A vendéglátás ágazat statisztikai helyzetértékelése – 2016

Szerző: trademagazin Dátum: 2016. 06. 28. 10:55

A vendéglátás nemzetgazdasági súlya

A turizmus a nemzetgazdaság egyik legnagyobb szektora, amelynek a GDP-ben való részesedése a közvetlen és közvetett hatással együtt 9,4%, és közel 500 ezer embernek ad munkát (a foglalkoztatottak 12,1%-a).[1]A KSH-tól eltérő módszertannal készülő WTTC kutatás[2] szerint a turizmus teljes hozzájárulása a GDP-hez 10,3%-os, a foglalkoztatásban való részesedése pedig 9,8%-os volt 2014-ben. A turizmus jellemző ágazatainak[3](ideértve a vendéglátást is) GDP-hez való hozzájárulása 5,8%, és az ágazatokban foglalkoztatottak létszáma mintegy 360 ezer fő (a foglalkoztatottak 9,2%-a).[4] A turizmus jellemző ágazatai közül a legtöbben a vendéglátásban dolgoznak, a turisztikai foglalkoztatottak 34%-a, igazolva ezzel is az ágazat magas munkaerő-igényességét.

A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (I) nemzetgazdasági ág beruházásainak értéke a 2014-es növekedést (+33,9%) követően 2015-ben 16,6%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, és 43,7 milliárd forintot tett ki.

Az (I) nemzetgazdasági ágból a vendéglátáshoz a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR’08) alapján az éttermi, mozgó vendéglátás, az italszolgáltatás, valamint a rendezvényi étkeztetés és egyéb vendéglátás tartozik.

1)      A vendéglátóhelyek számára vonatkozó adatok

Magyarországon a vendégeket 2015-ben közel 53 ezer vendéglátóhely[5]várta, amely 1,3%-kal (720 üzlettel)kevesebb egységet jelentett az egy évvel korábbi állapothoz képest. A vendéglátó üzleteken belül a kereskedelmi vendéglátóhelyek 90%-kal képviseltették magukat, míg a munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhelyek részesedése 10%-os volt.

A vendéglátóhelyek típus (profil) szerinti számának 2008-2015közötti alakulását évenkénti bontásban az alábbi diagram szemlélteti (1. sz. melléklet).

1. diagram:

01

 Forrás: saját készítés (KSH adatai alapján)

A kereskedelmi vendéglátóhelyek típus (profil) szerinti belső megoszlását tekintve jelentős átrendeződés történt 2009-ben. Az éttermek, büfék száma kb. 11000-rel csökkent, míg a cukrászdák száma közel megkétszereződött (1700-ról 3100-ra nőtt), valamint az italüzletek és a zenés szórakozóhelyek száma közel hat és félezerrel szintén nőtt. A vendéglátóhelyek összesített számában bekövetkezett csökkenés és a profilok közötti átrendeződéshátterében egyrészt a 2008-as gazdasági válság okozta hatások, másrészt a vendéglátó üzletköröket érintő 2009-es jogszabályi változások állhatnak. A kereskedelmi tevékenység végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet hatályba lépésével az üzletköri besorolást a termékkörök váltották fel. Ennek következtében egy vendéglátóhely típus szerinti besorolását a vendéglátó egységet legjobban jellemző termékkör és a statisztikai főtevékenység határozza meg.

A vendéglátóhelyek területi eloszlását tekintve 2015-ben a korábbi évekhez hasonlóan az ország vendéglátó üzleteinek közel egyharmada (mintegy 17ezer egység) Közép-Magyarországon összpontosult.

2. diagram

02

Forrás: saját készítés (KSH adatai alapján)

A vendéglátóhelyek üzemeltetésében az egyéni vállalkozók szerepvállasa folyamatosan csökkent, így 2015-ban már csak a vendéglátó üzletek 33,7%-át üzemeltették egyéni vállalkozók, míg öt évvel korábban ez az arány 39%-os volt.

2)     A vendéglátó egységek forgalmi adatai

2014-ben a vendéglátásból folyó áron 7%-kal több, 806 milliárd forint bruttó árbevétel származott az egy évvel korábbihoz képest. Az árbevétel 86%- a, 693 milliárd forint (2013-ban 655 milliárd forint) a kereskedelmi vendéglátásban, 113 milliárd forint (2013-ben 98,5 milliárd forint) a munkahelyi, rendezvényi és közétkeztető vendéglátásban realizálódott.

2015-ben a vendéglátóhelyek összesített bruttó árbevétele 917 milliárd forintot tett ki, amely 13,7%-os növekedést jelent a 2014-es évhez képest. Az árbevétel 87%-át, 794milliárd forintot a kereskedelmi vendéglátás, 123 milliárd forint a munkahelyi, rendezvényi és közétkeztető vendéglátás adta (2. sz. melléklet).

Az összesített13,7%-os növekedéshez a kereskedelmi és a munkahelyi vendéglátás egyaránt hozzájárult, előbbi 14,5%-kal, utóbbi 8,8%-kal magasabb folyóáras forgalmat ért el.

A vendéglátásban a fogyasztói árak 2015-ben 2,6%-kal emelkedtek az előző évhez viszonyítva, amely meghaladta az átlagos fogyasztóiár-indexet (99,9%). Ennek megfelelően a vendéglátás egészére vonatkozó forgalom volumene 2014-hez képest 10,8%-kal nőtt.

A kereskedelmi vendéglátás volumene 2015-ben 11,5%-kal nőtt az előző évhez képest.A munkahelyi vendéglátás pedig 6,1%-os növekedést produkált (3. sz. melléklet).

4. diagram

04

Forrás: saját készítés (KSH adatai alapján)

A vendéglátóhelyek eladási forgalmának volumenváltozását nem csak az előző év azonos időszakához viszonyítva lehet vizsgálni, hanem egy állandó bázis időszaki adathoz is, amelyet az alábbi diagram hivatott megjeleníteni.

5. diagram

05

Forrás: saját készítés (KSH adatai alapján)

Ha a vendéglátóhelyek eladási forgalmának volumenváltozását a 2001-es évhez viszonyítjuk, akkor 2015-ben a vendéglátó üzletek összesített változatlan áras forgalma nem éri el a 2001-es szintet. A 2001-2015 közötti idősávban jól látható, hogy 2008-tól kezdődően folyamatosan elmaradt a változatlan áras vendéglátóhelyi forgalom a 2001-es szinthez képest (4. sz. melléklet). Ugyanakkor 2014-től elkezdődött egy felívelő trend, amelynek köszönhetően 2016-ban elérheti, sőt meg is haladhatja a vendéglátóhelyek összesített változatlan áras forgalma a 2001-ben produkált értéket. Megjegyzendő, hogy a vendéglátás ágazati fogyasztóiár-index 2001-2015 között 226,8%-os volt, miközben a nemzetgazdaság egészét tekintve ennél alacsonyabb, 176,8%-os változás történt.

Mindemellett a vendéglátás meghatározó részét adó kereskedelmi vendéglátás elmúlt két éves (2014-2015) forgalma alapján többek között megvizsgálható, hogy miként alakult az árbevétel havonkénti aránya,figyelemmel a turisztikai főszezonra (5. sz. melléklet). A kereskedelmi vendéglátás forgalma mellett, az összehasonlítás érdekében a munkahelyi vendéglátás alakulását is szemlélteti az alábbi grafikon.

6. diagram

06

Forrás: saját készítés (KSH adatai alapján)

A kereskedelmi vendéglátóhelyek esetében az éven belüli forgalomingadozás igazodik a nyári szezonális időszakhoz, tehát a szezonon kívüli hónapokhoz viszonyítva az árbevétel aránya ekkor a legnagyobb. Emellett a forgalom az év elejétől kezdődően a nyári szezonidőszak végéig növekszik, majd ezután csökkenve visszatér a nyári csúcsidőszakot megelőző hónapok részarányaihoz. A munkahelyi vendéglátóhelyek esetében az év elejétől kezdődően lényegében stagnáló forgalom mutatkozik, majd a nyári szezonidőszak beköszöntével drasztikus csökkenés következik be, amely egészen a nyári csúcsidőszak végéig tart. Ezt követően a forgalmi részarány a munkahelyi vendéglátóhelyek esetében emelkedik, majd meghaladja a nyári szezonidőszak előtti szintet. Összességében a nyári turisztikai főszezon a kereskedelmi vendéglátóhelyek forgalmára pozitív, míg ugyanezen szabadságolásokkal teli időszak a munkahelyi vendéglátóhelyekre negatív hatást gyakorol.

3)     A vendéglátó-forgalom főbb árucsoportonkénti megoszlása

A vendéglátó-forgalomnak a jelentős részét (mintegy háromnegyedét), a korábbi évekhez hasonlóan az ételforgalom teszi ki, amely 2015-ben73%-ot jelentett. A fennmaradó 27%-ot az alkoholtartalmú italok (11,5%), az alkoholmentes italok (11%), a kávé (3,9%), valamint az egyéb termékek (0,6%) adták (6. sz. melléklet).

7. diagram

07

Forrás: saját készítés(KSH adatai alapján)

4)     A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás létszámadatai és a keresetek alakulása

A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (I) nemzetgazdasági ágban 2015-ben 183 ezer főt foglalkoztattak (közel 3/4-üket a vendéglátásban), amely a nemzetgazdaság egészéhez viszonyítva 4,4%-ot tett ki (7. sz. melléklet). Az (I) nemzetgazdasági ágban foglalkoztatottak száma 2015-ben 9%-kal volt magasabb az előző évi 168 ezer főhöz viszonyítva. A foglalkoztatottak száma a nemzetgazdaság egészében 2,7%-kal nőtt.

Az (I) nemzetgazdasági ágban az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2015-ben 157 ezer forintvolt, a fizikai foglalkozásúak 131 ezer, a szellemi foglalkozásúak 239 ezer forintot kerestek (8. sz. melléklet). Összességében a bruttó átlagkeresetek 2,8%-kal voltak magasabban a 2014-es 153 ezer forinthoz képest. Ugyanakkor a nemzetgazdasági ágak közül a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a második legalacsonyabb volt, a nemzetgazdasági átlag (248 ezer forint) 63,5%-a.

A vendéglátásban az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2015-ben 138 ezer forintot tett ki (fizikai 125 ezer; szellemi 206 ezer), amely 3,7%-kal volt magasabb az előző évinél és a nemzetgazdasági átlag 56%-ának felelt meg(9. sz. melléklet).

A havi nettó átlagkereset 2015-ben a teljes nemzetgazdaságban 162 ezer (fizikai 112 ezer; szellemi 219 ezer), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén 103 ezer (fizikai 86 ezer; szellemi 156 ezer) forint, a vendéglátásban pedig 91 ezer (fizikai 82 ezer; szellemi 135 ezer) forint volt.

5)     Kifejezetten a turizmushoz köthető vendéglátás adatai

A kereskedelmi szálláshelyek 2015. évi bruttó árbevétele 368,8 milliárd forintot tett ki, amely 11,7%-kal magasabb az előző évinél (10. sz. melléklet). Ezen bruttó összesített árbevételen belül a szállásdíj árbevétel 58%-os (214,3 milliárdos), a vendéglátásból származó bevétel 21%-os(78 milliárdos), az egyéb bevétel pedig szintén 21%-os (76,5 milliárdos) részesedést képviselt.

8. diagram
08

Forrás: saját készítés (KSH adatai alapján)

Az összes árbevétel 11,7%-os emelkedésében elsősorban a szállásdíj árbevétel 14,5%-os és a vendéglátásból származó árbevétel 9%-os növekedése játszott szerepet, de az egyéb árbevétel is 7%-kal nőtt az előző évhez viszonyítva.

A kereskedelmi szálláshelyek vendéglátásból származó bevétele (78 milliárd forint) az összes vendéglátóhelyi forgalom (917 milliárd forint) 8,5%-át adta.

A belföldi utazásokhoz kapcsolódó turisztikai kiadások 2015-ben összesen 307,4 milliárd forintot (2014-ben 294,6 milliárd forint) tettek ki, amelyen belül az étteremben történő étkezés 32,4 milliárd forintot (2014-ben 30,3 milliárd forint) képviselt (a teljes kiadás 10,5%-a). Az összes többnapos belföldi utazáshoz kapcsolódó étteremben történő étkezésre fordított kiadások 51%-át a 1-3 éjszakás utazáshoz, míg a fennmaradó 49%-ot a 4 és annál több éjszakás utazáshoz kapcsolódó költések adták (11. sz. melléklet).

2015-ben a Magyarországra turisztikai céllal látogató külföldiek költéséből(1235 milliárd forint)az étkezés nélküli és az étkezéssel együttes szállás323,5 milliárd forint volt, a vendéglátóhelyi étkezésre fordított összeg pedig 164,5 milliárd forintot tett ki (a teljes költés 13,3%-át). A külföldiek nem turisztikai célból (pl. vásárlás, átutazás) történő költéséből (372,6 milliárd forint) az étkezés nélküli és az étkezéssel együttes szállás 22,5 milliárd forintot tett ki, a vendéglátóhelyi étkezésre fordított összeg pedig 33,4 milliárd forint volt(12. sz. melléklet). Összességében a külföldiek vendéglátóhelyi étkezésre 198 milliárd forintot költöttek (a teljes költés 12,3%-át), amely 12,7%-kal több az előző évinél.

6)     A vendéglátás ágazatban működő társas vállalkozások és egyéni vállalkozók adatai

A vendéglátás ágazatban 2013-ban 11 ezer egyéni vállalkozó és 13 ezer társas vállalkozás működött. Az egyéni vállalkozók 54%-a dolgozott az éttermi, mozgó vendéglátás, 40%-a pedig az italszolgáltatás területén. A társas vállalkozásoknál ez arány 68%-os volt az éttermi, mozgó vendéglátás és 24%-os az italszolgáltatás tekintetében (13. sz. melléklet).

A 13 ezer vendéglátó társas vállalkozás szinte mindegyike (99,9%-a) a KKV-szektorba tartozott. A vendéglátás ágazat KKV vállalkozásain belül a mikro vállalkozások aránya 89%, a kisvállalkozásoké 10%, míg a közepes vállalkozásoké 1% volt 2013-ban.

7)     A vendéglátás és a szálláshely-szolgáltatás ÁFA-kulcsa nemzetközi összehasonlításban

Magyarországon jelenleg a szálláshely-szolgáltatás a kedvezményes, 18%-os, míg a vendéglátás (mind az étel-, mind pedig az italszolgáltatás) az általános, 27%-os ÁFA-kulcs alá tartozik. Nemzetközi összehasonlításban mindkét kulcs rendkívül magas: a vendéglátás esetében egész Európában a legmagasabb, míg a szálláshely-szolgáltatás tekintetében a 28 EU-tagállam közül a negyedik legmagasabb.

9. diagram
09

Forrás: saját készítés (HOTREC VAT table alapján)

Az Európai Unió tagállamai közül 25 (köztük Magyarország) alkalmaz kedvezményes ÁFA-kulcsot a szálláshely-szolgáltatásra és 14 a vendéglátásra (jellemzően az ételértékesítésre és az alkoholmentes italszolgáltatásra). A szálláshely-szolgáltatás kedvezményes, 18%-os ÁFA-kulcsának objektív értékeléséhez hozzátartozik, hogy a 28 EU-tagállam közül 14-ben a szálláshely-szolgáltatás ÁFA-kulcsa 10% alatti,a magyar ÁFA-kulcs a kedvezményes kulcsok között pedig a legmagasabb(14. sz. melléklet).

A kedvezményes adókulcs alkalmazására Magyarországon is volt (illetve van) példa: 2003. december 31-ig a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás ételforgalom része a 12%-os, 2006. augusztus 31-ig pedig a kedvezményes, 15%-os ÁFA-kulcs alá tartozott. Ettől kezdve a vendéglátás adókulcsa együtt mozgott az általános kulccsal, így mára Európa legmagasabb – 27%-os – ÁFA-kulcsa terheli az ágazatot. A szálláshely-szolgáltatás 2006-tól 2009 júliusáig szintén az általános kulcs alá tartozott, ekkor került a jelenleg is érvényes 18%-os kategóriába (15. és 16. sz. melléklet).

Összegzés

A vendéglátás ágazat a turizmus szektorhoz is kapcsolódva a közvetlen és közvetett hatást figyelembe véve jelentős mértékben járul hozzá az ország GDP-jéhez, és a foglalkoztatást tekintve mintegy 135 ezer embernek ad munkát, ezért a nemzetgazdaság ágazatai közül kitüntetett figyelmet érdemel.

A turizmus jellemző ágazatai közül a legtöbben a vendéglátásban dolgoznak, a turisztikai foglalkoztatottak 34%-a, igazolva ezzel is az ágazat magas munkaerő-igényességét. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (I) nemzetgazdasági ágra vetítetten 2015-ben 183 ezer főt foglalkoztattak, amelynek közel 3/4-éta vendéglátásban dolgozók adták. Habár a foglalkoztatottak számának változását tekintve az I nemzetgazdasági ágban 9%-kal dolgoztak többen 2014-hez képest, a vendéglátás területén továbbra is komoly problémát jelent évről évre a szakképzett munkaerő hiánya. Emellett az átlagkereseteket illetően sem történt lényegi változás, ugyanis a nemzetgazdasági ágazatok között ezen a területen az egyik legalacsonyabbak a fizetések, a nemzetgazdasági átlag kb. 60%-a (2015-ben bruttó 138 ezer Ft/fő/hó).

A vendégeket 2015-ben közel 53 ezer vendéglátóhely várta országszerte, amely üzleteknek közel az egyharmada (mintegy 17 ezer egység) Közép-Magyarországon összpontosult. Ezzel kapcsoltban fontos megjegyezni, hogy a vállalkozások főtevékenysége alapján a vendéglátóhelyeknek csak a 2/3-át üzemeltették a vendéglátás ágazatban. A vendéglátóhelyek üzemeltetésében pedig az egyéni vállalkozók szerepvállasa folyamatosan csökkent, így 2015-ban már csak a vendéglátó üzletek 33,7%-át üzemeltették egyéni vállalkozók, míg öt évvel korábban ez az arány 39%-os volt. Mindazonáltal a vendéglátás ágazatban működő vállalkozások szinte teljes egészében a KKV-szektorba tartoznak.

A vendéglátóhelyek forgalmának alakulását tekintve elmondható, hogy a 2008-as világgazdasági válságot követő évek visszaesései után 2014-ben és 2015-ben is mind a folyóáras árbevétel mind pedig a változatlan áras forgalom tekintetében növekedés következett be. 2015-ben a vendéglátóhelyek összesített bruttó árbevétele 917 milliárd forintot tett ki, amely 13,7%-os növekedést jelent a 2014-es évhez képest. Az árbevétel 87%-át, 794 milliárd forintot a kereskedelmi vendéglátás, 123 milliárd forint a munkahelyi, rendezvényi és közétkeztető vendéglátás adta. A vendéglátásban a fogyasztói árak 2015-ben 2,6%-kal emelkedtek az előző évhez viszonyítva, amely meghaladta az átlagos fogyasztóiár-indexet (99,9%). Ennek megfelelően a vendéglátás egészére vonatkozó forgalom volumene 2014-hez képest 10,8%-kal nőtt. A 2015-ben történt 10,8%-os volumennövekedés mögött a fogyasztás bővülésén túl komoly szerepe lehetett az online pénztárgépek bevezetéséből fakadó többlet árbevétel bevallásának is. Ugyanakkor a változatlan áras forgalmat illetően a jelentős növekedés ellenére sem sikerült újra elérni a 2001-es szintet.

A vendéglátóhelyek jövedelmezősége és fejlesztési lehetőségei szempontjából komoly jelentősége van a két lépcsőben bekövetkező ÁFA-kulcs csökkentésnek, amelynek köszönhetően a vállalkozások többsége számára lehetőség adódik a fejlesztésre, beruházásra és a munkavállalói keresetek növelésére is. Az Országgyűlés döntésének értelmében 2017-től a jelenlegi 27%-ról az étkezőhelyi vendéglátásban (éttermi, mozgó vendéglátásban) az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom után 18%-ra, 2018-tól pedig 5%-ra mérséklődik az ÁFA-kulcs. Ezzel párhuzamosan arról is döntés született, hogy 2018-tól az 5%-os ÁFA mellett turizmusfejlesztési hozzájárulásként további 4%-ot fizetnek majd a vendéglátóhelyek.


 

Mellékletek

  1. sz. melléklet: A vendéglátóhelyek számának alakulása típus szerint (2001-2015)

Év

Étterem, büfé

Cukrászda

Italüzlet és zenés szórakozóhely

Kereskedelmi vendéglátóhely összesen

Munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhely

Vendéglátóhelyek összesen

2001

33 666

1 764

12 521

47 951

4 076

52 027

2002

34 473

1 805

12 923

49 201

4 571

53 772

2003

34 891

1 842

13 344

50 077

5 071

55 148

2004

34 830

1 850

13 648

50 328

5 358

55 686

2005

34 801

1 847

13 828

50 476

5 819

56 295

2006

34 777

1 824

13 754

50 355

6 140

56 495

2007

34 596

1 745

14 078

50 419

6 752

57 171

2008

33 905

1 705

14 003

49 613

6 999

56 612

2009

23 079

3 108

20 379

46 566

5 338

51 904

2010

24 709

3 312

21 511

49 532

5 533

55 065

2011

25 245

3 283

21 529

50 057

5 673

55 730

2012

25 929

3 362

21 033

50 324

5 629

55 953

2013

25 711

3 431

20 253

49 395

5 521

54 916

2014

25 344

3 508

19 065

47 917

5 469

53 386

2015

25 278

3 654

18 199

47 131

5 536

52 667

  1. sz. melléklet: A vendéglátóhelyek eladási forgalma (2001-2015)

Év

A vendéglátóhelyek eladási forgalma

kereskedelmi

munkahelyi

összesen

Millió Ft

2001

369 999

37 214

407 213

2002

421 513

44 934

466 447

2003

443 077

53 411

496 488

2004

496 785

67 826

564 611

2005

567 047

67 206

634 253

2006

565 089

75 294

640 383

2007

586 580

81 271

667 851

2008

598 032

86 580

684 612

2009

585 781

94 523

680 304

2010

595 366

108 762

704 128

2011

597 200

97 486

694 686

2012

629 167

100 841

730 008

2013

655 238

98 561

753 799

2014

693 099

113 287

806 386

2015

793 666

123 250

916 916

  1. sz. melléklet: A vendéglátóhelyek eladási forgalmának volumenindexei (2001-2015)

Év

A vendéglátóhelyek eladási forgalma

kereskedelmi

munkahelyi

összesen

Volumenindex, az előző év azonos időszaka = 100,0

 

 

 

2001

105,5

92,3

104,2

2002

103,7

109,3

104,1

2003

96,0

109,5

97,3

2004

101,2

115,5

102,7

2005

107,5

92,1

105,7

2006

95,0

105,5

96,1

2007

96,0

98,7

96,3

2008

94,5

97,9

94,9

2009

91,3

102,4

92,7

2010

96,9

110,1

98,7

2011

97,5

86,4

95,8

2012

100,3

97,1

99,8

2013

100,8

94,3

99,9

2014

103,2

112,5

104,4

2015

111,5

106,1

110,8

  1. sz. melléklet: A vendéglátóhelyek eladási forgalmának volumenindexei (2001-2015)

Év

A vendéglátóhelyek eladási forgalma

kereskedelmi

munkahelyi

összesen

Volumenindex, 2001 = 100,0%

2001

100,0%

100,0%

100,0%

2002

103,7%

109,3%

104,1%

2003

99,6%

119,7%

101,3%

2004

100,7%

138,2%

104,0%

2005

108,3%

127,4%

109,9%

2006

102,9%

134,4%

105,6%

2007

98,8%

132,8%

101,8%

2008

93,3%

130,0%

96,6%

2009

85,2%

133,1%

89,5%

2010

82,6%

146,5%

88,4%

2011

80,5%

126,6%

84,7%

2012

80,7%

123,0%

84,5%

2013

81,4%

115,9%

84,4%

2014

84,0%

130,4%

88,2%

2015

93,6%

138,4%

97,7%

  1. sz. melléklet: A kereskedelmi és a munkahelyi vendéglátóhelyek árbevételének havonkénti aránya (2014-2015)

kereskedelmi vendéglátóhelyek 2015

munkahelyi vendéglátóhelyek 2015

kereskedelmi vendéglátóhelyek 2014

munkahelyi vendéglátóhelyek 2014

január

6%

8%

6%

8%

február

6%

8%

7%

8%

március

7%

9%

8%

9%

április

8%

9%

8%

8%

május

8%

9%

9%

8%

június

9%

8%

9%

7%

július

11%

6%

10%

7%

augusztus

11%

5%

11%

6%

szeptember

9%

10%

8%

11%

október

9%

9%

9%

10%

november

8%

10%

8%

10%

december

9%

9%

9%

9%

100%

100%

100%

100%

  1. sz. melléklet: A vendéglátó-forgalom főbb árucsoportonkénti megoszlása (2003-2015)[%]

Év

Ételforgalom

Alkoholtartalmú ital

Alkoholmentes ital

Kávé

Dohány

Egyéb

Összesen

2003

67,03

13,47

10,21

4,23

3,78

1,29

100,00

2004

67,05

13,80

10,04

3,18

4,03

1,90

100,00

2005

67,46

13,24

10,15

3,25

4,65

1,25

100,00

2006

67,18

13,14

10,86

3,36

3,64

1,83

100,00

2007

68,82

11,93

10,92

3,42

3,10

1,81

100,00

2008

69,24

12,20

10,99

3,33

2,83

1,41

100,00

2009

70,11

11,57

10,85

3,36

2,96

1,15

100,00

2010

70,60

11,67

10,78

3,16

2,85

0,94

100,00

2011

72,76

10,68

10,26

2,99

2,41

0,89

100,00

2012

71,90

10,89

10,06

3,46

2,84

0,84

100,00

2013

72,85

10,81

10,78

3,66

1,14

0,75

100,00

2014

73,44

11,44

10,91

3,71

0,00

0,49

100,00

2015

73,01

11,53

11,04

3,85

0,00

0,56

100,00

  1. sz. melléklet: A foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak szerint – TEÁOR'08 (2008-2015)

[ezer fő]

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

I

157,7

151,3

149,1

157,5

161,8

158,0

168,1

183,3

Összesen

A–U

3 848,3

3 747,8

3 732,4

3 759,0

3 827,2

3 892,8

4 100,8

4 210,5

  1. sz. melléklet: Az alkalmazásban állók havi átlagkeresete (2014-2015) [Ft-ban]

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

Nemzetgazdaság összesen

fizikai

szellemi

együttesen

fizikai

szellemi

együttesen

bruttó

nettó

bruttó

nettó

bruttó

nettó

bruttó

nettó

bruttó

nettó

bruttó

nettó

2014

126 610

82 928

230 407

150 910

152 874

100 130

162 421

106 386

321 945

210 874

237 695

155 690

2015

130 907

85 748

238 664

156 331

157 224

102 986

170 266

111 526

334 587

219 155

247 746

162 275

  1. sz. melléklet: Az alkalmazásban állók havi átlagkeresete a vendéglátásban (2014-2015) [Ft-ban]

Vendéglátás

fizikai

szellemi

együttesen

bruttó

nettó

bruttó

nettó

bruttó

nettó

2014

120564

78967

197991

129668

133431

87393

2015

125338

82101

205984

134928

138403

90660

  1. sz. melléklet: A kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevételei (2011-2015) [1000 Ft-ban]
Időszak Vendéglátásból származó árbevétel Szállásdíj árbevétel Egyéb árbevétel Összes árbevétel
2011. év

60 716 367

140 482 827

52 613 357

253 812 551

2012. év

61 216 791

152 089 042

57 466 086

270 771 919

2013. év

67 066 316

166 588 376

65 347 990

299 002 682

2014. év

71 987 240

189 685 264

71 372 407

330 223 089

2015. év

78 016 806

214 283 806

76 467 819

368 768 431

  1. sz. melléklet: A belföldi utazásokhoz kapcsolódó turisztikai kiadások (2014-2015)

Időszak

Tartózkodási idő

Étkezés étteremben, bárokban, kávézókban (1000 Ft)

A lakosság kiadásai a többnapos belföldi utakon (1000 Ft)

2014. év Mindösszesen Tartózkodási idő

30 325 458

294 602 319

1-3 éjszakás utazások

14 439 377

151 006 775

4 vagy több éjszakás utazások

15 886 081

143 595 544

2015. év Mindösszesen Tartózkodási idő

32 435 039

307 417 974

1-3 éjszakás utazások

16 528 797

171 231 972

4 vagy több éjszakás utazások

15 906 242

136 186 002

  1. sz. melléklet: A Magyarországra tett külföldi utazásokhoz kapcsolódó kiadások (2014-2015)

[millió Ft-ban]

Időszak

Fogyasztási szerkezet

Fő motiváció

2014. év

2015. év

Mindösszesen Fogyasztási szerkezet Mindösszesen Fő motiváció

1 459 534

1 607 668

Turisztikai célú utak

1 070 284

1 235 096

Nem turisztikai célú utak

389 250

372 572

Szállás étkezéssel Mindösszesen Fő motiváció

214 294

243 897

Turisztikai célú utak

206 473

235 011

Nem turisztikai célú utak

7 821

8 885

Szállás étkezés nélkül Mindösszesen Fő motiváció

87 353

102 044

Turisztikai célú utak

74 774

88 436

Nem turisztikai célú utak

12 579

13 608

Étkezés vendéglátóhelyen Mindösszesen Fő motiváció

175 562

197 909

Turisztikai célú utak

139 606

164 514

Nem turisztikai célú utak

35 956

33 395

  1. sz. melléklet: Működő vállalkozások száma 2013-ban

Időszak

TEÁOR08

Létszámkategória

Mindösszesen Gazdálkodási formák II.

Önálló vállalkozó

Társas vállalkozás

2013. év 56= Vendéglátás Mindösszesen

24590

11109

13481

250 fő felett

9

9

561=  Éttermi-, mozgó vendéglátás Mindösszesen

15134

6005

9129

250 fő felett

3

3

562=  Rendezvényi étkeztetés és egyéb vendéglátás Mindösszesen

1787

714

1073

250 fő felett

6

6

5621  Rendezvényi étkeztetés Mindösszesen

236

128

108

250 fő felett
5629  Egyéb vendéglátás Mindösszesen

1551

586

965

250 fő felett

6

6

563=  Italszolgáltatás Mindösszesen

7669

4390

3279

250 fő felett
  1. sz. melléklet: A szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás ÁFA-kulcsa az Európai Unió tagállamaiban

(2016)

Ország

Szálláshely-szolgáltatás ÁFA-kulcsa (%)

Vendéglátás átlag ÁFA-kulcsa

Vendéglátás ÁFA-kulcsa étel (%)

Vendéglátás ÁFA-kulcsa alkoholmentes ital (%)

Vendéglátás ÁFA-kulcsa alkoholos ital (%)

Dánia

25

25

25

25

25

Egyesült Királyság

20

20

20

20

20

Szlovákia

20

20

20

20

20

Magyarország      

18

27

27

27

27

Csehország

15

21

21

21

21

Görögország

13

23

23

23

23

Horvátország

13

25

25

25

25

Ausztria

13

16,7

10

20

20

Svédország

12

16,3

12

12

25

Lettország

12

21

21

21

21

Franciaország

10

13,3

10

10

20

Spanyolország

10

10

10

10

10

Olaszország

10

10

10

10

10

Finnország

10

17,3

14

14

24

Szlovénia

9,5

17,8

9,5

22

22

Ciprus

9

9

9

9

9

Írország

9

18,3

9

23

23

Bulgária

9

20

20

20

20

Észtország

9

20

20

20

20

Litvánia

9

21

21

21

21

Románia

9

24

24

24

24

Lengyelország

8

18

8

23

23

Málta

7

18

18

18

18

Németország

7

19

19

19

19

Hollandia

6

11

6

6

21

Belgium

6

18

12

21

21

Portugália

6

23

23

23

23

Luxemburg

3

7,7

3

3

17

EU átlag

11,0

18,2

16,1

18,2

20,4

  1. sz. melléklet: A szálláshely-szolgáltatás ÁFA-kulcsának alakulása az elmúlt 15 év során

Időszak

Szálláshely-szolgáltatás ÁFA-kulcsa

Általános adómérték az adott időszakban

1998 (valójában már 1995. január 1-től) – 2003. december 31.

12 %

25%

2004. január 1. – 2006. augusztus 31.

15 %

25%, 2006. január 1-től: 20%

2006. szeptember 1. – 2009. június 30.

20 %

20%

2009. július 1. – július 8.

25 %

25%

2009. július 9. –

18 %

25%, 2012. január 1-től: 27%

  1. sz. melléklet: A vendéglátás ÁFA-kulcsának alakulása az elmúlt 10 év során

Időszak

Étel

Ital és egyéb értékesítés

Általános adómérték az adott időszakban

2003. december 31-ig

12%

25%

25%

2004. január 1. – 2006. augusztus 31.

15%

25%

2006. január 1-től 20%

25%,

2006. január 1-től 20%

2006. szeptember 1. – 2009. június 30.

20%

20%

20%

2009. július 1. –

2012. január 1.

25%

25%

25%

2012. január 1. –

27%

27%

27%


[1]Turizmus-szatellitszámlák, 2012; KSH; 2015 [2. p.]

[2]Travel & Tourism Economic Impact 2015 Hungary; World Travel & Tourism Council (WTTC) [1. p.]

[3]A turizmus ágazatba tartozó tevékenységek: szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, vasúti, közúti, vízi, illetve légiforgalmi személyszállítás, személygépjármű-kölcsönzés, utazási irodák, utazásszervezők és egyéb foglalási tevékenységek, kulturális szolgáltatások, valamint sport- és szabadidős tevékenységek

[4] Turizmus-szatellitszámlák, 2012; KSH; 2015 [2. p.]

[5]A vendéglátóhelyeknek csak a 2/3-a működik a vállalkozások főtevékenysége alapján a vendéglátás ágazatban.

Kapcsolódó cikkeink