Ve­zet­nek a glo­bá­lis ver­seny­zők

Két­éven­te te­szi köz­zé a PricewaterhouseCoopers ta­nács­adó cég a fej­lő­dő or­szá­gok pi­a­cán vég­be­me­nő fo­gyasz­tói-ke­res­ke­del­mi tren­de­ket be­mu­ta­tó je­len­té­sét. A Pe­king­től Bu­da­pes­tig cí­met vi­se­lő leg­utób­bi je­len­tés a 2005 for­du­ló­já­ig lát­ha­tó vál­to­zá­so­kat fog­lal­ja ös­­sze.A ta­nul­mány ma­gyar­or­szá­gi fo­gyasz­tás­ra és kis­ke­res­ke­de­lem­re vo­nat­ko­zó ré­sze sze­rint ná­lunk az EU-átlag alatt ma­rad mind az át­lag­bér a ma­ga 638 eurós ér­té­ké­vel, mind a mi­ni­mál­bér alig 210 euróval. A vá­sár­ló­e­rő nö­ve­ke­dé­se szem­pont­já­ból alap­ve­tő fon­tos­sá­gú, hogy ki hol dol­go­zik. A glo­bá­lis cé­gek ma­gyar al­kal­ma­zot­tai biz­ton szá­mít­hat­nak ar­ra, hogy fi­ze­té­sük az EU-átlaghoz fog kö­ze­led­ni, míg a szak­kép­ze­tlen fi­zi­kai mun­ká­sok a ma­gas mun­ka­nél­kü­li­ség­gel súj­tott, el­ma­ra­dott ré­gi­ók­ban alig­ha kap­nak töb­bet a min­den­ko­ri mi­ni­mál­bér­nél.
A leg­utób­bi je­len­tés­ben fel­dol­go­zott ez­red­for­du­lós ada­tok óta je­len­tős vál­to­zás ment vég­be.
Ér­de­kes mó­don a ko­ráb­bi 34,9 szá­za­lék­ról 30,5 szá­za­lék­ra mér­sék­lő­dött az élel­mi­sze­rek és al­ko­hol­men­tes ita­lok ré­sze­se­dé­se az ös­­szes köl­té­sen be­lül. Az át­lag­szám azon­ban el­rej­ti, hogy az összes köl­tés nagy­sá­ga je­len­tő­sen megnövekedett, ezen be­lül pe­dig egy­re na­gyobb ös­­sze­get for­dít a la­kos­ság a ko­ráb­ban sze­zo­ná­lis­nak szá­mí­tó cik­kek­re, ame­lye­ket most már egész év­ben le­het kap­ni. A vá­ra­ko­zá­sok sze­rint ezek a tren­dek foly­ta­tód­nak, mi­köz­ben az árak to­vább csök­ke­nek, ami alap­ve­tő­en be­fo­lyá­sol­ja az élel­mi­sze­rek­re és üdí­tő­ita­lok­ra köl­tött ös­­szeg ará­nyá­nak mér­sék­lő­dé­sét a tel­jes köl­té­sen be­lül. Az ár­csök­ken­tés im­má­ron meg­szo­kott ve­le­já­ró­ja az élel­mi­szer-kis­ke­res­ke­de­lem­nek, és a trend foly­ta­tó­dik, ami rész­ben be­tud­ha­tó – ír­ják a ta­nács­adó cég szak­ér­tői – a ha­zai ter­me­lői fe­les­leg­nek és az ex­port­tá­mo­ga­tás hi­á­nyá­nak. Más­részt a ke­res­ke­del­mi lán­cok az át­vett nagy tö­me­gű élel­mi­sze­rért cse­ré­be ala­csony árat kí­nál­nak, ami az inf­lá­ci­ó­val együtt szá­mol­va a re­ál­árak csök­ke­né­sé­hez ve­ze­tett. Élel­mi­szer­re ke­ve­sebb, szál­lí­tás­ra és gép­jár­mű­vek­re vi­szont töb­bet köl­töt­tünk, már csak azért is, mert ugyan a fel­tö­rek­vő or­szá­gok pi­a­ca­in mért­hez ké­pes sok a két- és négy­ke­re­kű jár­mű, de még min­dig el­ma­rad az EU-átlagtól. Mér­sék­lő­dött a kő­olaj­ra és egyéb ener­gia­hor­do­zók­ra köl­tött összeg, el­ső­sor­ban a kor­mány erő­tel­jes ár­kor­lá­to­zó erő­fe­szí­té­se­i­nek kö­szön­he­tő­en. Vár­ha­tó­an azon­ban meg­for­dul a trend az ener­gia­pi­ac li­be­ra­li­zá­lá­sa mi­att.
A ma­gyar pi­ac egyik sa­já­tos­sá­ga, hogy a fo­gyasz­tók rend­kí­vül ér­zé­ke­nyek a fo­gyasz­tói árak­ra. A ke­res­ke­dők ki­vé­tel nél­kül szá­mos gya­kor­la­ti pél­dá­val il­luszt­rál­ják ezt az ál­lí­tást, ami ar­ra utal, hogy egyéb más ve­vő­fo­gó tö­rek­vé­se­iket egy­sze­rű­en fi­gyel­men kí­vül hagy­ják a fo­gyasz­tók. Ezek után nem meg­le­pő, hogy már­ka­tu­da­tos­ság és már­ka­hű­ség te­kin­te­té­ben a ma­gyar fo­gyasz­tók mesz­sze el­ma­rad­nak az át­lag­tól nem­hogy az eu­ró­pai, ha­nem még a ré­gi­ós ös­­sze­ha­son­lí­tás­ban is. En­nek egye­nes kö­vet­kez­mé­nye­ként a ke­res­ke­del­mi már­kák rész­ará­nya je­len­tő­sen nö­ve­ke­dett, és el­ér­te már a 15 szá­za­lé­kot is, ter­mé­sze­te­sen an­nak is kö­szön­he­tő­en, hogy a nagy ke­res­ke­del­mi lán­cok erő­tel­jes rek­lám- és mar­ke­ting­ak­ci­ók­kal, ked­ve­ző árak­kal tá­mo­gat­ták meg azo­kat. A fo­gyasz­tá­si cik­kek­kel ke­res­ke­dő cé­gek euróban szá­mol­va a fél­mil­li­ár­dos ka­te­gó­ri­át érik el leg­fel­jebb. A ve­ze­tő he­lyen a vizs­gált idő­szak­ban a BAT Ma­gyar­or­szág állt, mö­göt­te pe­dig szin­tén egy do­hány­gyár­tó és -forgalmazó, a Philip Morris kö­vet­ke­zett. Ma­gyar tu­laj­do­nú cég­ből ket­tő volt az el­ső 10-ben.
A nagy ke­res­ke­del­mi lán­cok együt­te­sen öt év alatt csak­nem meg­dup­láz­ták a for­gal­mu­kat. A ta­nács­adó cég szak­ér­tői sze­rint ez egy­ér­tel­mű­en a fi­ze­té­sek és ál­ta­lá­ban a megnövekedett vá­sár­ló­erő­nek tud­ha­tó be. A szu­per- és hi­per­mar­ke­tek, nagy plazák egy­re nép­sze­rűb­bek az or­szág­ban, meg­ál­lít­ha­tat­la­nul nö­vek­szik a for­gal­muk. Szin­tén a glo­bá­lis versenyzők játs­­szák a fő­sze­re­pet, igaz, a CBA és a Coop is tart­ja ve­ze­tő he­lyét. A nem­zet­kö­zi lán­cok össze­ha­son­lí­tá­sá­ban a Tesco áll is­mét az el­ső he­lyen, mö­göt­te a Metro, a Prak­tiker és a Me­dia Markt kö­vet­ke­zik a ta­nul­mány­ban.
A ver­seny má­sik kö­vet­kez­mé­nye a bol­tok szá­má­nak csök­ke­né­se: a meg­szű­né­sek szá­ma már évek­kel ez­előtt meg­ha­lad­ta a nyi­tá­so­két. Kon­cent­rá­ló­dik a köl­tés, és a sar­ki kis bol­tok áll­nak vesz­tés­re.