Megindulhat a magyar húsexport a Fülöp-szigetekre
Hosszas tárgyalások után három magyar cég megkapta az engedélyt, hogy megkezdje a magyar hús exportját a Fülöp-szigetekre – jelentette be kedden egy manilai üzleti fórumon Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A tárcavezető beszédének az MTI-hez eljuttatott hangfelvétele alapján a miniszter a mezőgazdaságot a két ország gazdasági együttműködésének egyik kulcsterületeként azonosította. Szijjártó Péter szerint a húsexport megindulása jelentős lökést fog adni a Fülöp-szigetekre irányuló magyar agrárexportnak. A miniszter kiemelte, hogy Magyarországon vannak érvényben Európa legszigorúbb élelmiszerbiztonsági előírásai, az alkotmány pedig a mezőgazdaság GMO-mentességét is előírja.
„Bármilyen magyar élelmiszert vesznek is, az nem csak ízletes, hanem egészséges is” – hangoztatta a miniszter.
A miniszter az agrárium mellett a kutatás-fejlesztés hajtotta informatikai szektort és a vízgazdálkodást emelte ki, mint az együttműködés potenciális területeit.
A miniszter elmondása alapján tavaly mintegy 200 millió dollár volt a két ország közötti kereskedelmi forgalom, „ami nem kevés, de van még hova fejlődni”, ezért Magyarország és a Fülöp-szigetek kétoldalú gazdasági együttműködési szerződést írt alá, az Eximbank pedig 510 millió eurós hitelkeretet nyitott a magyar és a Fülöp-szigeteki cégek együttműködésének támogatására.
A miniszter Manilában ismertette, hogy a világgazdaság fordulóponthoz érkezett, és új világrend alakul ki a világpolitikában, és a versenyképességet is a korábbiakhoz képest teljesen más tényezők fogják meghatározni.
„A bátorság és a nyitottság jelenti majd a különbséget siker és kudarc között” – húzta alá Szijjártó Péter, majd azt is elmondta, hogy Magyarország bátor döntésekkel a legvonzóbb és legversenyképesebb befektetői légkört hozta létre az európai kontinensen, legalacsonyabb, 9 százalékos társasági adót és a legalacsonyabb, 15 százalékos jövedelemadót vezetett be, befektetésösztönző rendszert alakított ki, a legrugalmasabb munkajogi szabályozást alkotta meg, és német típusú szakképzést vezetett be.
A külgazdasági és külügyminiszter aláhúzta: a magyar környezet nagyon kiszámítható, világszerte egyedülálló módon már a nyáron elfogadják a következő évi költségvetést.
„Így nem meglepő, hogy a magyar külgazdasági tevékenység 2016-ban minden korábbi rekordot megdöntött, még sosem volt ekkora sem az export, sem a külkereskedelmi többlet” – húzta alá a tárcavezető. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Agrárminisztérium: Japán nyitott a magyar agrártermékek importjára
Hazánk alapvető érdeke, hogy a húsexport újrainduljon Japánba, és a…
Tovább olvasom >Japán nyitott a magyar agrártermékek importjára
Hazánk alapvető érdeke, hogy a húsexport újrainduljon Japánba, és a…
Tovább olvasom >A XXII. Business Golf Championship idén is sokakat vonzott
Idén huszonkettedik születésnapjához érkezett a Business Golf Championship június közepén, Bükfürdőn,…
Tovább olvasom >További cikkeink
Szárazság, technológiai verseny és összefogás: beindult a hazai dinnyeszezon
Komoly kihívások közepette indul a 2025-ös magyar dinnyeszezon: a csapadékhiány,…
Tovább olvasom >Romló, de a nemzetgazdasági átlagnál jobb konjunktúra a turizmusban
2025. júniusban a turisztikai cégek 70%-a szolgáltatási árainak növekedéséről számolt…
Tovább olvasom >Áremelkedés, exportcsökkenés, új fogyasztói szokások – így alakult a baromfi- és tojáspiac 2025 első felében
Látványos változások jellemezték 2025 első félévét a hazai baromfi- és…
Tovább olvasom >