Válságban a magyar méztermelés: aszály és importméz nehezíti a helyzetet
Hazánkban egyre súlyosabb problémát jelent a méztermelés drasztikus csökkenése, amelynek fő okai az aszályos időjárás és az olcsó, külföldről érkező, gyenge minőségű importmézek dömpingje. A méhészek évről évre nehezebben küzdenek meg ezekkel a kihívásokkal, miközben a méhcsaládok száma világszinten is kiemelkedő. Az Agrárszektor főszerkesztője, Braunmüller Lajos a Pénzcentrumnak nyilatkozva elmondta, hogy az ágazatnak nemcsak az időjárás, hanem az alacsony felvásárlási árak és a szabályozási hiányosságok is komoly gondokat okoznak.
Aszály és méhcsaládok gyengülése
A 2024-es nyár kíméletlen aszályos időjárása jelentősen csökkentette a méztermelést Magyarországon. A hosszú, forró időszakok miatt a virágok mennyisége és minősége is visszaesett, ami miatt a méhek kevesebb nektárt tudtak gyűjteni. Különösen a napraforgó és a vadvirágok virágzása volt érintett, sok növény elszáradt.
„A méheknek maguknak is szükségük van tápanyagra, így a megtermelt mézből fogyasztanak, ami tovább csökkenti a méhészek által begyűjthető mennyiséget”
– nyilatkozta Braunmüller Lajos a Pénzcentrumnak.
Az aszályos időjárás nemcsak a méztermelésre van hatással, hanem a méhcsaládok állapotára is. A gyengébb méhcsaládok fokozottan ki vannak téve különböző méhbetegségeknek, amelyek tovább ronthatják az ágazat helyzetét. Bár 2022-höz képest nem olyan súlyos a helyzet, a méztermés idén is jelentősen csökkent.
Az importmézek veszélye
Az olcsó, gyakran silány minőségű külföldi mézek dömpingje tovább nehezíti a magyar méhészek dolgát. Az alacsony felvásárlási árak miatt a termelők nehezen tudják fedezni költségeiket. A vegyes mézért jelenleg körülbelül 600 forintot, míg az akácmézért alig 1200 forintot kínálnak, ami nem fedezi a termelési költségeket.
A kínai és ukrán importmézek esetében különösen aggasztó, hogy gyakran nem felelnek meg az uniós szabványoknak, és sokszor hamisítványokról van szó.
„Az uniós szabályok nem vonatkoznak a harmadik országokból származó mézekre, ezért a minőségük gyakran kérdéses”
– magyarázta Braunmüller. Az ágazat szereplői már évek óta szigorúbb szabályozást sürgetnek, hogy megakadályozzák a gyenge minőségű mézek beáramlását, de eddig nem történt előrelépés.
Mi várható a jövőben?
Bár az aszály és az importmézek jelentős kihívást jelentenek, a méhészek még reménykednek abban, hogy a következő években javulhat a helyzet. A méhcsaládok megőrzése kulcsfontosságú nemcsak a méztermelés, hanem az egész ökoszisztéma szempontjából. Magyarországon jelenleg 1,2 millió méhcsalád található, és csaknem 13 méhcsalád jut egy négyzetkilométerre, ami világviszonylatban is kiemelkedő adat.
Az ágazatnak azonban további támogatásra van szüksége, különösen a szabályozás terén, hogy a hazai termelők fel tudják venni a versenyt a külföldi importtal. Csak így lehet biztosítani, hogy a magyar méz továbbra is magas minőségű és elérhető maradjon a fogyasztók számára.
Kapcsolódó cikkeink
Tej, méz és tojás: drasztikus áremelkedések és kihívások a hazai termelők számára
A tej, méz és tojás, amelyek a magyar háztartások alapvető…
Tovább olvasom >AM: Nagyra becsüljük és kiemelten támogatjuk a méhészek munkáját
A méhészek tevékenysége teszi élhetővé és fenntarthatóvá a környezetünket. Mézet…
Tovább olvasom >Nagyra becsülik és kiemelten támogatják a méhészek munkáját
A méhészek tevékenysége teszi élhetővé és fenntarthatóvá a környezetünket. Mézet…
Tovább olvasom >További cikkeink
Jakupcsek Gabriella: Nem szeretnék egy projekt lenni
A FutureTalks Krizsó Szilviával podcast legutóbbi vendége Jakupcsek Gabriella műsorvezető…
Tovább olvasom >Summa Cum Laude
A cikk a Trade magazin 2024/10. lapszámában olvasható. Vagyis kiváló…
Tovább olvasom >Mi leszel, ha nagy leszel?
Mi leszel, ha nagy leszel? – kérdezték annak idején tőlem…
Tovább olvasom >