Uniós feladat a tojáságazat versenyképességének megőrzése

Kiemelten fontos minden uniós tagország számára, hogy megragadja a lehetséges eszközöket a tojáságazat versenyképességének megőrzése érdekében – hangsúlyozta Kis Miklós Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke egy pénteki győri szakmai tanácskozáson, ahol megerősítette, hogy lobbiznak a tojás áfájának csökkentése érdekében.

Emlékeztetett arra is, hogy a 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklusban nem számíthat közvetlen közösségi forrásra a baromfiágazat, így a tojástermelés sem.

Megjegyezte, hogy tíz év alatt csaknem negyedével, 12 kilóra csökkent a közösségben az egy főre eső tojásfogyasztás, és „a magyar helyzet sem fényesebb”. A belső kereslet növelésének kiemelten fontos elemeként a promóciót és az agrármarketinget említette.

„A támogatáspolitikán túlmenően a hazai adópolitikában is érdemi változásokat kell elérnünk, gondolok itt a nemzetközi szinten is kiemelten magas áfatartalom csökkentésére, amelynek érdekében közösen lobbizunk a Baromfi Termék Tanáccsal” – emelte ki az Európai Tojástermelők, Tojásforgalmazók és Tojásfeldolgozók Szövetsége (EUWEP) éves konferenciáján Kis Miklós Zsolt.

Emlékeztetett arra: prognózisok szerint 20 éven belül 9 milliárdosra duzzadó lakossága számára az egyik elsődleges fehérjeforrást a tojás és a baromfi jelentheti. Az Európai Bizottság rövid távú előrejelzése szerint 2014-ben a közösség tojástermelése 0,4 százalékkal 7,3 millió tonnára emelkedik az előző évihez képest.

Hozzátette: Magyarországon a termelés 2,6 százalékos csökkenése prognosztizálható, miközben a héjas tojás importja 5, ezen belül az étkezésié közel 10 százalékkal emelkedett tavaly. „Ezek a kilengések ugyan megszokottak ezen a piacon, ugyanakkor nem árt, ha a mutatók az ágazat szereplőit cselekvésre sarkallják” – jegyezte meg.

Molnár Györgyi, a Baromfi Termék Tanács mezőgazdasági titkára, a Tojás- és a Szabadtartásos Szövetség titkára az eseményen arról beszélt: a 2000 óta csökkenő magyarországi tyúkszám „mélyen a lehetőségek alatt van”, miközben az uniós csatlakozással megnyíló, addig védett hazai piac szereplőinek azt kellett tapasztalniuk, hogy ha a közösségben valahol túlkínálat mutatkozik, akkor az egyből itthon is megjelenik, vagy az árakban, vagy az érkező termékekben.

Megjegyezte: a hazai piac fejleményeit nagyban befolyásolja, hogy a lakosság jelentős rétegei csak ár alapján válogatnak, a nagyáruházak pedig előnyben részesítik a kis és a vegyes méretű tojásokat. (MTI)