Zöld Tusa – Vegán vs. húsevő: Enni vagy nem enni?

Főleg Nyugat-Európában növekszik robbanásszerűen a vegán étrendet és életstílust követők száma, de hazánkban is egyre többen vannak. A húsmentes, teljesen növényi alapú táplálkozás hitvallói szerint nemcsak a saját egészségüket óvják ezen a módon, de a bolygónk védelmét is szolgálják a húsiparral szemben. A Klímapolitikai Intézet és a Reaktor környezetpolitikai vitasorozata, a Zöld Tusa című eseménysorozatában kedden a húsfogyasztás és a vegán táplálkozás környezeti hatásairól beszélgetett Gyimóthy Barbara, a Magyar Vegán Egyesület alelnöke, valamint Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke.

Gyimóthy Barbara, a Magyar Vegán Egyesület alelnöke / Győri Adrienn moderátor, a Klímapolitikai Intézet junior kutatója / Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke

Mindkét fél számára fontos a környezet- és  a klímavédelem

Az etikai és egészségügyi kérdések után Gyimóthy Barbara a húsipar környezetterhelő hatásairól is beszélt, kiemelve, hogy az ipari állattartás erodálja a földet és a húsfeldolgozás komoly mértékben szennyezi a környezetet. Mindemellett rámutatott arra is, hogy az állatok tartási körülményein is van mit javítani. Éder Tamás erre reflektálva a hallgatóságnak elmondta, hogy korábban valóban kihívásokkal küzdött az ágazat a környezetszennyezés és hulladékgazdálkodás terén. A technológiai fejlesztések segítségével azonban mind az élőállat állomány, mind pedig a vágóhidak tekintetében kiemelt figyelmet fordít a hazai húsipar arra, hogy minél kevesebb szennyezőanyag jusson ki a környezetbe. Példaként említette az előírásokkal szabályozott, korszerű trágyakezelési rendszert, illetve azt, hogy a vágóhidak – működésük során – szinte minden hulladékot visszaforgatnak vagy állateledel formájában, vagy biomasszaként, illetve más, jól hasznosítható módon, ezáltal minimalizálják a környezetterhelés mértékét. Emellett arra is kitért, hogy a húsipar ökológiai lábnyoma nagyban függ a feldolgozási technológiák fejlettségétől, megesik, hogy sokkal kisebb környezeti kárt okoz az, ha Magyarországon készített hústermékeket más kontinensekre szállítanak, mintha ott gyártanának hasonlót, rosszabb technológiával. Abban igazat adott a Magyar Vegán Egyesület alelnökének, hogy az élelmiszerek gyártásának valódi árával a vásárlók gyakran nincsenek tisztában.

Az étkezési igények változása természetes folyamat

Mindkét fél úgy látja, hogy mind a vegán, mind a vegyes táplálkozás lehet egészséges, ahogy egészségtelen is. A találkozón hangsúlyozták a kiegyensúlyozott étrend fontosságát, és egyetértettek abban, hogy a húshelyettesítők iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Éder Tamás úgy látja, erre a helyzetre a húsipari szereplőknek reagálniuk kell, de fontosnak tartja azt is, hogy a vásárlási szokások természetes ütemben változzanak, ne pedig kikényszerített módon.

A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke szerint a tradicionális húsos ételek még mindig jelentős szerepet játszanak a magyarok többségének táplálkozásában, ez pedig belátható időn belül nem is fog megváltozni. Azok számára azonban, akik időnként szeretnék kiváltani a húsfogyasztást növényi alapú élelmiszerekkel, jó választás lehet a boltokban kapható, állati eredetű fehérjéket helyettesítő vegán termékek.