Uniós számvevőszék: a borágazat uniós szakpolitikája elmarad a környezetvédelmi és versenyképességi célkitűzésektől

Aggályos a szőlőtermesztőkre vonatkozó tervezett uniós intézkedések hatása, a borágazat uniós szakpolitikája nemcsak hogy elmarad a környezetvédelmi célkitűzésektől, de intézkedései az ágazat versenyképességét sem célozzák meg közvetlenül – derült ki az Európai Számvevőszék hétfőn közzétett jelentéséből.

(Fotó: Pixabay)

Az uniós borágazat szigorúan szabályozott és támogatott ágazat. A szőlőtermesztők évi mintegy 500 millió euró összegű uniós támogatásban részesülnek ültetvényeik szerkezetátalakítására és versenyképességük fokozására. A számvevőszéki jelentés szerint azonban, a nagy összegű támogatások ellenére, a termelők a finanszírozást nem használják fel az ágazat környezetre és az éghajlatra gyakorolt káros hatásainak csökkentésére, egyes esetekben például, több vizet igénylő szőlőfajták termesztésére térnek át. A luxemburgi testület azt is felrója, hogy az EU nem értékelte környezetvédelmi szempontból a szőlőültetvények területének évi 1 százalékos növekedését sem, és ennek lehetőségét 15 évvel – 2045-ig – mindenfajta indoklás és hatásvizsgálat nélkül meg is hosszabbították. „A borágazat versenyképességének fokozása alapvetően fontos, és az EU számára különösen jelentős, de együtt kell járnia a környezeti fenntarthatóság javításával. Az unió mindkét célkitűzés tekintetében enyhén szólva elmarad a kívánatos eredménytől” – jelentette ki Joëlle Elvinger, az ellenőrzést vezető számvevőszéki tag.

Az Európai Számvevőszék már korábban javasolta, hogy a mezőgazdasági termelőknek – többek között a szőlőtermesztőknek – nyújtott kifizetések függjenek közvetlenül a környezetvédelmi előírások betartásától. Az új KAP-ban, azonban megszűnt a szerkezetátalakítás finanszírozásának ez a feltételessége. Emellett az uniós országoknak a borágazatra elkülönített forrásokat csak legalább 5 százalékban kell az éghajlatváltozással, a környezettel és a fenntarthatósággal kapcsolatos fellépésekre fordítaniuk, ami a számvevők szerint meglehetősen alacsony. A számvevőszék megjegyzi, hogy az uniós szakpolitika a szőlőtermesztők versenyképességének fokozásában sem bizonyult sikeresnek, mivel az EU több projektet is finanszíroz anélkül, hogy azok betartanák az annak előmozdítására vonatkozó kritériumokat. „Támogatásban részesülnek a szőlőültetvények nem strukturális változtatásai vagy rendes megújítása is, noha az ilyen intézkedések nem támogathatók. A kedvezményezetteknek arról sem kell beszámolniuk, hogyan javította versenyképességüket a szerkezetátalakítás. Továbbá sem az Európai Bizottság, sem a tagállamok nem értékelik, hogy a támogatott projektek ténylegesen hogyan segítik elő a szőlőtermesztők versenyképességének fokozását – áll a jelentésben. Az Európai Unió a világ első számú bortermelője, borfogyasztója és borexportőre. Az EU-ban termelt borok mintegy 80 százaléka Olaszországból, Franciaországból és Spanyolországból származik.

MTI