Magazin: 2020–2021: Változó világ – változó vezetés!

Carolina Schulten

Carolina Schulten
egykori ügyvezető igazgató
Jacobs Douwe Egberts

Első beszélgetőpartnerem ezúttal Carolina Schulten, aki 6 évig volt a JDE – Jacobs Douwe Egberts ügyvezető igazgatója Magyarországon.

Carolina személyisége közel áll hozzám, mivel nőként, feleségként, családanyaként is meg kellett felelnie az egyre fokozódó elvárásoknak. A véletlen folytán egy utcában laktunk, és láttam, ahogyan élik mindennapjaikat, nevelik a gyerekeket, majd az örökbe fogadott kutyát is.

Részt vett az itteni nőszervezet munkájában is, találkoztunk több közös programon, ahol jól érezte magát, hiszen bárhol is él valaki, a témák, amelyek foglalkoztatnak bennünket, hasonlóak.

Carolina így emlékszik erre az időszakra:

– Sok, Ázsiában töltött év után tértem vissza családommal Európába, Magyarországra. Magyarországon a képzés színvonala nagyon magas, és ez nemcsak a felsőoktatást végzőkre igaz. A cégnek gyára is van az országban, ahol a gyári munkások gyorsan elsajátították a fejlesztéssel kapcsolatos tennivalókat, és az itteni gyár a cégcsoporton belül az egyik legmagasabb szintű termelékenységgel üzemelő egységgé vált.

Azt szokták mondani, álmodjunk nagyot, és akkor lehetséges, hogy az álmok valóra válnak. Ha viszont nincsenek álmaink, akkor remény sincs a megvalósulásra.

A magyarok hozzáértőek, és sok mindent elérhetnek, ha tesznek érte.

– Hozzájárult-e az itt töltött idő karriered további építéséhez?

– Túl sok időt, 6 évet töltöttem itt, és ez nem használt a karrieremnek. Általában 2-3, max. 4 évet érdemes egy pozícióban, egy országban lenni, a nemzetközi tapasztalat szerint. A 6 év egy pozícióban a családom miatt alakult így, amit nem bánok.
Férjemmel együtt alapítottunk egy Butik Tanácsadó céget Austinban az USA-ban. Egy befektetési alappal közösen indítunk Start Up – kezdő cégeket, és egy programot, melyet Startup – Oustartnak nevezünk. Ahelyett, hogy megvennénk ezeket a cégeket, inkább segítjük beindulásukat, és támogatjuk azokat, mint pl. ügyfelünket, a www.kibofoods.us céget.

Chris Bull
egykori ügyvezető
Unilever Magyarország

Következő beszélgetőtársam Chris Bull, aki az Unilever Magyarország ügyvezetője volt, és egyben akkori főnököm. Igazi angol, kissé merev, kételkedő, kissé bizalmatlan – e tulajdonságok jellemezték, amikor megismertem, de azóta sokat változott, amiben az itt töltött idő is segített. Vele is tartom a kapcsolatot, tudunk egymásról, és jó ismerősként tartjuk egymást számon.

Hogyan alakult Chris karrierje?

– Mielőtt Magyarországra jöttünk feleségemmel, Tracey-vel, előtte 5 évet töltöttünk Közel-Keleten, Dubaiban, onnan jöttünk ide. Persze tanulmányoztuk az ország történelmét, és tudtuk, hogy egy gazdag kultúrájú és történelmű országról van szó. Természetesen örültünk, hogy megismertünk egy új országot és Budapestet, és élvezhetjük a kulturális életet, például az opera-előadásokat.
Szakmai szempontból különösen fontos volt számomra az itt töltött idő, mivel ez volt az első lehetőségem, hogy egy országban egy cég első számú vezetője legyek.
Családi oldalról még inkább emlékezetes Magyarország számunkra, hiszen 2000-ben itt született lányunk, Laura Zsófi. Szerencsések voltunk, mivel számos baráti kapcsolat is kialakult az ittlétünk alatt, akikkel most is tartjuk a kapcsolatot.

– Milyen tanulási pontokat láttál, és javasolsz ezeken változtatni a magyarok számára?

– Úgy látom, a magyar szakemberek, managerek számára fejlesztendő terület az önbizalom erősítése: azt tanácsolom, bízzanak magukban, higgyenek tudásukban, rátermettségükben nemzetközi viszonylatban is. Bár Magyarország területét, lakosságát nézve kicsi ország, de az itt dolgozó emberek képességei, szakmai tudása az általam ismert országok tekintetében is kimagasló.

– Támogatta-e a Magyarországon töltött idő későbbi karrieredet?

– Elmondhatom, hogy az itt töltött idő alatt, mind emberileg, mind pedig szakmailag rengeteget tanultam, ami sokat segített a későbbi karrierem során. Így Magyarország után egy nagyobb ország, Lengyelország és a balti régió vezetését irányítottam, sikeresen.

– Mi a jelenlegi helyzet, és melyek terveid 2021-ben?

– Különböző cégek igazgatóságának elnöki pozíciójában dolgozom, támogatva az operatív vezetés munkáját, és ezt folytatom a következő években is. Élvezem a különböző iparágak üzleti lehetőségeinek kiaknázását és a különböző összetételű csapatok irányítását.
Ebben a vírusos helyzetben, mint mindenki más, várom, hogy újra szabadon utazhassunk a világban nemcsak üzletileg, hanem a családdal, feleségemmel és gyerekeinkkel is. Tervezzük, hogy újra látogatást teszünk Magyarországra, hogy régi barátainkkal találkozhassunk.

Steen Hjortholm

Steen Hjortholm
egykori ügyvezető
Philip Morris Magyarország

Steen Hjortholmot, aki Dániából jött hozzánk mint tanácsadó cégem ügyfelét ismertem meg a 2000-es évek elején.

– Hogyan kerültél Magyarországra, és mi volt a fő tevékenységed?

– A cég a Philip Morris Hungary Kft. volt, ahol 5 évig dolgoztam, először értékesítési és disztribúciós majd pedig ügyvezető igazgatóként (2002-től 2007 végéig). Hűséges típus vagyok, azóta is a cégnél dolgozom.
Mielőtt elkezdtem volna a munkát, csak a szokványos dolgokat tudtam az országról, 1956-os eseményekről hallottam, ismertem Puskás nevét, és tudtam azt, hogy a magyarok mindig megverték a dánokat futballban. A szerencse forgandó, most fordított a helyzet futball terén.
Mivel az országos disztribúció, terjesztés, kiépítése is feladatom volt, sokat utaztam az országban, amit nagyon szerettem.
A magyarok nagyon büszkék, okosak, intelligensek, szakmailag felkészültek a munkában. Számos barátság alakult ki, melyeket 13 év után is ápolok, bár nem annyira naprakészek, mint korábban voltak, de az internet sokat segít a kapcsolatok őrzésében.
Személyes, családi vonatkozásban is fontos számomra Magyarország, mivel itt született 3 gyermekem, egyikük 18, az ikrek pedig 15 évesek.

– Megemlítenél néhány magyar tulajdonságot, amelyek megmaradtak az itt szerzett tapasztalatok alapján?

– Viccesre véve: a magyar gulyás íze sokkal finomabb, ha itt eszi az ember.
Általánosságban, és ez a mi cégünknél is jellemző volt, a magyarok hajlamosak, negatívan, kissé pesszimistán felfogni a dolgokat, amelynek nem értem az okát. Miért? Minden ok adott arra, hogy a magyarok büszkék legyenek azokra a dolgokra, amit elértek, gazdag történelmükre és kultúrájukra!

– Mit tanácsolsz a magyar munkavállalóknak, mitől tudnának jobban teljesíteni a nemzetközi munkaerőpiacon?

– A széles látókörű gondolkodás, a hallgatás mint eszköz alkalmazása, az érveknek nemcsak előkészítése, hanem mélyebb megértése segítene a magyar üzletemberek érvényesülésében. A pozitív gondolkodásmód elsajátítása: „mindig van holnap, ahogyan az eső után is mindig kisüt valamikor a nap” – ezek a gondolatok segítenek a célok megvalósításában, és nem problémaként kezelni a változásokat.
Akkoriban a nyelvtudás nem volt olyan magas szintű, mint gondolom 2020-ban. A megfelelő kommunikáció az egyik lényeges eszköz a nemzetközi cégekkel való együttműködésben.

– Mennyire segítette az itt szerzett idő, tapasztalat a későbbi karrieredet?

– Igazi tanulási folyamat volt számomra, szakmailag és személyes értelemben is. Különösen az utolsó 2 év jelentett nagy előrelépést, szakemberből vezetővé válni, amit nagyon értékeltem, és előnyt jelentett a későbbi pozícióimban.
Óriási eredményeket értünk el, az alap üzleti modelltől a kategóriavezető pozí­cióig rekord piaci részesedéssel.

– Mi lett veled azóta?

– Különféle első számú vezetői pozíciókat töltöttem be, majd regionális igazgató lettem például a Dél- és Kelet-Afrika régióban. Utána vezettem a román és bolgár operációt.
Jelenlegi pozícióm: People &Culture elnökhelyettesként irányítom a nemzetközi Philip Morris legnagyobb egységét Oroszországban, amely globálisan a cég egyik legnagyobb egysége.

– Hogyan látod a jövőt a mai COVID-os helyzetben?

– Ahogyan sokan mások, bízom benne, hogy ez a vírusos helyzet mihamarabb megszűnik, és lelkileg is helyreállunk, kvázi normalizálódik az élet. Öt év Oroszország után még mindig van mit felfedezni az országban, remélem hamarosan eljuthatok Kamcsatkára is, amely az utazási listám legelején van. Karrierutamon pedig remélem, a 2021, 2022-es év új állomást jelent majd számomra, aminek örömmel nézek elébe. //