Újrafogalmazzák?
A Hoffmann jelentésként elhíresült, kereskedelmi tevékenységet vizsgáló tanulmány megjelenése óta a viták kereszttûzében áll. Úgy tûnik, hogy eddig közkézen forgó formájában nem lesz hosszú életû, mert úgy tudjuk, a mezõgazdaságot érintõ részeit újrafogalmazzák. A tanulmányt készítõ elméleti és hatósági szakembereket, és a grémium vezetõjét Hoffmann Istvánnét, a Corvinus Egyetem tanárát Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kérte fel, hogy állítsanak tükröt napjaink magyar kiskereskedelme elé. Az eredeti szándék az volt, hogy a helyzetelemzéssel a szakértõk segítséget nyújtsanak az esetleges kormányzati lépések elõkészítéséhez.
A jelentés készítõi elsõsorban a kereskedõk és a beszállítók között meghúzódó olyan feszültségpontok felvázolására vállalkoztak, mint a piaci szereplõk beszerzési politikája és a fogyasztóvédelemi elképzeléseinek ismertetése. Az elkészült jelentésbõl kiolvasható, hogy a magyar gyakorlat lényegesen nem tér el az unió szabályozásától. A piackutatók és a statisztikai jelentésekbõl ismert koncentrációs trendek helyett újat, mást nem hoz a tanulmány sem. Valósághû az a megállapításuk is, amely szerint az erõs piaci versenyben a tõkehiánnyal küszködõ magyar cégek számára a versenyben maradás lehetõsége a koncentráció, vagy a szakosodás. De lehetõség a közös értékesítési és beszerzési szervezetek (TÉSZ, BÉSZ) kialakítása is, ugyanilyen lehetõség a kereskedelmi márkák elõállításában való részvételt is. Igaz, hogy ez ellentmond a saját márka építésének, s elmarad a nagyobb árbevétel, de biztos a piac.
Miközben a termelõk és a kereskedõk egy része a napi gondjaival küzd, a jelentés a verseny pozitívumaként említi, hogy a fogyasztó számára nyereséget hozhat az árharc, illetõleg az, hogy kereskedõk a szolgáltatás javításával igyekeznek egymással szembeni elõnyre szert tenni.
Mindennek persze ára van, s erre is utal a jelentés. A termelõk (beszállítók) és kereskedõk (beszerzõk) közötti viszonyban az utóbbiak vannak elõnyösebb helyzetben. A bizottság szerint a hazai fogyasztóvédelem is átalakításra szorul, s a fogyasztó saját felelõsségének növelést, ismereteink bõvítését javasolják. A kereskedelmi forgalomba kerülõ termékek jelentõs részénél az állami szerepvállalást szûkítenék a fogyasztói tájékoztatás elõírására és az árfeltüntetésre. Ugyanakkor a fogyasztói biztonság növelése érdekében rugalmas, gyors és hatékony ellenõrzési gyakorlatot és hatékonyabb jogérvényesítési rendszereket tartanának szükségesnek.
A terjedelmes jelentésben foglaltakkal az élelmiszerlánc összes szereplõje vitatkozik, holott a következtetéseket a bizottság tagjainak állítása szerint a velük folytatott beszélgetések után készítették.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Bezárja az Aldi kasszanélküli tesztüzletét Hollandiában
Rövidesen bezárja az Aldi első pénztár nélküli üzletét a kontinensen.…
Tovább olvasom >KSH: júliusban 167 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet
Júliusban a kivitel volumene 4,9, a behozatalé 7,1 százalékkal nőtt…
Tovább olvasom >Kínában terjeszkedik a Mondeléz International
A többek között az Oreo és a Philadelphia márkákról ismert…
Tovább olvasom >