Veszélyben a világ fűszerei: a klímaváltozás a tömjént és a vaníliát sem kíméli

A tömjén a kihalás szélén egy különleges szigeten

A tömjén, amelyet főként vallási szertartásokban használnak füstölőként, az utóbbi években komoly veszélybe került. A világ egyik legnagyobb tömjéntermő területén, a jemeni Szokotra-szigeten az IUCN (Természetvédelmi Világszövetség) friss jelentése szerint a helyi Boswellia-fajok közül már öt szerepel a veszélyeztetett fajok listáján – egy közülük kritikusan veszélyeztetettként. A változó időjárási viszonyok, a hosszan tartó aszályok, valamint az egyre gyakoribb ciklonok komoly károkat okoztak az ültetvényekben: 2015-ben és 2018-ban például villámárvizek és földcsuszamlások tizedelték meg a fákat.

A fiatal példányok túlélését emellett a túllegeltetés is fenyegeti. A hagyományos pásztorkodás háttérbe szorulásával a kecskeállomány növekedett, ami jelentős terhet ró az érzékeny szigeti ökoszisztémára. A helyi közösségek – Mohammed Amer, az IUCN helyi szakértője szerint – ma már kerítések építésével és alternatív bevételek, például tömjénméz előállításával próbálják megőrizni a fákat.

A vanília sem menekül a trópusi viharok elől

A vanília a világ egyik legdrágább és legérzékenyebb fűszere, amely főként Madagaszkáron terem. A 2017-es trópusi vihar, amely a szigetország vaníliatermésének egyharmadát elpusztította, komoly globális hiányt és áremelkedést idézett elő. A növény biológiája sem könnyíti meg a helyi gazdák dolgát: a virágokat kézzel kell beporozni, a rudak beéréséhez pedig 9 hónap szükséges, ráadásul a teljes termőre fordulás akár 4 évig is eltarthat.

A 2025 márciusában publikált kutatás szerint, amely közel 500 kisgazdálkodót kérdezett meg Madagaszkár Sava régiójában, a termelők folyamatos alkalmazkodási kényszerben élnek. Az éghajlatváltozás hatásait nap mint nap tapasztalják, legyen szó hőhullámokról, csapadékingadozásról vagy az egyre gyakoribb kártevő-inváziókról.

Nincs menekvés a felmelegedett klíma elől

A magyar fűszerpaprika, a szokotrai tömjén és a madagaszkári vanília csak három példa arra, hogyan sodorja veszélybe a globális felmelegedés a hagyományos mezőgazdasági kultúrákat. A klímaváltozás hatásai nemcsak termelési nehézségeket jelentenek, hanem kulturális és gazdasági veszteségeket is, különösen azokban a térségekben, ahol ezek a növények nemcsak exportcikkek, hanem a helyi identitás részei.

Szakértők szerint az alkalmazkodás kulcsa a lokális, közösségi megoldásokban, valamint az agrárinnovációban rejlik – legyen szó kerítésépítésről, váltólegeltetés visszaállításáról vagy új termesztéstechnológiák bevezetéséről.