Világító dohánynövényeket alkottak a kutatók

Az Orosz Tudományos Akadémia kutatója, Karen Szarkiszjan vezette tudóscsoport a Neonothopanus nambi nevű gomba négy génjét vette alapul, amelyek átalakítják a kávésavat luciferinné. Ezeket a gombagéneket dohánynövényekbe (Nicotiana benthamiana és Nicotiana tabacum) ültették be, amelyek ezt követően szintén zölden derengtek.

A luciferin különböző biolumineszcens – egy kémiai reakció miatt világító – élőlényekben található szerves vegyületek gyűjtőneve, amelyek oxidált állapotban fényt (fotont) bocsátanak ki. A kávésav minden növényben megtalálható. A természetben léteznek fényt kibocsátó állatok és bizonyos gombafajok, ilyen növények azonban nem léteznek.
Zöldes fényük szabad szemmel is látható, amennyiben körülöttük sötét van

– mondta Louisa Gonzalez Somermeyer, a Klosterneuburgban lévő Tudományos és Technológiai Intézet (IST) munkatársa, hozzátéve, hogy legerősebben a virágok világítanak.

A zöld fény a növények számára optimális, mivel messze azon a hullámhossztartományon kívül van, amelyet a növényi pigmentek még elnyelnek. A lila, narancs, kékes és sárgás fényt felveszik, zöldet azonban alig. Ezért zöldek a növények, mert ennek a színnek a fényét a színrészecskék közül egyedüli módon nem nyelik el

– tájékoztatott a kutató.

A gombagénekkel nem dohányültetvényeket fognak létrehozni, a tudományos kutatásokban juthatnak szerephez. A gének jelzőeszközök, amelyek segítségével a növényekben lejátszódó különböző folyamatokat tanulmányozhatják: fejlődésüket, a betegségek kialakulását, vagy azt, hogyan reagálnak a környezet különböző változásaira, például a vegyszerekre.