Veszélyben a világ fűszerei: a klímaváltozás a tömjént és a vaníliát sem kíméli
A globális felmelegedés egyre súlyosabb hatással van a világ fűszertermelésére – miközben Magyarországon a fűszerpaprika-termelés évről évre visszaszorul, nemzetközi szinten olyan ikonikus fűszerek kerültek veszélybe, mint a bibliai eredetű tömjén vagy a világszerte népszerű vanília. A kihívások hátterében extrém időjárási események, vízhiány, valamint az ökológiai egyensúly megbomlása állnak – írja az Agrárszektor.
A tömjén a kihalás szélén egy különleges szigeten
A tömjén, amelyet főként vallási szertartásokban használnak füstölőként, az utóbbi években komoly veszélybe került. A világ egyik legnagyobb tömjéntermő területén, a jemeni Szokotra-szigeten az IUCN (Természetvédelmi Világszövetség) friss jelentése szerint a helyi Boswellia-fajok közül már öt szerepel a veszélyeztetett fajok listáján – egy közülük kritikusan veszélyeztetettként. A változó időjárási viszonyok, a hosszan tartó aszályok, valamint az egyre gyakoribb ciklonok komoly károkat okoztak az ültetvényekben: 2015-ben és 2018-ban például villámárvizek és földcsuszamlások tizedelték meg a fákat.
A fiatal példányok túlélését emellett a túllegeltetés is fenyegeti. A hagyományos pásztorkodás háttérbe szorulásával a kecskeállomány növekedett, ami jelentős terhet ró az érzékeny szigeti ökoszisztémára. A helyi közösségek – Mohammed Amer, az IUCN helyi szakértője szerint – ma már kerítések építésével és alternatív bevételek, például tömjénméz előállításával próbálják megőrizni a fákat.
A vanília sem menekül a trópusi viharok elől
A vanília a világ egyik legdrágább és legérzékenyebb fűszere, amely főként Madagaszkáron terem. A 2017-es trópusi vihar, amely a szigetország vaníliatermésének egyharmadát elpusztította, komoly globális hiányt és áremelkedést idézett elő. A növény biológiája sem könnyíti meg a helyi gazdák dolgát: a virágokat kézzel kell beporozni, a rudak beéréséhez pedig 9 hónap szükséges, ráadásul a teljes termőre fordulás akár 4 évig is eltarthat.
A 2025 márciusában publikált kutatás szerint, amely közel 500 kisgazdálkodót kérdezett meg Madagaszkár Sava régiójában, a termelők folyamatos alkalmazkodási kényszerben élnek. Az éghajlatváltozás hatásait nap mint nap tapasztalják, legyen szó hőhullámokról, csapadékingadozásról vagy az egyre gyakoribb kártevő-inváziókról.
Nincs menekvés a felmelegedett klíma elől
A magyar fűszerpaprika, a szokotrai tömjén és a madagaszkári vanília csak három példa arra, hogyan sodorja veszélybe a globális felmelegedés a hagyományos mezőgazdasági kultúrákat. A klímaváltozás hatásai nemcsak termelési nehézségeket jelentenek, hanem kulturális és gazdasági veszteségeket is, különösen azokban a térségekben, ahol ezek a növények nemcsak exportcikkek, hanem a helyi identitás részei.
Szakértők szerint az alkalmazkodás kulcsa a lokális, közösségi megoldásokban, valamint az agrárinnovációban rejlik – legyen szó kerítésépítésről, váltólegeltetés visszaállításáról vagy új termesztéstechnológiák bevezetéséről.
Kapcsolódó cikkeink
Jelentősen fog javulni az ország vízmegtartó képessége
A már jelenleg is futó és tervezett fejlesztéseknek köszönhetően a…
Tovább olvasom >Klimatikus ízválság: veszélyben a gin karakteres zamata?
A gin ízvilágát meghatározó borókabogyók is megsínylik a klímaváltozást –…
Tovább olvasom >Kulcsfontosságú a felelős mezőgazdasági vízgazdálkodás az aszályos időszakban
Kiemelten fontos, hogy a magyar mezőgazdaság alkalmazkodni tudjon az éghajlatváltozás…
Tovább olvasom >További cikkeink
GKI elemzés: Miért élnek szűkösebben a magyar háztartások, mint bárki más az EU-ban?
Képzeljük el, hogy minden uniós ország lakói egy nagy áruházban…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelői árak 2025. májusban az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal mérséklődtek, az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 6,9 százalékkal növekedtek
2025 májusában az ipari termelői árak átlagosan 6,9 százalékkal meghaladták…
Tovább olvasom >A fogyasztás húzza a gazdaságot
Az Egyensúly Intézet friss előrejelzése szerint a magyar gazdaság idei…
Tovább olvasom >