Az uniós iparinövények öt és fél százalékát a magyar mezőgazdaság adja

Dátum: 2018. 05. 15. 11:15

Gabona- és iparinövény-, valamint baromfitermelésben jóval az ágazati átlag felett járul hozzá Magyarország az uniós agrárteljesítményhez – írja  a KSH összefoglalója alapján a Világgazdaság Online.

Ellentétes pályát futott be tavaly a magyar mezőgazdaság, mint az Európai Unió agráriuma – legalábbis, ha a bruttó kibocsátást nézzük. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványa szerint Magyarországon a mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátása folyó alapáron 2568 milliárd forint volt 2017-ben, 0,8 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az EU-ban ugyanekkor a 427 milliárd eurós kibocsátás 5,2 százalékos növekedés.

Magyarországon a termelési volumen 5,2 százalékos csökkenése mellett az árak 4,7 százalékkal emelkedtek,

itt tehát az árak csak mérsékelni tudták a termelés mennyiségének csökkenését. Az unióban ugyanakkor a termelés volumene gyakorlatilag megegyezett az előző évivel, így az árak emelkedése kibocsátásnövekedést is jelentett.
A növénytermesztés 2, az állattenyésztés pedig 10 százalékkal nőtt. Magyarország az EU mezőgazdasági kibocsátásának 1,9 százalékát állította elő, ezzel részesedése kissé csökkent 2016-hoz viszonyítva. Ezen belül a növényi termékeknek 2,2, az állatoknak és állati termékeknek 1,6 százalékát adták a magyar gazdálkodók. Jelentős a hozzájárulásunk gabonafélékből, amelyekből az unió kibocsátásának 4,3, ezen belül kukoricából a 10 százaléka származott Magyarországról.

A magyar mezőgazdaság meghatározó iparinövény-termelő, ezekből az unió termelésének 5,5 százaléka magyar, míg a magyar baromfi az unió teljes kibocsátásának 3,8 százalékát adta.
Az előzetes adatok szerint a mezőgazdaság a GDP termeléséhez 3,3 százalékkal járult hozzá 2017-ben. A bruttó hozzáadott értékből 3,9 százalék az agráriumból származott, a beruházásokból 4,8, a foglalkoztatásból 5,0 százalék. Egy évvel korábban, 2016-ban a kibocsátás bővülése 0,4 százalékponttal emelte a GDP-t. Tavaly viszont a mezőgazdaság 0,3 százalékponttal mérsékelte a növekedést, bruttó hozzáadott értéke pedig 9,0 százalékkal csökkent az előző évhez képest.

Tavaly ugyanakkor – két év számottevő csökkenés után – 12 százalékkal emelkedtek a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a halászat beruházásai, és folyó áron csaknem 307 milliárd forintot ért el a teljesítményértékük. Igaz ugyanakkor, hogy a teljes nemzetgazdaság beruházásai ennél nagyobb arányban bővültek, így az agrárium részesedése kissé mérséklődött.
A munkaerő-felmérés adatai szerint a mezőgazdaságban 220 ezer főt foglalkoztattak 2017-ben, valamivel többet, mint az előző évben. A nemzetgazdasági ág részesedése 5 százalék volt, azonos a 2016. évivel.

Az előzetes adatok szerint tavaly a munkaerő-ráfordítás nagysága 426 ezer ember teljes munkaidős, vagyis évi 1800 órás tevékenységének felelt meg, 1,9 százalékkal elmaradt az előző évhez viszonyítva. A nem fizetett munkaerő-felhasználás az összes munkaerő-ráfordítás 68 százalékát tette ki. Ez az arány fokozatosan csökkent az elmúlt években, 2010-ben például még 75 százalék volt. Az előző években szerkezetváltás figyelhető meg, a csökkenő családi munkaerőt a fizetett alkalmazottak munkája váltja fel, ami összefügg az egyéni gazdaságok számának csökkenésével és az árutermelés szerepének emelkedésével. (Világgazdaság Online)