4 714 ezer fő volt októberben a teljes foglalkoztatotti létszám

Az új belépők száma az előző év azonos időszakához képest 0,1%-kal csökkent

A legutolsó hónapban a 15-74 éves népesség 66.7%-a volt jelen a munkaerőpiacon, a szezonálisan összevethető tavalyi év azonos hónapjában mért 66.4%-os aktivitási rátával szemben. Ugyanebben a hónapban a nemzetközi statisztikai módszertan szerinti munkanélküliségi ráta 3.6% volt, az előző havi 3.8%-ot követően, és az előző év azonos hónapjában mért 3.9%-os szint után.
2022 októberében a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 235,6 ezer álláskereső szerepelt, ami kismértékű emelkedést jelent a nyárhoz képest, de továbbra is alacsony. Az előző év azonos időszakának adatához viszonyítva ez az érték több mint 10 ezer fővel kevesebb.  A tárgyhónapban összesen 33,2 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét az illetékes járási hivatalnál, amelyből az első alkalommal regisztrálók aránya 11,0%-ot tett ki. Az új belépők száma az előző év azonos időszakához képest 0,1%-kal csökkent.

2022 októberében a munkaadók összesen 25,5 ezer üres álláshelyet jelentettek be, így összességében a hónapban 92,2 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a hónap végére 67,1 ezer maradt betöltetlen, az előző havi 66,7 ezer után.
2022 III. negyedévében továbbra is növekvő képet mutatott a hazai munkaerőpiac szektoriális bontásban is. A mezőgazdaságban 1 ezerrel, a feldolgozóiparban 3 ezer fővel, a közszolgáltatások esetében pedig 2 ezer fővel csökkent a létszám, míg az építőiparban 7 ezer fővel, a piaci szolgáltatások területén pedig 41 ezerrel nőtt a foglalkoztatotti létszám.

A magyar munkaerőpiac továbbra is stabilan erős számokat produkál, a negatív belső és külső tényezők egyelőre nem gyakoroltak hatást, a munkaerőpiaci feszesség továbbra is a csúcs közelében van, a betöltetlen álláshelyek száma alapján továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt. Az ukrajnai háború, az európai energiaválság, a kamatemelések reálgazdasági hatásai és a globális recessziós előjelek egyelőre nem vagy csak mérsékelten fejtették ki a hatásukat, ami kedvező hír a hazai piac ellenállósága szempontjából.

Azonban a következő időszakban egy bekövetkező európai recesszió esetén csökkenhet a munkaerőpiaci feszessége, elsősorban a betöltetlen álláshelyek visszaesésén keresztül, amely óvatosság már most is érezhető a vállalatok részéről. Várakozásunk szerint idén 3.7% lehet az éves munkanélküliségi ráta, jövőre pedig 3.9% lehet az átlagos ráta, de a globális környezet hatásai miatt az utóbbinál erősebb a bizonytalanság. A továbbra is érzékelhető mértékű munkaerőkereslet egyben igazolja az aggodalmakat az egyre erősebb inflációs kockázatokról is, mivel a munkaerőpiaci feszesség jelenlegi szintje illetve az inflációt lekövetni igyekvő évközi béremelések az amúgy is gyors bérnövekedés ütemét még tovább gyorsítják, pluszban hozzáadódva az elszabaduló energia- és alapanyag költségekhez.

Az ár-bér spirált megakadályozni igyekvő jegybankok kamatemelései láthatóan még nem fejtették ki hűtő hatásukat a munkaerőpiacokra a fejlett gazdaságokban, azonban mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy a munkaerőpiacok reakcióideje kifejezetten lassú, a beálló reálgazdasági illetve pénzügyi piaci változások több negyedéves késéssel jelenhetnek meg a munkaerő keresletében. Látványos munkanélküliség növekedésre azonban nem számítunk a jelenleg legvalószínűbb forgatókönyvek alapján, így a kereslet némi csökkenése mellett is igaz marad, hogy a foglalkoztatható állapotban lévő hazai munkaerő mennyisége a végéhez közelít, vagyis jelenlegi állapotában a teljes foglalkoztatottság közelében áll a piac.

Így a vállalatok továbbra is a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányában kereshetik a megoldást, továbbá az energia- és egyéb költség megugrása is a hatékonyság növelésének irányába tereli a vállalatokat, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság globális felzárkózása szempontjából.