezért mélységi munkát kell végezni, nagyon sokat kell fejleszteni mind portfólióban, mind a végrehajtás területén.
– Mi 2022 óta nem nyúltunk hozzá az árakhoz – jelezte a HELL Energy független piac kereskedelmi vezetője. – Előtte minden cég komoly áremeléseket hajtott végre, köztük mi is. Ezért 2023-ban, az EPR bevezetése után úgy döntöttünk, átvállaljuk ennek költségét, mert ha átadjuk a fogyasztóknak, akkor megint elszabadulnak az árak a boltokban. Ez több mint 1,5 milliárd forintos többletköltséget okozott. Viszont így meg tudtuk tartani a piacrészünket, megvan a volumenünk. Eközben növekszik az exportunk, így fenn tudjuk tartani az egyensúlyt áremelés nélkül. Hogy meddig, nem tudjuk.
Lehetőségek a határokon túl
A délelőttöt két kiselőadás zárta.
A közvetlenül elérhető EU-alapokról tartott előadást dr. Petri Bernadett, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) ügyvezetője.
Mint elmondta, az operatív programokat sokan ismerik, a direkt uniós forrásokat sokkal kevesebben, pedig ezek közül számos releváns lehet ennek a szektornak is.
– Egyelőre ezek a források az EU költségvetésének csupán egyharmadát teszik ki, de a finanszírozási rendszer átalakulófélben van: egyre több pénz áll bennük rendelkezésre – mutatott rá dr. Petri Bernadett. – Ebből egy főre vetítve Magyarország jelenleg csak 13 eurót tud elhozni, míg az EU-átlag 59 euró. Ezen szeretne a kormány javítani.
Az ellátási lánc alakításához és az előrelépéshez nemcsak statikus, hanem dinamikus pozíciók is szükségesek. Ezek megteremtésében segítenek a közvetlen pályázatok. Ugyanakkor kiemelte: ez egy olyan forráslehetőség, amely elvárja az innovációt. Az MFOI ebben tud segíteni.
– Fejlesztési boom kezdetén állunk, ami után 5 éves távlatban új belföldi és külföldi piaci lehetőségek nyílnak – szögezte le az előadás elején Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető-helyettese.
A magyar élelmiszer-gazdaság a teljes nemzetgazdaság külkereskedelmi többletének 30-40%-át adja. A magas feldolgozottságú termékek aránya az exportban javul: jelenleg már 42%, de a kormányzat célja ezen tovább javítani.
– A magyar élelmiszerexport jelenleg 95%-ban Európába irányul, miközben a világgazdaság és az élelmiszer-kereslet is átrendeződik: erősödik a keleti „pólus” – emelte ki Giczi Gergely. – A közeljövő feladata, hogy (nem feladva az európai fókuszt) olyan új piacokat keressünk, ahol egyre többen vagy egyre jobban élnek. Itt lehet új piaci résekbe betörnünk.
Ebben tud segíteni a 2021-ben indult Hungarian Food Business program, amely professzionális nemzetközi kiállításokkal, B2B programokkal, egy valós idejű, online katalógussal és konkrét üzleti lehetőségekkel, valamint külföldi beszerzők szervezett beutaztatásával is operál.
Ebéd előtt került sor a Magyar Termékekért Kereskedelmi Nívódíj átadó ünnepségére.
Holtversenyben nyerte el a CBA és a Penny a Magyar Termékekért Kereskedelmi Nívódíjat, a Vásárlói Nívódíj ismét a SPAR-é lett
A CBA Kereskedelmi Kft. és a PENNY Market Kft. nyerte 2024-ben a Magyar Termékekért Kereskedelmi Nívódíjat. A Magyar Termék Nonprofit Kft. és a Trade magazin által alapított elismerést dr. Felkai Beáta Olga helyettes államtitkár asszony adta át a vállalatok képviselőinek.
Az idei évben különleges helyzet alakult ki a Kereskedelmi Nívódíj győzteseinél. A Magyar Termék Nonprofit Kft. és a Trade magazin által alapított elismerést ugyanis megosztva a CBA Kereskedelmi Kft. és a PENNY Market Kft. együttesen nyerte el. Az ezüstérmet az Auchan Magyarország Kft., míg a bronzérmet a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. érdemelte ki. A verseny szakmai különdíját a TISZA-COOP Zrt.-nek ítélték oda.
A Vásárlói Nívódíjat a díj története során másodszor, 2023 után 2024-ben is a SPAR nyerte el, amelyet Várkonyi Krisztina, a SPAR beszerzési cégvezetője vett át.
A Magyar Termékekért Kereskedelmi Nívódíjat 2018-ban a Magyar Termék Nonprofit Kft. és a Trade magazin alapította azzal a céllal, hogy elismerjék azoknak az üzletláncoknak a munkáját, amelyek aktívan segítik a magyar termékek piacra jutását. Ezzel együtt arra is ösztönözni szeretnék a kereskedelmi hálózatokat, hogy aktívan támogassák a Magyar Termék védjegyes áruk promócióját, értékesítését. A díj fővédnöke dr. Nagy István agrárminiszter.
Odafent és idelent
A kereskedelem mindennapjait meghatározó kormányzati döntésekkel foglalkozott az ebéd utáni első kerekasztal, melynek résztvevői dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium (AM) helyettes államtitkára, Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára, dr. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára és dr. Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnöke voltak.
Mint ismeretes, a kereskedelempolitika 2024. január elsejétől átkerült az agrártárcától a Nemzetgazdasági Minisztériumba. Dr. Felkai Beáta Olga ennek kapcsán kijelentette:
– Abban a másfél évben, amíg a terület hozzánk tartozott, a kereskedelemmel mindig együtt dolgoztunk, mert máshogy nem megy. Hiába írunk ki támogatásokat, hiába fejlesztünk, ha az adott ipari szereplők nem tudják értékesíteni ezeket a termékeket, akkor teljesen feleslegesen öntöttük ki az ablakon.
Augusztus elsejétől a fogyasztóvédelem is az NGM alá tartozik. A fogyasztóvédelem koncentrációjával kapcsolatban dr. Nemes Imre elmondta:
– Az egyeztetések folynak az Agrárminisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nébih között egy új kereskedelmi hivatal létrehozásáról. Konkrétumokat még nem tudok megosztani, mivel a tárgyalások zajlanak, folyik a háttérmunka. Az előzetes tervek szerint az új központi hivatal 2025. január elsejétől kezdi el működését.
Zsugorinfláció, árstop, kötelező akciózás, árfigyelő rendszer – ezek mind szóba kerültek a beszélgetés második felében.
– Érdekes narratívák jelentek meg a közelmúltban, a profit önmagában szitokszóvá válik – jegyezte meg dr. Kozák Tamás. – Az üzleti logikával szembeállított fogyasztói érdekvédelem valamiféle spirituális töltetet kap. „Profit hajtotta infláció”: lehet, hogy ez egy új gazdasági jelenség, amelynek hatását majd figyelembe kell venni a gazdasági döntések előkészítésében?
– Az árfigyelő rendszer jó kezdeményezés volt – ismerte el Neubauer Katalin –, mert nagy ütemben szálltak el a fogyasztói árak. A kötelező akciók is segítettek abban, hogy az árak mérséklődjenek. A gond ezekkel a központi intézkedésekkel mindig a túl hosszú időtáv: alaposan felborították a piaci folyamatokat.
Az MNKSZ főtitkára a hazai kereskedelemről szólva úgy látja, hogy aki jól csinálja, annak jól megy. Vannak dinamikusan fejlődő regionális hálózatok. Szerinte a lokális láncok akkor működnek jól, ha nemcsak a konkurenciával foglalkoznak, hanem saját, vevőközpontú stratégiát alakítanak ki, és azt végre is hajtják.
– Az FMCG szektorban a multinacionális láncok forgalmi részesedése nem növekedett! – hívta fel a figyelmet dr. Kozák Tamás. – Az elmúlt évek vesztesei a láncokba nem szerveződött, önálló kisboltok.
– Fontos feltérképezni, mit vár el a vásárló, mi alapján választ a boltban. A fogyasztói tudatosság nagyot nőtt, és edukációval még tovább növelhető. A minisztérium ebben segít a Kiváló Magyar Élelmiszer védjeggyel – mondta dr. Felkai Beáta Olga.
A hulladék-visszaváltási rendelettel kapcsolatban a kereskedelmi szövetségek jelezték: hisznek benne, jól akarják csinálni. Tagjaiktól sok adatot és visszajelzést gyűjtöttek be, a rendszer csiszolása érdekében mindig készek az egyeztetésre. Ami tisztán látszik: a kereskedőknél maradó kezelési díj nem fedezi a rendszer kiskereskedőkre háruló feladatainak költségeit.
A kiterjesztett gyártói felelősséggel kapcsolatban (EPR) a résztvevők kiemelték: a hazai EPR-díj túl magasra lett beállítva, ami hatalmas versenyhátrányt jelent a hazai piaci szereplők számára.
Biztató jelek a disztribútoroknál
A nagykereskedők és disztribútorok oldaláról tekintették át a szektor történéseit a következő kerekasztal résztvevői: Becze Zoltán, az Orbico ügyvezető igazgatója, Kanizsai Tóth Csaba, a FÁN Group cégvezetője, dr. Kápolna Beáta, a METRO beszerzési igazgatója, Szemes Péter, a Maresi Foodbroker ügyvezetője és Tőkey Tamás, a MIRBEST ügyvezető igazgatója.
Az Orbico tavalyi éve jól sikerült: invesztáltak az árakba, és ez több területen (kávé, chips, ásványvíz) is azt eredményezte, hogy a kategóriák dinamikájával ellentétes növekedést értek el. Becze Zoltán szerint a legnagyobb kihívás a következő évben a gazdálkodási környezet lesz. Nehéz úgy stratégiát építeni, hogy a kereskedelem nagy része még „vészüzemmódban” van.
– Márkatermékeket forgalmazunk, árazásban pedig a fogyasztók kedvét keressük – fogalmazott tömören az ügyvezető igazgató. – Jövőre új márka is érkezik, és építjük tovább a jelenleg 2000 független boltot elérő direkt lefedettséget.
Kanizsai-Tóth Csaba úgy érzékeli, hogy vidéken nagyon megváltoztak a fogyasztói szokások: a kereslet a hagyományos kereskedelmi egységekben erősen az olcsóbb termékek felé mozdult el. Kelet-Magyarország mutatja a legelkeserítőbb képet: itt már a saját márkás termékek közül is van, amelyik kiárazódik a polcról.
– Próbálunk olyan szolgáltatásokat adni a kis boltoknak, amelyek segítik a túlélésüket – jegyezte meg a FÁN Group cégvezetője.
2025-tel kapcsolatban optimista: 5-10%-os növekedést vár. Jövőre egyrészt a hatékonyságuk növelésére, másrészt a Friss Market hálózatra koncentrálnak – utóbbit 1000 egységig szeretnék kiépíteni.
Nem volt egyszerű év 2023 a METRO-nak sem, de 2024 második negyedéve már pozitív eredményeket mutat.
– A fejlesztéseink fókuszában most a kedvező tendenciák megtartása áll – mondta dr. Kápolna Beáta. – A HoReCa szektor volumen-visszaesése lassul, a piac élénkül, még ha nem is pont úgy működik, mint korábban. Mi is tapasztaljuk a saját márkák iránti kereslet növekedését, mivel árérzékeny időszakban a vásárlók a jó ár-érték arányú termékeket keresik. A METRO árazása szűk különbséget tart a gyártói és saját márkák árai között, hiszen sok olyan márka van, amit nem kell és nem is szabad saját márkás termékekkel kiváltani.
Az október 1-től induló új üzleti évében a METRO magyarországi jelenlétének 30. évfordulóját ünnepli, és a jubileum jegyében vonzó ajánlatok mellett újdonságokat is kínál, például független kiskereskedők számára a kiszállítási szolgáltatás bevezetését.
Az utolsó 3 hónap számai már a MIRBEST-nél is nagyon biztatóak, tudtuk meg Tőkey Tamástól. A HoReCa szektorban a hét eleje szinte teljesen leállt, egyszerre kevesebb ételt rendelnek ki, és étteremtípusokban is sokan lefelé váltanak. A hotel szegmens viszont látványosan fejlődik.
A cégnél a digitalizáció és adatbázis-kezelés áll a következő időszak fókuszában.
– „Külsős projektünk” az online térben való megjelenés, a belső struktúránkban pedig a generációváltás a legnagyobb kihívás. Emellett a saját márkás portfóliónkat próbáljuk diverzifikálni – sorolta fel a további teendőket Tőkey Tamás.
Szemes Péter, a Maresi Foodbroker ügyvezetője kifejezetten jó évként tekint vissza 2023-ra. Új márkákkal bővült a portfólió, így most már 30 brandet forgalmaznak.
– A kényelmi kategóriák növekednek nálunk a legjobban, a legnagyobb visszaesést az impulzus termékek hozzák, a jégkrémek kivételével – ismertette Szemes Péter. – Az akciós értékesítés aránya mindenhol emelkedik.
Idén generált áremelést a vásárlási kedv fenntartása érdekében nem hajtottak végre, kivéve, ahol a világpiaci tényezők miatt muszáj volt – például az olívaolajnál.
– Jelentős forgalomnövekedéssel számolunk jövőre – tekintett előre a Maresi Foodbroker ügyvezetője. – Aminek fő oka, hogy a második negyedévben egy nagyobb forgalmú márkával fog bővülni a portfóliónk, és bízunk a reálbérek emelkedésében is.
A beszélgetéshez kapcsolódóan B. Tóth Ferenc, az IQOM ügyvezető igazgatója a nagykereskedelemnek szóló fizetési megoldásaikat ismertette.
Lánc, lánc, értéklánc
Beszerzési oldalról elemezték az FMCG helyzetét a következő kerekasztal beszélgetőpartnerei.
Varga László, az Auchan beszerzési termékigazgatója kiemelte: a gyártók és kereskedők kapcsolatát katalizálták az elmúlt évek kihívásai. Az információk megosztása sokat segít, hogy a beszállítók még jobban megértsék a vásárlókat.
– Nyitottságot látunk arra, hogy ezt közösen fejlesszük – állapította meg az Auchan termékigazgatója. – Az más kérdés, hogy a beszállítók mennyire fogadják el az árképzés mögött álló tényezőket, hogy a vevőink nem az árak stabilizálását, hanem csökkentését várják el tőlünk. Mindemellett a teljes értéklánc, ezen belül is a kiskereskedelem komoly adókkal terhelt. A kiszámíthatatlanság, a magas adóteher komoly kockázat az értékláncban, és ennek az ára nem hárítható át a vásárlókra. Ezeket a költségeket a kereskedő a saját árréséből finanszírozza, de fontos, hogy ebben az egyéb értéklánci szereplők is aktívan részt vegyenek.
A vevő mindig meg akarja találni a jó ár-érték arányt, emelte ki Kámán Tamás, a Tesco beszerzési igazgatója.
– A fogyasztók az elmúlt időszakban az üzletekben döntöttek, melyik terméket és milyen árszinten akarják megvásárolni. Nálunk az akciós forgalom harmadával nőtt – árulta el a Tesco beszerzési igazgatója. – A vásárlók valóban árcsökkentést várnak el tőlünk, és igyekszünk is ennek megfelelni. De kell egy olyan ár, ami rentábilissá teszi az üzletet számunkra is.
Hozzátette: hosszú ideje elemzik a klubkártyaadataikat, amelyeket megosztanak a beszállítóikkal, ezzel is segítve őket. A hosszú távú partnerkapcsolatokat nem veszélyeztethetik a rövid távú konfliktusok.
A nagy beszállítók általában jobban átlátják a piacot, és gyorsabban is reagálnak, mint a kicsik. Épp ezért a SPAR külön csapatot állított össze, amelyik a kis beszállítók edukációjával foglalkozik: mi az az optimális árpont, amire a termékét „le kell hozni”, hogy nagyobb volument generálva megmaradhasson a portfólióban informálta a hallgatóságot Várkonyi Krisztina, a SPAR beszerzési cégvezetője, aki hozzátette:
– Nálunk 90% feletti a magyar vagy hazai termékek részaránya. Az elmúlt években a Régiók Kincse programmal karoltuk fel a kisebb beszállítókat. De az árnak és a minőségnek náluk is rendben kell lennie!
Várkonyi Krisztina kiemelte: sok múlik a normál árak szinten tartásán is. A drogériák folyamatos erősödésében például döntő tényező, hogy a kulcskategóriáit nyomott áron kínálja – és az így becsalogatott vevőinek egyre több food terméket is kínál.
A CBA-nak fontos elvárása a beszállítóival szemben, hogy a termékét érdemes legyen a láncnak is forgalmazni, azaz legyen meg a fedezet, jelentette ki Noszlopy Zoltán, a CBA vezérigazgató-helyettese és beszerzési igazgatója.
– Mert nemcsak a fogyasztóra kell gondolni, hanem saját magunkra is – húzta alá a beszerzési igazgató. – És amikor a piac azt diktálja, hogy engedni kell az árból, mi bevállaljuk, ám ha nincs meg az elvárt árrés a terméken, akkor kénytelenek vagyunk másikkal helyettesíteni.
A lélektani árpont fölé nem érdemes menni. A lánc igyekszik a tárgyalások során ezt kommunikálni a partnerek felé, hangsúlyozta Noszlopy Zoltán.
Vincze Géza, a Penny beszerzési igazgatója azt emelte ki, hogy az együttműködések során nem szabad megspórolni az energiát arra, hogy a felek megértsék egymás igényeit. Különösen akkor kulcsfontosságú a diskurzus, ha speciális helyzet alakul ki. Amikor például a kávé ára az űrbe emelkedett, beszélgetésre hívták a partnereiket, és jelenleg is az egyeztetések alapján dolgozzák ki a stratégiájukat.
– Az akciós és tartósan alacsony árakat egyaránt igénylik a fogyasztók – szögezte le a PENNY beszerzési igazgatója. – Utóbbiban segít a saját márkás választékunk fejlesztése, ahol ma már szinte elvárás a Magyar Termék logó, éppen ezért tavaly 110 termékkel növeltük a védjegyhasználati portfóliónkat saját márkáink esetében.
Variációk a megtakarításra
Miért nem fogyaszt a magyar? Ezt a kérdést tette fel Soltész Gergő, befektetési és pénzügyi szakértő. Előadása végén meg is válaszolta: azért, mert inkább megtakarítunk.
2020-ig egyensúly közeli költségvetés volt, innen jutottunk el a tartósan magas hiányig. Ami kevés teret enged a költségvetési stimulusoknak. Ha GDP-növekedés lenne, akkor ezt a hiányt le lehetne dolgozni.
– 2020 óta a kiskereskedelmi fogyasztás már nem haladja meg a háztartási fogyasztást. A háztartások fogyasztási rátája fejlettségünkhöz képest alacsony, ami elsődlegesen a magas megtakarítási rátával, az általános fogyasztói bizalom alacsony szintjével és a lakáspiaci áremelkedéssel magyarázható – foglalta össze Soltész Gergő.
Andreas Christou, a RetailZoom ügyvezető igazgatója a hazai láncokról adott helyzetjelentést. 2023-mal kapcsolatban megállapította: a forgalomnövekedés 90%-át az infláció generálta. A vásárlók úgy reagáltak, hogy csökkentették a kosárméretet (elsőként az impulzus és kényelmi termékekről lemondva), másrészt olcsóbb termékekre váltottak. Eközben viszont a tranzakciószám emelkedett.
A trafikokban idén a forgalmi számok ingadoznak, jelezte Andreas Christou. Új jelenség ebben a csatornában a prémium vásárlási kosarak súlyának dinamikus emelkedése.
(Az előadásról részletesen lapunk 40–42. oldalán számolunk be – szerk. megj.)
(Kényszer)helyzetben
A nap utolsó kerekasztalánál a hazai láncok képviselői foglaltak helyet.
Gyelán Zsolt, a CBA elnökhelyettese elmondta: ők elsősorban a vegyiáru-értékesítésben látnak növekedést. Ennek oka, hogy a drogériák letörték az árakat, és a beszállítók a hazai láncoknak is kénytelenek jobb árakat nyújtani, ha ebben a csatornában is szeretnének eladni.
– A többi kategóriában úgy látjuk, hogy a vásárlók elhagyják a top márkákat, és lefelé váltanak – jelezte Gyelán Zsolt. – Jövőre érzésem szerint csak minimális növekedés lesz a fogyasztásban. A lefelé váltás folytatódik. Egy év múlva tapasztaljuk az újbóli növekedés első jeleit. A kiskereskedők mindennapi munkáját 2026-tól az e-nyugta is nehezíti majd.
Fekete Tibor, a CO-OP Hungary igazgatóságának tagja, a Coop Szolnok elnök-vezérigazgatója egy kicsit optimistább volt. Felhívta a figyelmet arra, hogy közelednek a választások, amivel az FMCG szektor jól járhat. Nagy visszapattanás nem várható, lassú növekedés viszont igen.
– A mai kormánypolitika lényege a bérek adóterheinek csökkentése és a hozzáadott érték megadóztatása. E téren nem várok változást – mondta a CO-OP Hungary igazgatóságának tagja. – A középréteg erősítése jó ötlet volt a kormány részéről, de más intézkedések nem érintették túl jól a vidéki kiskereskedelmet – például a trafikok létrehozása komoly jövedelemtől fosztotta meg őket. Sajnos, a koncessziók világát éljük a valódi verseny helyett.
Jeszenszki Lívia, a Reál ügyvezető igazgatója azt látja, hogy a vásárlóik jelentős része alacsony jövedelmi helyzetű, ezért ők nagyon óvatosan költenek. A nagyobb jövedelműeknél is érzékelhető tudatosság – mégpedig olyan, hogy nem feltétlenül élelmiszerre szeretnék elkölteni a pénzüket.
– Az akciók előretörését mi is érzékeljük, a gyártók ilyen tekintetben kényszerhelyzetben vannak – közölte a Reál ügyvezető igazgatója. – Azonban nem mindegy, hogy az árszint az akció után hová megy vissza. Azt látjuk, szeretik a vásárlók, ha a termékeket tartósan alacsony áron vehetik meg a boltokban.
Jövőre az alacsonyabb jövedelműek esetében a minimálbér emelése lecsapódhat a kiskereskedelemben. Ám még mindig sokan kapják jövedelmük egy részét nem bejelentett formában – fűzte hozzá Jeszenszki Lívia.
Jósvai Tamás, a Tom Market ügyvezető igazgatója szerint a diszkontőrök „áthuzalozták” a vásárlók gondolkozását az elmúlt 5-10 évben: máshogy gondolkoznak a termékekről, mint korábban. Ami nem jelenti azt, hogy nincs hely mellettük a piacon.
– A Tom Market üzletei egy niche típusú, convenience-hálózatot alkotnak – határozta meg az ügyvezető igazgató. – Mi nem a diszkontokkal akarunk versenyezni, az árazásunk sem ezt tükrözi. Azon az úton indultunk el, hogy olyan komplementer szolgáltatásokat, termékeket, értékajánlatokat kínáljunk a vevőinknek, amelyeket más láncok nem.
Jósvai Tamás szerint a költségek növekedése kihívást jelent a jövőben, de hisz abban, hogy a skálázhatóság és a folyamatok automatizációja lehetnek azok az eszközök, amelyek segítenek hatékonyan kezelni az emelkedő terheket.
A nap zárásaként 2 kiselőadást hallhattak a résztvevők. Kontár Ákos, a Checksum operatív vezetője a képviselői munkát megkönnyítő, digitális, adatvezérelt szolgáltatásaikról beszélt. Gallina Gyula, a Mastercard üzletfejlesztési igazgatója pedig a hatékony perszonalizáció előnyeit ecsetelte a kereskedelemben. //
A 2024-es Business Days keddi napjáról készült további fotók megtekinthetők itt.
A rendezvényről készült videó megtekinthető itt.
Kapcsolódó cikkeink
Meghosszabbított határidővel, november 15-ig lehet pályázni a Tesco programjában a helyi fiatalok és közösségek jövőjére biztosított támogatásért
A nagy érdeklődésre való tekintettel a Tesco meghosszabbította a „Start…
Tovább olvasom >Agóra-Vízió: A Magyar Termékek iránt a jövőben sem csökken majd a kereslet
Rendkívül sikeres 10. jubileumi konferenciát tartott a Magyar Termék Nonprofit Kft.…
Tovább olvasom >Már a hazai vállalatok nagy része használja az AI-t
A Magyar Termék augusztus elején 260 védjegyhasználó partnere körében készített…
Tovább olvasom >További cikkeink
Mesterséges intelligenciával szűri ki az Amazon a hibás termékeket szállítás előtt
Az Amazon „Project P. I.” modellje (a P. I. a private investigator, azaz…
Tovább olvasom >Szkeptikusak a fogyasztók a vállalatok fenntarthatóságával kapcsolatban
2022 óta folyamatosan növekszik a vállalatok fenntarthatóság terén mutatott érettsége.…
Tovább olvasom >Masszívan lassult a belkereskedelem
Ma reggel kiskereskedelmi forgalmi adatokat tett közzé a Központi Statisztikai…
Tovább olvasom >