Megindulhat a magyar húsexport a Fülöp-szigetekre
Hosszas tárgyalások után három magyar cég megkapta az engedélyt, hogy megkezdje a magyar hús exportját a Fülöp-szigetekre – jelentette be kedden egy manilai üzleti fórumon Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A tárcavezető beszédének az MTI-hez eljuttatott hangfelvétele alapján a miniszter a mezőgazdaságot a két ország gazdasági együttműködésének egyik kulcsterületeként azonosította. Szijjártó Péter szerint a húsexport megindulása jelentős lökést fog adni a Fülöp-szigetekre irányuló magyar agrárexportnak. A miniszter kiemelte, hogy Magyarországon vannak érvényben Európa legszigorúbb élelmiszerbiztonsági előírásai, az alkotmány pedig a mezőgazdaság GMO-mentességét is előírja.
„Bármilyen magyar élelmiszert vesznek is, az nem csak ízletes, hanem egészséges is” – hangoztatta a miniszter.
A miniszter az agrárium mellett a kutatás-fejlesztés hajtotta informatikai szektort és a vízgazdálkodást emelte ki, mint az együttműködés potenciális területeit.
A miniszter elmondása alapján tavaly mintegy 200 millió dollár volt a két ország közötti kereskedelmi forgalom, „ami nem kevés, de van még hova fejlődni”, ezért Magyarország és a Fülöp-szigetek kétoldalú gazdasági együttműködési szerződést írt alá, az Eximbank pedig 510 millió eurós hitelkeretet nyitott a magyar és a Fülöp-szigeteki cégek együttműködésének támogatására.
A miniszter Manilában ismertette, hogy a világgazdaság fordulóponthoz érkezett, és új világrend alakul ki a világpolitikában, és a versenyképességet is a korábbiakhoz képest teljesen más tényezők fogják meghatározni.
„A bátorság és a nyitottság jelenti majd a különbséget siker és kudarc között” – húzta alá Szijjártó Péter, majd azt is elmondta, hogy Magyarország bátor döntésekkel a legvonzóbb és legversenyképesebb befektetői légkört hozta létre az európai kontinensen, legalacsonyabb, 9 százalékos társasági adót és a legalacsonyabb, 15 százalékos jövedelemadót vezetett be, befektetésösztönző rendszert alakított ki, a legrugalmasabb munkajogi szabályozást alkotta meg, és német típusú szakképzést vezetett be.
A külgazdasági és külügyminiszter aláhúzta: a magyar környezet nagyon kiszámítható, világszerte egyedülálló módon már a nyáron elfogadják a következő évi költségvetést.
„Így nem meglepő, hogy a magyar külgazdasági tevékenység 2016-ban minden korábbi rekordot megdöntött, még sosem volt ekkora sem az export, sem a külkereskedelmi többlet” – húzta alá a tárcavezető. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a külkereskedelem?
2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz,…
Tovább olvasom >Nyárindító Business Golf hagyományos társasági esemény
Idén huszonegyedik alkalommal került megrendezésre a Business Golf Championship június…
Tovább olvasom >1481 millió euró többlet a külkereskedelemben
Minden várakozást messze felülmúló, robosztus, 1481 millió eurós többlet keletkezett a…
Tovább olvasom >További cikkeink
Megjelent a Trade magazin legújabb száma!
A digitális verzió ezúttal is bővített formában jelent meg, és olvasható a levél…
Tovább olvasom >FAO: második hónapja nőttek a globális élelmiszerárak áprilisban havi szinten
Áprilisban már a második egymást követő hónapban nőttek a globális…
Tovább olvasom >Száguldó vonaton a szépségápolás
Az FMCG-szektoron belül a szépségápolás az egyik leggyorsabban fejlődő piac,…
Tovább olvasom >