Taxonómia-rendelet: komoly a lemaradásunk

Komoly lemaradásban vannak a tőzsdén jegyzett magyar vállalatok a fenntarthatóság területén – mutat rá az EY 17 EU-tagállamban összesen 320 társaságot vizsgáló tanulmánya.

A cikk a Trade magazin 2023/11. lapszámában olvasható.

Az Európai Unió célja, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljon, ezért a következő években egyre több cég, köztük kkv-k gazdasági tevékenységét is szabályozná. A változás idehaza több mint ezer magyarországi székhelyű szervezetet érinthet, ezért a vállalkozásoknak érdemes mielőbb felmérniük, vonatkozik-e rájuk az úgynevezett Taxonómia-rendelet.

2021-ben az EU a Taxonómia-rendelettel létrehozott egy közös nyelvet, amely minden tagállamban egységesíti, mi minősül fenntartható gazdasági tevékenységnek és mi nem. A rendszer feladata, hogy az árbevétel, a működési költségek (OPEX) és a tőkekiadások (CAPEX) vizsgálatakor objektív mércével el lehessen dönteni, hogy egy társaság pozitív hatással van-e a környezetre.

Az elemzés szerint a tőzsdén jegyzett és NFRD (nem pénzügyi beszámolási irányelv) köteles magyar vállalatoknak mindössze 55%-a tett közzé a Taxonómiának megfelelő jelentést. Annak ellenére, hogy a hazai cégek árbevételének átlagosan akár negyede (25%) fenntartható tevékenységből származhatna, a gyakorlatban ez csupán 1%-ot tesz ki. Emiatt az EU-s országok közül Magyarországon a legnagyobb az eltérés a potenciális és a tényleges fenntartható árbevétel között.

Amíg a vizsgált országokban a fenntartható tőkeberuházások (CapEx) átlagos aránya 15%-ot ért el, addig Magyarországon ez az érték az egyik legalacsonyabb, csupán 4% volt. Ennek fő oka, hogy jelenleg még nem a Taxonómia szabályai szerint fektetnek be a mobilitás, a technológia, valamint a média és távközlési ágazatokban. A fenntarthatónak ítélhető működési költségek (OpEx) átlagos aránya nemzetközi szinten 12%-ot tett ki, míg Magyarországon a mutató mindössze átlagosan 1%. //