A vendéglátás ágazat statisztikai helyzetértékelése – 2016

A vendéglátás nemzetgazdasági súlya

A turizmus a nemzetgazdaság egyik legnagyobb szektora, amelynek a GDP-ben való részesedése a közvetlen és közvetett hatással együtt 9,4%, és közel 500 ezer embernek ad munkát (a foglalkoztatottak 12,1%-a).[1]A KSH-tól eltérő módszertannal készülő WTTC kutatás[2] szerint a turizmus teljes hozzájárulása a GDP-hez 10,3%-os, a foglalkoztatásban való részesedése pedig 9,8%-os volt 2014-ben. A turizmus jellemző ágazatainak[3](ideértve a vendéglátást is) GDP-hez való hozzájárulása 5,8%, és az ágazatokban foglalkoztatottak létszáma mintegy 360 ezer fő (a foglalkoztatottak 9,2%-a).[4] A turizmus jellemző ágazatai közül a legtöbben a vendéglátásban dolgoznak, a turisztikai foglalkoztatottak 34%-a, igazolva ezzel is az ágazat magas munkaerő-igényességét.

A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (I) nemzetgazdasági ág beruházásainak értéke a 2014-es növekedést (+33,9%) követően 2015-ben 16,6%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, és 43,7 milliárd forintot tett ki.

Az (I) nemzetgazdasági ágból a vendéglátáshoz a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR’08) alapján az éttermi, mozgó vendéglátás, az italszolgáltatás, valamint a rendezvényi étkeztetés és egyéb vendéglátás tartozik.

1)      A vendéglátóhelyek számára vonatkozó adatok

Magyarországon a vendégeket 2015-ben közel 53 ezer vendéglátóhely[5]várta, amely 1,3%-kal (720 üzlettel)kevesebb egységet jelentett az egy évvel korábbi állapothoz képest. A vendéglátó üzleteken belül a kereskedelmi vendéglátóhelyek 90%-kal képviseltették magukat, míg a munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhelyek részesedése 10%-os volt.

A vendéglátóhelyek típus (profil) szerinti számának 2008-2015közötti alakulását évenkénti bontásban az alábbi diagram szemlélteti (1. sz. melléklet).

1. diagram:

 Forrás: saját készítés (KSH adatai alapján)

A kereskedelmi vendéglátóhelyek típus (profil) szerinti belső megoszlását tekintve jelentős átrendeződés történt 2009-ben. Az éttermek, büfék száma kb. 11000-rel csökkent, míg a cukrászdák száma közel megkétszereződött (1700-ról 3100-ra nőtt), valamint az italüzletek és a zenés szórakozóhelyek száma közel hat és félezerrel szintén nőtt. A vendéglátóhelyek összesített számában bekövetkezett csökkenés és a profilok közötti átrendeződéshátterében egyrészt a 2008-as gazdasági válság okozta hatások, másrészt a vendéglátó üzletköröket érintő 2009-es jogszabályi változások állhatnak. A kereskedelmi tevékenység végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet hatályba lépésével az üzletköri besorolást a termékkörök váltották fel. Ennek következtében egy vendéglátóhely típus szerinti besorolását a vendéglátó egységet legjobban jellemző termékkör és a statisztikai főtevékenység határozza meg.

A vendéglátóhelyek területi eloszlását tekintve 2015-ben a korábbi évekhez hasonlóan az ország vendéglátó üzleteinek közel egyharmada (mintegy 17ezer egység) Közép-Magyarországon összpontosult.

2. diagram

Forrás: saját készítés (KSH adatai alapján)

A vendéglátóhelyek üzemeltetésében az egyéni vállalkozók szerepvállasa folyamatosan csökkent, így 2015-ban már csak a vendéglátó üzletek 33,7%-át üzemeltették egyéni vállalkozók, míg öt évvel korábban ez az arány 39%-os volt.

2)     A vendéglátó egységek forgalmi adatai

2014-ben a vendéglátásból folyó áron 7%-kal több, 806 milliárd forint bruttó árbevétel származott az egy évvel korábbihoz képest. Az árbevétel 86%- a, 693 milliárd forint (2013-ban 655 milliárd forint) a kereskedelmi vendéglátásban, 113 milliárd forint (2013-ben 98,5 milliárd forint) a munkahelyi, rendezvényi és közétkeztető vendéglátásban realizálódott.

2015-ben a vendéglátóhelyek összesített bruttó árbevétele 917 milliárd forintot tett ki, amely 13,7%-os növekedést jelent a 2014-es évhez képest. Az árbevétel 87%-át, 794milliárd forintot a kereskedelmi vendéglátás, 123 milliárd forint a munkahelyi, rendezvényi és közétkeztető vendéglátás adta (2. sz. melléklet).

Az összesített13,7%-os növekedéshez a kereskedelmi és a munkahelyi vendéglátás egyaránt hozzájárult, előbbi 14,5%-kal, utóbbi 8,8%-kal magasabb folyóáras forgalmat ért el.

A vendéglátásban a fogyasztói árak 2015-ben 2,6%-kal emelkedtek az előző évhez viszonyítva, amely meghaladta az átlagos fogyasztóiár-indexet (99,9%). Ennek megfelelően a vendéglátás egészére vonatkozó forgalom volumene 2014-hez képest 10,8%-kal nőtt.

A kereskedelmi vendéglátás volumene 2015-ben 11,5%-kal nőtt az előző évhez képest.A munkahelyi vendéglátás pedig 6,1%-os növekedést produkált (3. sz. melléklet).

4. diagram

Forrás: saját készítés (KSH adatai alapján)

A vendéglátóhelyek eladási forgalmának volumenváltozását nem csak az előző év azonos időszakához viszonyítva lehet vizsgálni, hanem egy állandó bázis időszaki adathoz is, amelyet az alábbi diagram hivatott megjeleníteni.

5. diagram

Forrás: saját készítés (KSH adatai alapján)

Ha a vendéglátóhelyek eladási forgalmának volumenváltozását a 2001-es évhez viszonyítjuk, akkor 2015-ben a vendéglátó üzletek összesített változatlan áras forgalma nem éri el a 2001-es szintet. A 2001-2015 közötti idősávban jól látható, hogy 2008-tól kezdődően folyamatosan elmaradt a változatlan áras vendéglátóhelyi forgalom a 2001-es szinthez képest (4. sz. melléklet). Ugyanakkor 2014-től elkezdődött egy felívelő trend, amelynek köszönhetően 2016-ban elérheti, sőt meg is haladhatja a vendéglátóhelyek összesített változatlan áras forgalma a 2001-ben produkált értéket. Megjegyzendő, hogy a vendéglátás ágazati fogyasztóiár-index 2001-2015 között 226,8%-os volt, miközben a nemzetgazdaság egészét tekintve ennél alacsonyabb, 176,8%-os változás történt.

Mindemellett a vendéglátás meghatározó részét adó kereskedelmi vendéglátás elmúlt két éves (2014-2015) forgalma alapján többek között megvizsgálható, hogy miként alakult az árbevétel havonkénti aránya,figyelemmel a turisztikai főszezonra (5. sz. melléklet). A kereskedelmi vendéglátás forgalma mellett, az összehasonlítás érdekében a munkahelyi vendéglátás alakulását is szemlélteti az alábbi grafikon.

6. diagram

Forrás: saját készítés (KSH adatai alapján)

A kereskedelmi vendéglátóhelyek esetében az éven belüli forgalomingadozás igazodik a nyári szezonális időszakhoz, tehát a szezonon kívüli hónapokhoz viszonyítva az árbevétel aránya ekkor a legnagyobb. Emellett a forgalom az év elejétől kezdődően a nyári szezonidőszak végéig növekszik, majd ezután csökkenve visszatér a nyári csúcsidőszakot megelőző hónapok részarányaihoz. A munkahelyi vendéglátóhelyek esetében az év elejétől kezdődően lényegében stagnáló forgalom mutatkozik, majd a nyári szezonidőszak beköszöntével drasztikus csökkenés következik be, amely egészen a nyári csúcsidőszak végéig tart. Ezt követően a forgalmi részarány a munkahelyi vendéglátóhelyek esetében emelkedik, majd meghaladja a nyári szezonidőszak előtti szintet. Összességében a nyári turisztikai főszezon a kereskedelmi vendéglátóhelyek forgalmára pozitív, míg ugyanezen szabadságolásokkal teli időszak a munkahelyi vendéglátóhelyekre negatív hatást gyakorol.

3)     A vendéglátó-forgalom főbb árucsoportonkénti megoszlása

A vendéglátó-forgalomnak a jelentős részét (mintegy háromnegyedét), a korábbi évekhez hasonlóan az ételforgalom teszi ki, amely 2015-ben73%-ot jelentett. A fennmaradó 27%-ot az alkoholtartalmú italok (11,5%), az alkoholmentes italok (11%), a kávé (3,9%), valamint az egyéb termékek (0,6%) adták (6. sz. melléklet).

7. diagram

Forrás: saját készítés(KSH adatai alapján)

4)     A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás létszámadatai és a keresetek alakulása

A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (I) nemzetgazdasági ágban 2015-ben 183 ezer főt foglalkoztattak (közel 3/4-üket a vendéglátásban), amely a nemzetgazdaság egészéhez viszonyítva 4,4%-ot tett ki (7. sz. melléklet). Az (I) nemzetgazdasági ágban foglalkoztatottak száma 2015-ben 9%-kal volt magasabb az előző évi 168 ezer főhöz viszonyítva. A foglalkoztatottak száma a nemzetgazdaság egészében 2,7%-kal nőtt.

Az (I) nemzetgazdasági ágban az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2015-ben 157 ezer forintvolt, a fizikai foglalkozásúak 131 ezer, a szellemi foglalkozásúak 239 ezer forintot kerestek (8. sz. melléklet). Összességében a bruttó átlagkeresetek 2,8%-kal voltak magasabban a 2014-es 153 ezer forinthoz képest. Ugyanakkor a nemzetgazdasági ágak közül a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a második legalacsonyabb volt, a nemzetgazdasági átlag (248 ezer forint) 63,5%-a.

A vendéglátásban az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2015-ben 138 ezer forintot tett ki (fizikai 125 ezer; szellemi 206 ezer), amely 3,7%-kal volt magasabb az előző évinél és a nemzetgazdasági átlag 56%-ának felelt meg(9. sz. melléklet).

A havi nettó átlagkereset 2015-ben a teljes nemzetgazdaságban 162 ezer (fizikai 112 ezer; szellemi 219 ezer), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén 103 ezer (fizikai 86 ezer; szellemi 156 ezer) forint, a vendéglátásban pedig 91 ezer (fizikai 82 ezer; szellemi 135 ezer) forint volt.

5)     Kifejezetten a turizmushoz köthető vendéglátás adatai

A kereskedelmi szálláshelyek 2015. évi bruttó árbevétele 368,8 milliárd forintot tett ki, amely 11,7%-kal magasabb az előző évinél (10. sz. melléklet). Ezen bruttó összesített árbevételen belül a szállásdíj árbevétel 58%-os (214,3 milliárdos), a vendéglátásból származó bevétel 21%-os(78 milliárdos), az egyéb bevétel pedig szintén 21%-os (76,5 milliárdos) részesedést képviselt.

8. diagram

Forrás: saját készítés (KSH adatai alapján)

Az összes árbevétel 11,7%-os emelkedésében elsősorban a szállásdíj árbevétel 14,5%-os és a vendéglátásból származó árbevétel 9%-os növekedése játszott szerepet, de az egyéb árbevétel is 7%-kal nőtt az előző évhez viszonyítva.

A kereskedelmi szálláshelyek vendéglátásból származó bevétele (78 milliárd forint) az összes vendéglátóhelyi forgalom (917 milliárd forint) 8,5%-át adta.

A belföldi utazásokhoz kapcsolódó turisztikai kiadások 2015-ben összesen 307,4 milliárd forintot (2014-ben 294,6 milliárd forint) tettek ki, amelyen belül az étteremben történő étkezés 32,4 milliárd forintot (2014-ben 30,3 milliárd forint) képviselt (a teljes kiadás 10,5%-a). Az összes többnapos belföldi utazáshoz kapcsolódó étteremben történő étkezésre fordított kiadások 51%-át a 1-3 éjszakás utazáshoz, míg a fennmaradó 49%-ot a 4 és annál több éjszakás utazáshoz kapcsolódó költések adták (11. sz. melléklet).

2015-ben a Magyarországra turisztikai céllal látogató külföldiek költéséből(1235 milliárd forint)az étkezés nélküli és az étkezéssel együttes szállás323,5 milliárd forint volt, a vendéglátóhelyi étkezésre fordított összeg pedig 164,5 milliárd forintot tett ki (a teljes költés 13,3%-át). A külföldiek nem turisztikai célból (pl. vásárlás, átutazás) történő költéséből (372,6 milliárd forint) az étkezés nélküli és az étkezéssel együttes szállás 22,5 milliárd forintot tett ki, a vendéglátóhelyi étkezésre fordított összeg pedig 33,4 milliárd forint volt(12. sz. melléklet). Összességében a külföldiek vendéglátóhelyi étkezésre 198 milliárd forintot költöttek (a teljes költés 12,3%-át), amely 12,7%-kal több az előző évinél.

6)     A vendéglátás ágazatban működő társas vállalkozások és egyéni vállalkozók adatai

A vendéglátás ágazatban 2013-ban 11 ezer egyéni vállalkozó és 13 ezer társas vállalkozás működött. Az egyéni vállalkozók 54%-a dolgozott az éttermi, mozgó vendéglátás, 40%-a pedig az italszolgáltatás területén. A társas vállalkozásoknál ez arány 68%-os volt az éttermi, mozgó vendéglátás és 24%-os az italszolgáltatás tekintetében (13. sz. melléklet).

A 13 ezer vendéglátó társas vállalkozás szinte mindegyike (99,9%-a) a KKV-szektorba tartozott. A vendéglátás ágazat KKV vállalkozásain belül a mikro vállalkozások aránya 89%, a kisvállalkozásoké 10%, míg a közepes vállalkozásoké 1% volt 2013-ban.

7)     A vendéglátás és a szálláshely-szolgáltatás ÁFA-kulcsa nemzetközi összehasonlításban

Magyarországon jelenleg a szálláshely-szolgáltatás a kedvezményes, 18%-os, míg a vendéglátás (mind az étel-, mind pedig az italszolgáltatás) az általános, 27%-os ÁFA-kulcs alá tartozik. Nemzetközi összehasonlításban mindkét kulcs rendkívül magas: a vendéglátás esetében egész Európában a legmagasabb, míg a szálláshely-szolgáltatás tekintetében a 28 EU-tagállam közül a negyedik legmagasabb.

9. diagram

Forrás: saját készítés (HOTREC VAT table alapján)

Az Európai Unió tagállamai közül 25 (köztük Magyarország) alkalmaz kedvezményes ÁFA-kulcsot a szálláshely-szolgáltatásra és 14 a vendéglátásra (jellemzően az ételértékesítésre és az alkoholmentes italszolgáltatásra). A szálláshely-szolgáltatás kedvezményes, 18%-os ÁFA-kulcsának objektív értékeléséhez hozzátartozik, hogy a 28 EU-tagállam közül 14-ben a szálláshely-szolgáltatás ÁFA-kulcsa 10% alatti,a magyar ÁFA-kulcs a kedvezményes kulcsok között pedig a legmagasabb(14. sz. melléklet).

A kedvezményes adókulcs alkalmazására Magyarországon is volt (illetve van) példa: 2003. december 31-ig a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás ételforgalom része a 12%-os, 2006. augusztus 31-ig pedig a kedvezményes, 15%-os ÁFA-kulcs alá tartozott. Ettől kezdve a vendéglátás adókulcsa együtt mozgott az általános kulccsal, így mára Európa legmagasabb – 27%-os – ÁFA-kulcsa terheli az ágazatot. A szálláshely-szolgáltatás 2006-tól 2009 júliusáig szintén az általános kulcs alá tartozott, ekkor került a jelenleg is érvényes 18%-os kategóriába (15. és 16. sz. melléklet).

Összegzés

A vendéglátás ágazat a turizmus szektorhoz is kapcsolódva a közvetlen és közvetett hatást figyelembe véve jelentős mértékben járul hozzá az ország GDP-jéhez, és a foglalkoztatást tekintve mintegy 135 ezer embernek ad munkát, ezért a nemzetgazdaság ágazatai közül kitüntetett figyelmet érdemel.

A turizmus jellemző ágazatai közül a legtöbben a vendéglátásban dolgoznak, a turisztikai foglalkoztatottak 34%-a, igazolva ezzel is az ágazat magas munkaerő-igényességét. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (I) nemzetgazdasági ágra vetítetten 2015-ben 183 ezer főt foglalkoztattak, amelynek közel 3/4-éta vendéglátásban dolgozók adták. Habár a foglalkoztatottak számának változását tekintve az I nemzetgazdasági ágban 9%-kal dolgoztak többen 2014-hez képest, a vendéglátás területén továbbra is komoly problémát jelent évről évre a szakképzett munkaerő hiánya. Emellett az átlagkereseteket illetően sem történt lényegi változás, ugyanis a nemzetgazdasági ágazatok között ezen a területen az egyik legalacsonyabbak a fizetések, a nemzetgazdasági átlag kb. 60%-a (2015-ben bruttó 138 ezer Ft/fő/hó).

A vendégeket 2015-ben közel 53 ezer vendéglátóhely várta országszerte, amely üzleteknek közel az egyharmada (mintegy 17 ezer egység) Közép-Magyarországon összpontosult. Ezzel kapcsoltban fontos megjegyezni, hogy a vállalkozások főtevékenysége alapján a vendéglátóhelyeknek csak a 2/3-át üzemeltették a vendéglátás ágazatban. A vendéglátóhelyek üzemeltetésében pedig az egyéni vállalkozók szerepvállasa folyamatosan csökkent, így 2015-ban már csak a vendéglátó üzletek 33,7%-át üzemeltették egyéni vállalkozók, míg öt évvel korábban ez az arány 39%-os volt. Mindazonáltal a vendéglátás ágazatban működő vállalkozások szinte teljes egészében a KKV-szektorba tartoznak.

A vendéglátóhelyek forgalmának alakulását tekintve elmondható, hogy a 2008-as világgazdasági válságot követő évek visszaesései után 2014-ben és 2015-ben is mind a folyóáras árbevétel mind pedig a változatlan áras forgalom tekintetében növekedés következett be. 2015-ben a vendéglátóhelyek összesített bruttó árbevétele 917 milliárd forintot tett ki, amely 13,7%-os növekedést jelent a 2014-es évhez képest. Az árbevétel 87%-át, 794 milliárd forintot a kereskedelmi vendéglátás, 123 milliárd forint a munkahelyi, rendezvényi és közétkeztető vendéglátás adta. A vendéglátásban a fogyasztói árak 2015-ben 2,6%-kal emelkedtek az előző évhez viszonyítva, amely meghaladta az átlagos fogyasztóiár-indexet (99,9%). Ennek megfelelően a vendéglátás egészére vonatkozó forgalom volumene 2014-hez képest 10,8%-kal nőtt. A 2015-ben történt 10,8%-os volumennövekedés mögött a fogyasztás bővülésén túl komoly szerepe lehetett az online pénztárgépek bevezetéséből fakadó többlet árbevétel bevallásának is. Ugyanakkor a változatlan áras forgalmat illetően a jelentős növekedés ellenére sem sikerült újra elérni a 2001-es szintet.

A vendéglátóhelyek jövedelmezősége és fejlesztési lehetőségei szempontjából komoly jelentősége van a két lépcsőben bekövetkező ÁFA-kulcs csökkentésnek, amelynek köszönhetően a vállalkozások többsége számára lehetőség adódik a fejlesztésre, beruházásra és a munkavállalói keresetek növelésére is. Az Országgyűlés döntésének értelmében 2017-től a jelenlegi 27%-ról az étkezőhelyi vendéglátásban (éttermi, mozgó vendéglátásban) az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom után 18%-ra, 2018-tól pedig 5%-ra mérséklődik az ÁFA-kulcs. Ezzel párhuzamosan arról is döntés született, hogy 2018-tól az 5%-os ÁFA mellett turizmusfejlesztési hozzájárulásként további 4%-ot fizetnek majd a vendéglátóhelyek.

Mellékletek

1. sz. melléklet: A vendéglátóhelyek számának alakulása típus szerint (2001-2015)

1. sz. melléklet: A vendéglátóhelyek eladási forgalma (2001-2015)

1. sz. melléklet: A vendéglátóhelyek eladási forgalmának volumenindexei (2001-2015)

1. sz. melléklet: A vendéglátóhelyek eladási forgalmának volumenindexei (2001-2015)

1. sz. melléklet: A kereskedelmi és a munkahelyi vendéglátóhelyek árbevételének havonkénti aránya (2014-2015)

1. sz. melléklet: A vendéglátó-forgalom főbb árucsoportonkénti megoszlása (2003-2015)[%]

1. sz. melléklet: A foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak szerint – TEÁOR'08 (2008-2015)

[ezer fő]

1. sz. melléklet: Az alkalmazásban állók havi átlagkeresete (2014-2015) [Ft-ban]

1. sz. melléklet: Az alkalmazásban állók havi átlagkeresete a vendéglátásban (2014-2015) [Ft-ban]

1. sz. melléklet: A kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevételei (2011-2015) [1000 Ft-ban]

1. sz. melléklet: A belföldi utazásokhoz kapcsolódó turisztikai kiadások (2014-2015)

1. sz. melléklet: A Magyarországra tett külföldi utazásokhoz kapcsolódó kiadások (2014-2015)

[millió Ft-ban]

1. sz. melléklet: Működő vállalkozások száma 2013-ban

1. sz. melléklet: A szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás ÁFA-kulcsa az Európai Unió tagállamaiban

(2016)

1. sz. melléklet: A szálláshely-szolgáltatás ÁFA-kulcsának alakulása az elmúlt 15 év során

1. sz. melléklet: A vendéglátás ÁFA-kulcsának alakulása az elmúlt 10 év során