Újrafogalmazzák?
A Hoffmann jelentésként elhíresült, kereskedelmi tevékenységet vizsgáló tanulmány megjelenése óta a viták kereszttûzében áll. Úgy tûnik, hogy eddig közkézen forgó formájában nem lesz hosszú életû, mert úgy tudjuk, a mezõgazdaságot érintõ részeit újrafogalmazzák. A tanulmányt készítõ elméleti és hatósági szakembereket, és a grémium vezetõjét Hoffmann Istvánnét, a Corvinus Egyetem tanárát Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kérte fel, hogy állítsanak tükröt napjaink magyar kiskereskedelme elé. Az eredeti szándék az volt, hogy a helyzetelemzéssel a szakértõk segítséget nyújtsanak az esetleges kormányzati lépések elõkészítéséhez.
A jelentés készítõi elsõsorban a kereskedõk és a beszállítók között meghúzódó olyan feszültségpontok felvázolására vállalkoztak, mint a piaci szereplõk beszerzési politikája és a fogyasztóvédelemi elképzeléseinek ismertetése. Az elkészült jelentésbõl kiolvasható, hogy a magyar gyakorlat lényegesen nem tér el az unió szabályozásától. A piackutatók és a statisztikai jelentésekbõl ismert koncentrációs trendek helyett újat, mást nem hoz a tanulmány sem. Valósághû az a megállapításuk is, amely szerint az erõs piaci versenyben a tõkehiánnyal küszködõ magyar cégek számára a versenyben maradás lehetõsége a koncentráció, vagy a szakosodás. De lehetõség a közös értékesítési és beszerzési szervezetek (TÉSZ, BÉSZ) kialakítása is, ugyanilyen lehetõség a kereskedelmi márkák elõállításában való részvételt is. Igaz, hogy ez ellentmond a saját márka építésének, s elmarad a nagyobb árbevétel, de biztos a piac.
Miközben a termelõk és a kereskedõk egy része a napi gondjaival küzd, a jelentés a verseny pozitívumaként említi, hogy a fogyasztó számára nyereséget hozhat az árharc, illetõleg az, hogy kereskedõk a szolgáltatás javításával igyekeznek egymással szembeni elõnyre szert tenni.
Mindennek persze ára van, s erre is utal a jelentés. A termelõk (beszállítók) és kereskedõk (beszerzõk) közötti viszonyban az utóbbiak vannak elõnyösebb helyzetben. A bizottság szerint a hazai fogyasztóvédelem is átalakításra szorul, s a fogyasztó saját felelõsségének növelést, ismereteink bõvítését javasolják. A kereskedelmi forgalomba kerülõ termékek jelentõs részénél az állami szerepvállalást szûkítenék a fogyasztói tájékoztatás elõírására és az árfeltüntetésre. Ugyanakkor a fogyasztói biztonság növelése érdekében rugalmas, gyors és hatékony ellenõrzési gyakorlatot és hatékonyabb jogérvényesítési rendszereket tartanának szükségesnek.
A terjedelmes jelentésben foglaltakkal az élelmiszerlánc összes szereplõje vitatkozik, holott a következtetéseket a bizottság tagjainak állítása szerint a velük folytatott beszélgetések után készítették.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
GKI elemzés: Miért élnek szűkösebben a magyar háztartások, mint bárki más az EU-ban?
Képzeljük el, hogy minden uniós ország lakói egy nagy áruházban…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelői árak 2025. májusban az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal mérséklődtek, az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 6,9 százalékkal növekedtek
2025 májusában az ipari termelői árak átlagosan 6,9 százalékkal meghaladták…
Tovább olvasom >A fogyasztás húzza a gazdaságot
Az Egyensúly Intézet friss előrejelzése szerint a magyar gazdaság idei…
Tovább olvasom >