Viharos vizeken a magyar halászat

A cikk a Trade magazin 2023/12-01. lapszámában olvasható.

A kedvezőtlen időjárás mellett az ágazatot sújtotta az akvakultúrás termelés inputanyagainak (takarmány, villamos áram, fosszilis energiahordozók) 2022-es drágulása is, amit jelentős részben az orosz–ukrán háború következményének tulajdonítanak.

Lévai Ferenc
szóvivő
Magyar Akvakultúra és
Halászati Szakmaközi
Szervezet

– Az orosz–ukrán háború következtében az akvakultúra-termelés inputanyagainak piacán a 2022. év során olyan rendkívüli változások történtek, amelyek hátrányosan érintették a magyar gazdálkodókat. A takarmány-, az energia (beleértve a villamosenergiát, illetve a fosszilis energiahordozókat) és egyéb anyagok és szolgáltatások árai olyan mértékben emelkedtek, amelyek veszélyeztetik a termelés gazdasági fenntarthatóságát. A termelők az input anyagok áremelkedéséből fakadó termelési költségek növekedését csak részben tudták érvényesíteni a halak árában. Ugyanis 2022-ben Európában az elmúlt 100 év legaszályosabb éve volt tapasztalható, melynek következtében a tógazdasági termelés terméshozama átlagon aluli lett, különösképpen a Dunántúlon. Az Európai Parlament és a Tanács módosításokat vezetett be a jogszabályokban, hogy enyhítse az Oroszország és Ukrajna között zajló agresszív háború miatt kialakult halászati problémákat. A cél az, hogy segítsen a tagországoknak pénzügyi kompenzációval kezelni a halászati és akvakultúra-termékek ellátási láncában bekövetkezett piaci zavarokat – idézi Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója az Agrárközgazdasági Intézet megállapítását.

Változatos eredmények

Az előzetes adatok alapján 2022-ben a hazai halastóterület 30 ezer hektárt foglalt el, amiből 26 ezer hektárt jelentettek üzemelőként a gazdálkodók. Az üzemelő halastavak 67%-án étkezési halat, 21%-án növendékhalat, további 8%-án ivadékot neveltek, a fennmaradó 4%-ot egyéb célra hasznosították. Az üzemelő halastavak 52%-a országos jelentőségű védett vagy Natura 2000-területként van nyilvántartva.

– A jelentési kötelezettséget teljesítő haltermelők 27 ezer tonna halat állítottak elő, aminek 77%-a származott tógazdaságból, 23%-a intenzív üzemből. Az étkezési hal mennyisége 2022-ben 18,4 ezer tonnát tett ki, ami 2%-kal volt több az előző évinél. A tógazdaságban termelt étkezési hal mennyisége 1%-kal csökkent, az intenzív rendszerekben előállított étkezési halé 9%-kal nőtt 2021-hez képest. A tógazdaságok összesen 20,8 ezer tonna halat halásztak le, amiből 13,5 ezer tonna volt étkezési hal, és annak 82%-át étkezési ponty tette ki – sorolja az adatokat Lévai Ferenc.

A tógazdaságokban lehalászott 13,5 ezer tonna étkezési hal 82%-át a ponty tette ki

Az afrikai harcsa termelésében elsők vagyunk

Magyarországon tavaly 22 vállalkozás üzemeltetett intenzív technológiájú haltermelési rendszert, 24 telephelyen. Az intenzív rendszerekben 6174 tonna halat termeltek, ami az előző évinél 9%-kal több. Ebből 4827 tonna volt étkezési hal, ami 11%-kal több, mint egy évvel korábban.

– Továbbra is afrikai harcsából termeltek a legtöbbet. Az intenzív rendszerben előállított halmennyiség folyamatos növekedése is az afrikaiharcsa-termelés bővülésének köszönhető, a nevelt halmennyiség 94%-át ez a faj teszi ki. A fennmaradó részen a pisztráng, a süllő, a szürke harcsa és a tokfélék osztoznak. Az utóbbi években afrikaiharcsa-termelésünk az első helyen áll az Európai Unióban – hívja fel a figyelmet a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője.

A hazai halászati és akvakultúra-termékek külkereskedelmi forgalma 30%-kal nőtt 2022-ben. Az import értéke 54,5 milliárd forint volt, a mennyisége 30,2 ezer tonna, míg az export értéke ~9 milliárd forint, a mennyisége 5,5 ezer tonna volt 2022-ben. Az import értéke 29%-kal, az exporté 32%-kal nőtt 2021-hez képest.

Fejlesztések szükségesek

A magyar lakosság nemcsak karácsony környékén, hanem egész évben hozzájuthat különböző haltermékekhez a kereskedelmi láncok üzleteiben és a nagyobb városok vásárcsarnokaiban, halas standjain. Fontos a vendéglátó szektor minőségi – friss, magyar hallal történő ellátása. Ennek ellenére halfogyasztásunk még mindig elsősorban a karácsonyhoz és a húsvéthoz kötődik.

– Az előzetes számítások szerint a 2022-es magyar halfogyasztás 6,76 kg/fő volt, ami 24 dekagrammal több, mint 2021-ben, de még így is jelentősen elmarad az EU-átlagtól, ami 24,4 kg/fő volt. Az importhal aránya a fogyasztásban 78%, vagyis növelni kellene a hazai termelésű haltermékek arányát a fogyasztásban, amihez a marketing mellett az eddiginél nagyobb gondot kellene fordítani a feldolgozott termékek kínálatának a bővítésére, a termékek minőségére és nyomon követhetőségének javítására, valamint a fogyasztók bizalmának erősítésére – hangsúlyozza az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója, aki azt is elárulja, hogy halfogyasztásunk arányaiban három termékcsoportra bontva az alábbiak szerint alakult 2022-ben: élő, friss vagy hűtött 27%, fagyasztott 31%, tartósított és konzerv 42%.

A tógazdasági haltermelés jövője szempontjából legfontosabb a természetvédelmi korlátozásokból adódó károk enyhítése, illetve a területalapú támogatás – ami minden más ágazatnak jár – mi­előbbi bevezetése. Enélkül nincs önerőképzés a fejlesztési pályázatokhoz, nincs modernizáció, az ágazat leépülési pályára kerül. Súlyos probléma a klímaváltozáshoz való kényszerű alkalmazkodás, illetve az elviselhetetlen mértékű az alapvetően a kormoránok által okozott madárkár. //

Olcsóbb lesz a hal

A hal ára a tavalyi árakhoz képest alacsonyabb szintre kerülhet az idén, hangzott el a NAK, a MA-HAL, valamint a MOHOSZ által szervezett novemberi sajtótájékoztatón. Az élő ponty kilójáért 1790–2300 forintos árat kérhetnek majd el a kereskedők, az élő harcsa ára pedig 4000 forint körül fog mozogni. Az elmúlt évhez hasonlóan idén is széles kínálatból válogathatnak a vásárlók, az élő halak mellett feldolgozott formában is – patkó, filé, csont, belsőség – megtalálható lesz a magyar hal az árusoknál. A szezon kedvence minden bizonnyal idén is a ponty lesz, ugyanakkor a többi fajból is széles kínálattal várják a fogyasztókat a tógazdaságok.

Bár a hazai halfogyasztás évről évre emelkedik, a legnagyobb mennyiség így is a karácsonyi időszakra koncentrálódik. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) kimutatása szerint Magyarországon az egy főre jutó éves átlagos halfogyasztás 2021-ben 6,52 kg volt, ami lényegesen alacsonyabb az EU többi tagországáénál (2020-ban az EU-átlag kb. 23,3 kg volt). Bőven van tehát tere a fogyasztás növelésének hazánkban.

Magyarország szerencsés helyzetben van, ideális földrajzi elhelyezkedése révén biztosítani tudja a fogyasztók részére a kitűnő minőségű édesvízi halakat. Sőt, mivel a haltermelők a hazai keresletet meghaladó mennyiségű halat állítanak elő, az exportigényeket is ki tudják elégíteni. A külpiacokon nagy kereslet mutatkozik a pontyra és a ragadozókra (süllő, harcsa) is. A legtöbb halat a szomszédos országokba szállítják, de Csehország és Lengyelország irányából is van igény a magyar halra. //