Sörtörvény – választhatsz!

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása rendelkezik többek között arról, hogy az italt árusító vendéglátóüzletek italkategóriánként legalább két gyártó termékét kötelesek tartani.

A rendelkezést az annak hatályon kívül helyezéséért lobbizó MVI is véleményezte. A Gazdasági Versenyhivatal az 1996. évi LVII. törvény 43/D. § (1) bekezdése alapján ágazati vizsgálatot indított, és elkészítette az ágazati jelentés tervezetét. Ennek jónéhány megállapítása az MVI szerint az ipartestület álláspontját támasztja alá – ezek közül idézünk az alábbiakban.

Ki lehet jelenteni az ágazati vizsgálat során feldolgozott információk és dokumentumok alapján, hogy a Kertv. módosítása leginkább a sörpiacon jelenlévő forgalmazók szerződéses gyakorlatán változtatott.

A Kertv. módosítása leginkább a sörpiacon jelenlévő forgalmazók szerződéses gyakorlatán változtatott

A becsatolt legújabb szerződésminták alapján látszik, hogy a törvénymódosítás hatására a nagy sörforgalmazók már nagyobb teret engednek a kisüzemi sörök HoReCa-egységekben való árusításának, teljes kizárólagosság helyett 75–80%-os forgalomarányra szerződnek partnereikkel, valamint a márkamegjelenést sem kizárólagosan, hanem forgalomarányosan várják el a velük szerződésben álló HoReCa-partnerektől.

A forgalmazók által biztosított eszközök, berendezések és közvetlen anyagi támogatások a hazai vendéglátóhelyek többségének jelentős segítséget nyújtanak. E támogatások legtöbbször már az üzletnyitás fázisában megjelennek. Ellenszolgáltatásként legtöbbször marketingaktivitásokat és előre meghatározott termékmennyiség vásárlását vállalják a vendéglátóhelyek az italforgalmazók felé.

Nem hagyható ugyanakkor figyelmen kívül, hogy sok HoReCa-egység számára ezek a támogatások teszik lehetővé az üzletnyitáshoz szükséges beruházási költségek előteremtését, illetve az egységek stabil alapokon fekvő működését. Az ágazati vizsgálat során feltártak szerint a hazai HoReCa-szegmens ugyanis kifejezetten nagymértékben támaszkodik az italforgalmazók által biztosított berendezésekre, eleve kalkulál a működési költségek tervezése során a biztosított kedvezményekkel. Ezek pedig egyrészt közvetlen fogyasztói hasznot eredményeznek, mert alacsonyabb fogyasztói árakhoz vezethetnek, másrészt növelik a fogyasztók választási lehetőségeit a HoReCa-piacon, hiszen több vendéglátóipari egység működhet Magyarországon ezen támogatásoknak köszönhetően.

Versenypolitikai szemszögből kiemelendő piaci körülmény, hogy minden italkategóriában több olyan forgalmazó is jelen van, aki képes a vendéglátóegységeket berendezésekkel, eszközökkel és egyéb támogatásokkal segíteni. Ez azt jelenti, hogy van váltási lehetőségük a hazai HoReCa-egységeknek, ha elégedetlenek aktuális italforgalmazó partnerükkel.

Azok a tényezők, amelyek nehezíthetik a kisebb italforgalmazó vállalkozások hazai HoReCa-piacra történő belépését, másik oldalról viszont növelhetik a hazai fogyasztók számára elérhető vendéglátóipari szolgáltatások portfólióját és minőségét, azaz fokozhatják a versenyt magán a HoReCa-piacon belül azzal, hogy megkönnyítik a vendéglátóhelyek megnyitását és működését.

A jelentősebb italforgalmazó cégek szerződéseik szövegét alapvetően hozzáigazították a Kertv. új előírásaihoz, reagáltak a törvénymódosításra, és módosítottak szerződésmintáikon. E módosításokat a gyakorlatba is átültették.

A fogyasztók alapvetően elégedettek a HoReCa-egységekben tapasztalt italkínálattal, és a hazai fogyasztók (még azok is, akik amúgy szeretik a kisüzemi termékeket és szoktak is ilyeneket fogyasztani) nagy része a nagy forgalmazók termékeit fogyasztja, a HoReCa-egységek pedig a fogyasztói igényekre reagálnak. Valós fogyasztói igény hiányában pedig nem lenne racionális magatartás a vendéglátósok nagy tömege részéről, ha minden italkategóriában új forgalmazókkal építenének ki kapcsolatot, ami egyébként összességében drágítaná a beszerzési tevékenységüket (megnövekedett adminisztráció, többlet raktározási költség, elvesztett mennyiségi kedvezmények). Szintén megfigyelhető, hogy azokon a vendéglátóhelyeken, ahol markánsan megjelenik a fogyasztói igény a szélesebb kínálatra és a különleges, kisüzemi termékekre, ott ezek a termékek fel is kerülnek az itallapra.

A GVH ezért javasolja, hogy a veszélyhelyzet időszakára ne terhelje a hazai vendéglátósokat azon kötelezettség, miszerint italkategóriánként legalább két gyártó termékét kötelesek tartani. //

A cikk a Trade magazin 2023/4. lapszámában olvasható.