Vajon lesz mit a tejbe aprítani?
Eredményes időszakot tudhat maga mögött a hazai tejipari ágazat. Minden téren növekedést ért el, és még a koronavírus-járvány okozta viszontagságok sem ingatták meg az alapjait. A szektor szereplői sikeresen vették az eddigi kihívásokat, amelyekből a közeljövőben is akad majd bőven, mint például a technológiai fejlesztések egyre sürgetőbb megvalósítása vagy éppen a megváltozott fogyasztói igényekre való gyors reagálás.
Szerző: Budai Klára
A hazai tehéntej felvásárlása az elmúlt három év során stabilan emelkedett, 2019-ben és 2020-ban is 3% körüli növekedést realizáltak a hazai feldolgozók. A 2021. évi tejfelvásárlás a rendelkezésre álló I–VIII. havi adatok alapján az előző évekhez képest nagyobb mértékben növekszik, a 2020 azonos időszakában felvásárolt mennyiséget már 6,5%-kal haladja meg.
A tejtermékgyártás árbevételi adatait vizsgálva a 2020. év belföldi értékesítésének árbevétele 18, az export árbevétele pedig 25%-ot emelkedett 2018-hoz képest. A 2021. I–VIII. havi adatok alapján a belföldi árbevétel (185,3 Mrd Ft) az előző évi árbevételt 3%-kal haladja meg, míg az export árbevétele (56 Mrd Ft) 8%-os emelkedést ért el 2020. I–VIII. hónapjához viszonyítottan.

Harcz Zoltán
ügyvezető igazgató
Tej Terméktanács
– A hazai tej- és tejtermékágazatra leginkább közvetve hatnak az olyan elmúlt időszakban történt kedvezőtlen nemzetközi események, mint az energia- és takarmányár-robbanás, a Brexit miatt visszaeső – az EU és UK közötti – tej és tejtermék külkereskedelmi forgalma, a nemzetközi szállítmányozás lassulása és drágulása – tájékoztat Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója.
A COVID nem rengette meg a tejipart
Szabályozási oldalról fontosnak tartja megemlíteni, hogy jelenleg még az új Közös Agrárpolitika életbelépése előtti két átmeneti év zajlik.
A koronavírus-járvány európai kirobbanása óta a hazai tejpiac végig stabil maradt. Az idényhatások és a koronavírus okozta gazdasági és társadalmi problémák ellenére a tejtermelés, a tejfeldolgozás és a késztermék-értékesítés egyaránt működött.
– Kisebb-nagyobb feszültséget tapasztaltunk a járvány kirobbanásának legelején a nyerstej és tejtermékek exportra történő és a csomagolóanyagok, valamint egyéb inputanyagok Magyarországra történő szállítása kapcsán, azonban végül – kormányzati segítséggel – az árumozgást sikerült biztosítani – emlékszik vissza Harcz Zoltán.
A tejtermékek hazai és globális fogyasztása egyaránt növekszik. A társadalmi mozgalmak és elvárások erősödése és a fogyasztói preferenciák változása miatt egyre nagyobb jelentőséget kapnak az olyan termékfejlesztési irányok, mint a laktózmentesség, a cukortartalom csökkentése, a funkcionalitás, a hozzáadott érték növelése és a fenntarthatósági szempontok.
Kihívásokkal teli jövő
Az agrárpolitika elkötelezett a hazai tejtermelés és a tejfeldolgozás fejlesztése iránt, így az elmúlt időszakban az állattartó telepek és a tejfeldolgozó üzemek számára – a kisebb és a nagyobb szereplőknek egyaránt – nyíltak vidékfejlesztési pályázati lehetőségek.
– Az utóbbira különösen szükség van, hiszen a hazai fogyasztás növekedésének kiszolgálására és az export árualap megteremtésére a nagyvállalati szektor versenyképességének javítása mellett nyílhat esély – hangsúlyozza az ügyvezető igazgató, aláhúzva, hogy a napjainkban tapasztalható piaci trendeket meghatározó elemeket (technológiák, kapacitások, innováció, automatizálás, árverseny, fenntarthatóság, értékláncok kiépítése) alapul véve a hazai feldolgozóipar számára egyedül a magas szinten feldolgozott tejtermékek jelenthetnek valós kitörési lehetőséget.
A Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója úgy véli, a hazai tejágazat fejlődése és fejlesztése oda kell hogy vezessen, hogy kevesebb energiával, vízzel és takarmánnyal úgy lehessen tejet és tejtermékeket előállítani, hogy az egy főre jutó tej- és tejtermékfogyasztás emelkedjen, továbbá a magas feldolgozottsági fokú import tejtermékek kereskedelmi értékesítési részesedése csökkenni tudjon.
– Az erős infláció és az inputköltségek lendületes növekedése továbbra is igen komoly kihívás. Nagyon nagy segítséget jelent viszont a tejtámogatások előlegfizetése. A termelők és feldolgozók képtelenek hatékonyságukat, termelékenységüket, illetve az automatizálást a jelenleginél gyorsabb ütemben növelni. A terméklánc első felében már nem nyelhető le a költségnövekedés, az végig kell hogy fusson az egész ellátási láncon – világít rá Harcz Zoltán. //
A fenti cikk a Trade magazin 2021/12-01. számában is megjelent.
Kapcsolódó cikkeink
4,8%-kal kevesebb energiafogyasztás, 90% hazai forrás az élelmiszereknél – a SPAR új fenntarthatósági mérlege
A SPAR Magyarország 2024-ben is jelentős előrelépéseket tett a fenntartható…
Tovább olvasom >Már nem elég beszélni róla: hét kiemelt fenntarthatósági téma szerepel a magyar vállalatok napirendjén
A jelentéstétel nemcsak jogi kötelezettséggel, hanem stratégiai előnnyel is jár…
Tovább olvasom >Szavazz a kedvenc Menteshelyedre, garantált kedvezményekért!
A menteshelyek.hu a paleo, vegán, cukormentes, regenor, tejfehérjementes, laktózmentes, szénhidrát-csökkentett és gluténmentes…
Tovább olvasom >További cikkeink
Árnyékban nehéz növekedni
Tavaly is folytatódott a polikrízisek kora, „a nemzetközi helyzet fokozódott”,…
Tovább olvasom >Éder Tamás: „A cél a hatékonyság fokozása, a robotizált és automatizált technológiák elterjesztése”
A hazai élelmiszeripar 2025-ben is a korábbi évek kihívásait görgeti…
Tovább olvasom >Tállai András: „Az ágazatban komoly fejlesztési szándék és potenciál van jelen”
Technológiai fejlesztések, hazai beszállítók előtérbe helyezése, a szakképzés modernizálása és…
Tovább olvasom >