Tejfehérítés

Néhány héttel ezelőtt lépett életbe egy újabb adatszolgáltatást előíró rendelet, amelynek egyértelműen célja az élelmiszer-kereskedelem, ezen belül is a tej­előállítás, -forgalmazás kifehérítése.

Évek óta fennálló problémát jelent az élelmiszerek áfamentes, nem legális, a hivatalos csatornákat elkerülő beszerzése és forgalomba hozása. A jelenség nem magyar, hiszen az úgynevezett körhintacsalás egész Európát átszövi, a körbe-körbe utaztatott, vagy legalább papíron helyet változtató áru esetében egy valami, pontosabban valaki hiányzik, az első kereskedő, aki elindítja útjára az árut, és persze levonja az adót, amelyet soha senki sem fizetett meg. Az eltűnt kereskedő esete jól ismert jelenség, éppen ezért szigorodtak és szigorodnak az áfabejelentési kötelezettség szabályai évről évre itthon és Európában egyaránt.

Természetesen az árut két olyan pont között érdemes utaztatni, ahol jelentős az áfakulcseltérés; a maga 27 százalékával Magyarország kiváló terepnek számított. Tegyük hozzá, azért nemcsak a kulcsok csökkentése, hanem a fordított adózás bevezetése gabonafélék esetében is hozzájárult a feketekereskedelem visszaszorításához. Ugyanis az eddigi tapasztalatok azt mutatják, akkor igazán hatékony az ellenőrzés, ha a minél pontosabb adatok alapján kideríthető, a szállítási, beszerzési és értékesítési adatok között hol mutatkozik különbség, hol térnek el az egyes statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség alapján nyert adatok.

A mostani változás célja a korábbi adatszolgáltatási kötelezettség kiterjesztése. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács közlése szerint minden hazai tejfeldolgozó, nyerstej-kivitellel foglalkozó tejtermelő, tejtermék-nagykereskedő, valamint tejkiskereskedő köteles lesz havi rendszerességgel adatot szolgáltatni a tevékenységéről, ezzel járulva hozzá egy, a hatósági ellenőrzésekhez is felhasználható adatbázis létrehozásához.

Egyelőre csak becslések vannak arra nézve, hogy mekkora lehet a feketén behozott tej- és tejtermékek értéke, de körülbelül 80 milliárdra teszik azt az összeget, amely után nem fizetnek áfát. Az eddigi hatósági ellenőrzések azt mutatják, az import UHT tejen gazdagodnak meg azok, akik elkerülik a hivatalos csatornákat. Vagyis a csalás elleni harc nem lehet egyfrontos, egyrészt a behozatal visszaszorítása, a hazai felvásárlási árak emelésén keresztül, az EKÁER, vagyis a szállítmányozási információk pontosítása és az ágazati termelési, kereskedelmi információk összegyűjtése és elemzése kecsegtet egyre jobb eredménnyel. Ami elsősorban a legálisan a jogszabályokat betartó hazai termelőknek és kereskedőknek kedvez majd, mert végre feléjük lejt majd a pálya, és nem az adócsalásra szakosodott, sokszor elég furcsa hátterű cégek profitálnak az üzletágból.