Vendéglők: egyre lejjebb, de egyszer fogunk még vendéglőzni

A magyar vendéglátózás sorsa a járvány súlyosságától függ, pontosan szólva attól, meddig kell korlátozni a működését a járvány elleni védekezés miatt. És nem csak nálunk, hanem ott is, ahol korábban szívesen dolgoztak a magyar szakácsok, pincérek.

A vendéglátózás piacának több mint felét bukja év végén

A vendéglátás nagy szelete az úgynevezett kereskedelmi vendéglátás. 2019-ben a teljes 1.463 milliárdos vendéglátó forgalomból 1.331 milliárd forint volt ez az ág, mellette tizede a munkahelyi vendéglátás, mely 132 milliárd forintot könyvelhetett el. A vendéglátásban a július és az augusztus a legerősebb hónapok. A november viszont a második leggyengébb hónap a második félévben. És a december sem sokkal erősebb, ami viszont azt is jelenti, hogy az év vége nem a megugrás időszaka egyébként sem a vendéglátásban.

Az áprilisi, májusi zárlatot követően szépen kapaszkodott a vendéglátás kifelé a gödörből, igazából már csak a külföldi vendégek hiányoztak, akik korábban a bevétel 20-25%-át hozták a vendéglátózás konyhájára. De hát jött a járvány második hulláma szeptembertől, majd a korlátozások sorjában.

Az áfakulcs csökkentésén ugyan nyertek hozzávetőleg 10 milliárd forintot a vendéglők (a munkahelyiek kimaradtak ebből), de az el is megy a veszteségek pótlására, vagy éppen a kiszállítás költségeire, ha nem akarnak túl sokat a vendégre zúdítani belőle.

Előbbiekből kiindulva az év vége már elveszett a vendéglátás számára a kilábalásból és a járványhelyzet alapján azzal is számolni kell, hogy 2021 kezdete sem lesz még egy derűs időszak. De maradva az év végénél, a heti monitoros statisztika borús októberi és novemberi hozadékot vetít előre. Bevételben november első három hetében 36% az elmaradás a korábbiakhoz képest, úgy, hogy a hónap elején még legalább 23 óráig nyitva lehetett tartani:

Jó, akkor elviszem, de ez már más világ lesz

A járvány első hullámához hasonlóan az év utolsó hónapjaira is maradt az elvitel, vagy éppen a házhoz szállítás a vendéglátózásban. 2020 első két hónapja még 7-10%-os növekedést hozott a vendéglátásban, de a március közepétől a felszolgált, majd március végétől az elvitt, vagy kiszállított adagok mennyiségét nézve egy nagy zuhanás határozta meg a mérleget.

És most úgy tűnik, ha nem is olyan mély, de hasonló csúszás vár a vendéglátókra. Tapasztalataik már vannak a túlélésre, ha nem mehet be a vendég, amit az is jelez, hogy 2020 első félévében nem is változott a vendéglátóhelyek 51 ezres száma (azzal együtt, hogy akadnak szép számmal, akik ki sem nyitottak, azok közül, akik elsősorban a közben el is maradt külföldi vendégekre építették üzletmenetüket).

De hát a második hullám időszaka már más lesz a vendéglátásban is. Ugyanis ha talpon is maradtak a vendéglők, veszteségük volt már eddig is bőven, a javulást azért hozó nyári hónapokkal együtt. A második hullám viszont tovább növeli a veszteségeket és ezt már sokan nem fogják bírni. Szakmabeli jelzések alapján akár a vendéglők harmada, fele is elbukhat, végleg bezárásra ítélve. A piaci előrejelzések sajnos ebbe az irányba mutatnak:

Pedig jó dolog a kockás terítő mellett ücsörögni

A vendéglátás nem olyan – ma még -, hogy az élmény lecserélhető a kiszállítással, vagy a webes rendeléssel. A felszolgált ebéd, vacsora kényelme, a békés ücsörgés is számít, a mosogatás elmaradásának aprócska örömével együtt.

A járvány valamikori lefutása után rohanni fogunk a vendéglőbe ismét. De hát nem csak mi, mások is, ott valahol a határon túl, ahol sok magyar szakács és pincér is dolgozott.

Most végső tartalékaikat élik fel veszteségeik halmozásával a vendéglők. Kénytelenek a szakácsok, pincérek egy részétől is megválni. Ki tudja, ki fog újra befektetni, vendéglőt nyitni és bért fizetni a szakácsának és a pincérének. És ők mit választanak.

(blokkk.com)