Is the work of food couriers turning into an employment relationship?
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. Ez egy nagy fejlemény az európai uniós jogalkotásban, melyet dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője segítségével vizsgálunk meg.

dr. Szemán Péter
Az Irányelv szerint „digitális munkaplatform”-nak minősül minden olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely olyan kereskedelmi szolgáltatást nyújt, amely megfelel az alábbi követelmények mindegyikének:
- legalább részben távolról, elektronikus úton – így például weboldalon vagy mobilalkalmazáson keresztül – nyújtják;
- a szolgáltatás igénybe vevőjének kérésére nyújtják;
- szükséges és lényeges elemként magában foglalja a magánszemélyek által fizetés ellenében végzett munka megszervezését, függetlenül attól, hogy azt a munkát online vagy egy bizonyos helyszínen végzik-e;
- magában foglalja automatizált nyomonkövetési vagy döntéshozatali rendszerek használatát.
„Ez utóbbi „automatizált nyomonkövetési rendszerek” olyan rendszereket jelentenek, amelyeket a platformalapú munkát végző személyek munkateljesítményének vagy a munkakörnyezetben folytatott tevékenységeinek nyomon követésére, felügyeletére vagy értékelésére” – magyarázza a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners szakértője.
A „platformalapú munkavégzés” pedig a digitális munkaplatformon keresztül végzett munka minősül.
Ilyen munkát végző személyek lehetnek különösen az ételfutárok vagy a taxisofőrök, de a későbbiek folyamán ez a kör bővülhet és bármely más jogviszony is ide tartozhat, amelynek során egy külsős magánszemély elektronikuson úton, weboldalon vagy mobilalkalmazáson keresztül nyújt szolgáltatást a szolgáltatás megrendelőjének, így akár egy távolról nyújtott informatikai munka is ide tartozhat.
A magyar fordulat
Magyarországon nemrég a Kúria egy 2023. decemberében vizsgálta az ételfutárként dolgozók jogviszonyát vizsgálta, nevezetesen munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban állnak-e. A Kúria döntésében utalt arra, hogy a felek szabadon dönthetnek a szerződés típusáról, akár polgári jogviszony vagy munkaszerződés alapján szerződhetnek. A Kúria arra a következtetésre jutott, hogy az meghatározás, hogy az ételfutárnak meghatározott címre kellett étel kiszállítását teljesítenie, nem egy munkakör, azaz a munkáltatónak nem volt tényleges ráhatása a feladat teljesítési módja és körülményei tekintetében. Mivel a munkavállaló az általa megjelölt időpontokban jelentkezhetett munkára, így a Kúria szerint a munkaidő, illetve a munkaidő beosztás sem értelmezhető, ami a munkaviszony egyik lényeges eleme. A munkavállalónak nem volt rendelkezésre állási kötelezettsége sem, egyedi megbízásokat visszautasíthatott. Az ételfutárok tevékenysége nem kötődött a céges struktúrához, nem volt megállapítható a munkaviszonyra jellemző alá- fölérendeltségi viszony sem. A dolgozó saját eszközeivel (jármű, mobiltelefon) végezte munkáját, ami szintén a megbízási viszony jellegét támasztotta alá. Így a Kúria megállapította, hogy az ételfutárok jogszerűen dolgoztak megbízási jogviszonyban, a munkaviszony tipikus elemeit ez a jogviszony nem viselte magán.
Az EU máshogy látja
Az Európai Unió most elfogadott irányelve a Kúriához képest másként értelmezte a platform alapú munkavégzést és megállapította, hogy ezen a szerződéses jogviszonyról alapesetben vélelmezhető, hogy munkaviszony, de ez a vélelem megdönthető.
Amennyiben a szolgáltató (azaz a kvázi munkáltató) meg kívánja dönteni a jogi vélelmet, rá hárul annak bizonyítása, hogy a szóban forgó szerződéses jogviszony a helyi jogszabályok és bírói gyakorlat alapján nem tekintendő munkaviszonynak. E célból a tagállamoknak létre kell hozniuk a foglalkoztatotti jogviszony tényleges megdönthető jogi vélelmét.
A tagállamoknak 2 évük van a platform munkavégzésről szóló irányelv szabályainak a hazai jogba történő implementálásra. Azaz a magyar jogalkotónak kell egyrészt módosítani a magyar jogszabályokat az irányelv szabályainak megfelelően, másrészt meghatározni azokat a körülményeket és feltételeket, amelyek alapján a munkaviszonyra vonatkozó jogi vélelem megdönthető lesz. Valószínűsíthető, hogy ilyen körülmény lesz az ellenőrzési jog, az irányítási jog, illetve az ellátandó feladat munkakörként történő meghatározása.
„Jelen pillanatban a további jogszabály módosításig marad a Kúria által kidolgozott gyakorlat a munkaviszony és megbízási viszony elhatárolási szempontjairól, ha azonban a direktívát a magyar jogba ültető jogszabály megjelenik, jelentős változás várható ezen a téren”
– véli dr. Szemán Péter.
Related news
The importance of a good atmosphere at work precedes salary among young people – here is Randstad’s 2025 research
Hungarian workers still seek financial security – but for younger…
Read more >More home office job opportunities have opened up in the past year than in the year before
Last year, the majority of affected employees expected a tightening…
Read more >Summer student work season is here: you need to act now
The summer season is approaching, and the student job market…
Read more >Related news
The 2024 FMCG Retailer Ranking is out now
Everything remains the same: Lidl, SPAR and Tesco are the…
Read more >Still on the border: manufacturing growth slowed in May
In May 2025, the seasonally adjusted Purchasing Managers’ Index (PMI)…
Read more >The Hungarian Village Program is relaunching with a budget of ten billion – settlements with fewer than five thousand inhabitants can apply from July 2
The latest tender phase of the Hungarian Village Program will…
Read more >