Új pályán a kiskereskedelem

– Milyen szerepet tölt be a kiskereskedelem a magyar gazdaság működésében?

– A kiskereskedelem a magyar gazdaság egyik meghatározó ágazata, amely nemcsak a lakossági fogyasztás kiszolgálásában, hanem a gazdasági növekedés előmozdításában is kulcsszerepet játszik. A magyar háztartások fogyasztási kiadása a GDP mintegy felét adja, és ezen belül a fogyasztás több mint fele – tehát a háztartási kiadások jelentős része – közvetlenül termékek vásárlására irányul. Ezt a fogyasztást a kiskereskedelem biztosítja, amely fizikai keretet teremt a termékekhez való hozzáféréshez az ország minden pontján.

Gazdasági súlyát jól mutatja, hogy a boltokat működtető kiskereskedelmi vállalkozások a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékének 4,1%-át állítják elő, ami például a mezőgazdaság teljesítményét is jelentősen meghaladja. Még jelentősebb a kiskereskedelem szerepe a foglalkoztatásban: az ágazatban mintegy 360 ezer ember dolgozik, ami a teljes foglalkoztatotti kör 7,6%-át jelenti.

Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkára

– Mi indokolta a kiskereskedelmet érintő kormányzati intézkedések bevezetését, és hogyan értékeli azok eredményeit?

– Az évtized elején a koronavírus-járvány következtében az ellátási láncokban keletkezett zavarok – a globális áruhiány, szállítási költségek drasztikus emelkedése –, majd az orosz–ukrán háború és az arra válaszul bevezetett, energia- és élelmiszer-ellátás körüli bizonytalanságot eredményező szankciók az infláció megugrásához vezettek egész Európában. Mindezt súlyosbította a 2022-es rendkívül aszályos időjárás is, amely különösen az élelmiszerárak esetében okozott jelentős áremelkedést. A globális folyamatok és a háború közelsége miatti erős árfolyamhatás pedig tovább fokozta a hazai inflációs nyomást, ami pedig veszélyeztette a kormány által kiemelten támogatott magyar családok megélhetését is.

Erre tekintettel a Kormány már az árak növelésének kezdetén gazdaságpolitikájának fókuszába helyezte a célzott intézkedésekkel történő fellépést, különös tekintettel az élelmiszerárak mérséklésére. Az olyan kormányzati intézkedések, mint a 2023. július 31-ig alkalmazott alapvető élelmiszerekre vonatkozó hatósági árstop, a 2023. június 1-jétől 2024. június 30-ig tartó kötelező akciózás és a 2023. július 1-jén bevezetett és azóta is működő online árfigyelő rendszer hatékonyan támogatták az áremelések letörését. Az intézkedések eredményeként a várakozásoknál gyorsabb ütemben csökkentek az inflációs mutatók 2023 második felében, majd 2024 első negyedévére az élelmiszer-infláció gyakorlatilag megszűnt.

– Mi váltotta ki a 2025-ös újabb kormányzati beavatkozást, és milyen hatással van az élelmiszer- és drogériai termékek árréskorlátozása a piacra?

– 2024 szeptemberétől az élelmiszer-infláció újra emelkedésnek indult, és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) statisztikái alapján 2025 januárjában 6%-ra nőtt Magyarországon. Az infláció emelkedését nagymértékben az alapvető élelmiszerek – tojás, tej, tejtermékek – drágulása okozta, amelyek jelentős arányt képviselnek a lakossági fogyasztásban. A kormány az áremeléseket látva egyeztetéseket kezdeményezett az ellátási lánc szereplőivel annak megfékezése érdekében, ám az élelmiszer-infláció februárban 7,1%-ra emelkedett.

Március elején az áremelési dinamika tovább gyorsult, és a várakozások szerint a márciusi élelmiszer-infláció 9% közelében alakult volna. A Nemzetgazdasági Minisztérium a legnagyobb hazai élelmiszer-kiskereskedelmi üzletláncokat önkéntes vállalásokra kérte. A kereskedők önkéntes vállalása azonban nem bizonyult megfelelő mértékűnek, így a magyar családok és nyugdíjasok védelme érdekében 2025. március 17-től a kormány árréscsökkentést vezetett be 30 élelmiszer-termékkörre vonatkozóan, amely rögzíti, hogy a szabályozással érintett termékek esetében a kereskedő által alkalmazott árrés a 2025. januári átlagos árrés, de legfeljebb 10% lehet.

A szabályozás alá tartozó 30 termékkategóriából az online árfigyelő rendszerben 26 termékkategória mintegy 1000 termékének ára követhető nyomon napi szinten az intézkedés bevezetése óta. A kormányzati intézkedésnek köszönhetően az online platformon megjelenő, árrésszabályozás alá eső termékek több mint 90%-ának csökkent az ára, illetve az árréscsökkentéssel érintett élelmiszerek árai átlagosan mintegy 20%-kal mérséklődtek. Az intézkedés hatása az inflációs mutatókban is megjelent: már márciusban a vártnál kedvezőbb, 7%-os, áprilisban pedig 5,4%-os élelmiszer-inflációt mért a KSH.

Az árak emelése nemcsak az élelmiszerek körében volt jellemző, hanem számos háztartási és higiéniai terméket is érintett, így a kormány 2025. május 19-től az árrésszabályozást további 30 nem élelmiszer-jellegű termékkörre – például mosószerekre, tusfürdőkre, babaápolási cikkekre – is kiterjesztette. Ez a szabályozás a drogériákra vonatkozik, és előírja, hogy az érintett termékek esetében a kereskedők legfeljebb 15%-os árrést alkalmazhatnak, és az árrés mértéke nem haladhatja meg a 2025. január hónapban alkalmazott átlagos mértéket. Az intézkedés szintén eredményesnek bizonyult, ugyanis az érintett termékek ára átlagosan 25%-kal csökkent, ezzel érdemben hozzájárulva a lakosság vásárlóerejének megőrzéséhez.

A nyugdíjasok az árréscsökkentés mellett külön segítséget is kapnak, számukra a kormány 30 ezer forint értékben élelmiszer-utalványt is biztosít.

Azt látjuk, hogy a bevezetett intézkedések hatékonyan támogatják a vásárlók terheinek csökkentését, és jelentős segítséget nyújtanak a magyar családoknak és nyugdíjasoknak a mindennapi bevásárlások során, hozzájárulva életminőségük javításához.

Ezzel párhuzamosan a kormány Európa legnagyobb adócsökkentését valósítja meg. 2026-ban a három- és kétgyermekes anyák személyijövedelemadó-mentességének köszönhetően 320 milliárd forint, a családi adókedvezmény megduplázásának eredményeként pedig 290 milliárd forint marad a magyar családoknál, mindez érdemben hozzájárul majd a lakossági fogyasztás bővüléséhez is.

– Miért tartja szükségesnek a Kormány a vidéki kisboltok támogatását, és milyen célokat szolgál a 2025-ös támogatási program?

– A hazai kiskereskedelmi piac területileg megosztott: a nagyobb városokban főként külföldi üzletláncok működnek, míg a legkisebb településeken jellemzően magyar tulajdonú vállalkozások biztosítják az alapvető termékek elérhetőségét. Ezek az egységek nemcsak gazdasági, hanem közösségi szempontból is nélkülözhetetlenek. Hiányuk az ellátás zavara mellett a vásárlóerő elszivárgásához, sőt egyes térségek leszakadásához is vezethet.

A 2025-ben meghirdetett támogatási program – a Magyar Falu Program keretében – az 5000 fő alatti településeken működő élelmiszerüzletek számára biztosít egyszeri, vissza nem térítendő működési támogatást, 1 és 3 millió forint közötti összegben. A cél a boltbezárások megelőzése, a napi fogyasztási cikkekhez való hozzáférés biztosítása, valamint a helyi gazdaság és közösségek megerősítése.

– Milyen hosszú távú célkitűzéseket fogalmaz meg a Kormány a kiskereskedelmi szektor területén 2025-re?

– A Kormány a 2025-ös évben is kiemelt célként kezeli a kiskereskedelmi szektor megerősítését, mivel a magyar gazdaság rövid távú növekedési ütemének fenntartása elsősorban a belső fogyasztás élénkítésén keresztül valósítható meg. Az elmúlt időszakban a nemzetközi gazdasági környezet – különösen az exportpiacainkon jelentkező keresletcsökkenés – komoly kihívást jelentett, a lakosság óvatos fogyasztói magatartása pedig tovább mérsékelte a belső kereslet bővülését.

A Kormány célja, hogy ez a stratégiai ágazat képes legyen hozzájárulni a gazdaság dinamizálásához, ennek érdekében különféle szabályozási és támogatási eszközöket alkalmaz.

A Kormány szándéka világos: olyan szabályozási környezet kialakítása, amely egyszerre támogatja a családok, a fogyasztók érdekeit, ösztönzi a vállalkozások jogkövető működését, és megerősíti a kiskereskedelem gazdasági szerepét egy olyan időszakban, amikor a beruházásösztönzés hosszabb távon, a fogyasztásösztönzés pedig azonnal hat.

Kiemelném egyúttal, hogy az intézkedések szabályozói oldalon új szakaszt nyitottak: 2025. január 1-jével létrejött a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH), amely integrált módon látja el az élelmiszer-kereskedelem és a fogyasztóvédelem feladatait. Az NKFH nem csupán ellenőrző hatóságként működik, hanem a vállalkozásokkal együttműködve, támogató szerepet betöltve is hozzájárul egy fenntartható és versenyképes, valamint fogyasztóbarát piaci környezet kialakításához.

Az elmúlt hónapok tapasztalatai azt mutatják, hogy az egységes hatósági fellépés nemcsak gyorsabb reakciót, hanem hatékonyabb és átláthatóbb működési kereteket is biztosít – mindezt úgy, hogy a hatóság partnerként támogatja a vállalkozásokat. A legfontosabb cél továbbra is a magyar családok és fogyasztók védelme – legyen szó az árak féken tartásáról, a biztonságos termékek szűréséről vagy a tisztességes piaci viszonyok fenntartásáról.