Ugrásszerűen nő az alternatívfehérje-szabadalmak száma

A cikk a Trade magazin 2025/6-7. lapszámában olvasható.

Elképesztő tempóban fejlődnek az alternatív fehérjékkel kapcsolatos innovációk. Legalábbis erre világít rá a GFI Europe legújabb tanulmánya, amely szerint 2023-ban 1191 szabadalmat nyújtottak be növényi alapú élelmiszerek, sejttenyésztett hús és fermentációs technológiák terén, miközben 2015-ben ez a szám még mindösszesen 124 volt. Az európai szervezetek által közzétett szabadalmak száma meghaladja az 5000-et, ami évente átlagosan 32%-os növekedést jelez.

Az innovációt a növényi alapú élelmiszerek kutatása uralja: 2015 óta közel 4000 szabadalmat tettek közzé ezen a területen – ez az összes szabadalom 74%-át teszi ki, ami a növényi alapú kutatások kiforrottságát tükrözi. Ugyanakkor a szervezet arra is rávilágít, hogy a növényi alapú szektor felívelése mindössze egy tucatnyi ország domináns jelenlétének és aktivitásának köszönhető. Mindössze öt ország – Svájc, Hollandia, Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság – szerepel az összes szabadalmi „család” – azaz ugyanarra a találmányra vonatkozó, ám különböző országokban vagy régiókban benyújtott szabadalmi dokumentumok – 72%-án.

Míg a növényi alapú szabadalmakat az öt vezető országban főként a hagyományos élelmiszeripari szereplők terjesztik be, addig a sejttenyésztett húsokkal kapcsolatos szabadalmak terén a start-upok dominálnak. A jelentés kiemeli: a két legtöbb szabadalommal rendelkező vállalat az elsők között volt azok között is, akik a forgalmazás engedélyezésére irányuló kérelmet nyújtottak be az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósághoz.

Vezet Svájc

Az alternatív fehérjékkel kapcsolatos szabadalmak terén Svájc áll az élen: 2015 óta 265 szabadalmi családhoz tartozó 1232 szabadalmat tettek közzé svájci vállalatok és szervezetek.

Ugyanakkor a legtöbb (82) egyedi jogosult – vagyis olyan szervezet, illetve magánszemély, aki a szabadalmi jogokat birtokol – Németországban található.

A skandináv országok – Dánia, Finnország és Svédország – is kiemelkedően teljesítenek az egy főre jutó szabadalmak számát tekintve.

A dél- és kelet-európai térségekben az alternatív fehérjeipar még meglehetősen gyerekcipőben jár.

Gyors innovációs ütem

Dr. David Hunt, a GFI Europe kutatástámogatási menedzsere egy a Food Ingredients Firstnek adott interjúban jelezte, hogy a különbségek csökkentése érdekében érdemes olyan mechanizmusokat kihasználni a kevésbé fejlett régiók R&I tevékenységeinek ösztönzésére, mint például az Európai Regionális Fejlesztési Alap.

A szakember kiemelte, hogy a fenntartható növekedés előmozdítása és az élelmezésbiztonság fokozása érdekében a kormányoknak és a finanszírozó szervezeteknek általában fontos lenne olyan környezetet teremteniük, amely elősegíti a közfinanszírozású kutatóintézetek és a magánvállalatok közötti szorosabb együttműködést. Ez a nyílt hozzáférésű innováció felgyorsíthatná az új technológiák piacra jutását, és támogatná az egész iparág fejlődését.

A jelentés hangsúlyozza, hogy a növényi alapú élelmiszerek versenyképességéhez elengedhetetlenek a korszerű technológiák, melyek javítják a minőséget, növelik a fogyasztói vonzerőt és csökkentik a költségeket.

Az alulhasznosított növények – mint a mungóbab, lóbab vagy csicseriborsó – újabb innovációs területeket jelenthetnek, miközben egészségesebb, fenntarthatóbb termékek előállítására adnak módot. A fehérjefrakcionálás és -funkcionalizálás technológiai fejlesztései energiahatékonyabbá tehetik és egyszerűsíthetik a gyártást, míg az új texturálási eljárások, például a 3D nyomtatás, új távlatokat nyithatnak az élelmiszeriparban. A precíziós fermentációval készült összetevők – amelyek képesek az állati zsír tulajdonságait utánozni – javíthatják a növényi termékek ízét és tápértékét.

A jelentés szerint a fehérjenövények nemesítése is nagyobb figyelmet érdemelne, hogy hosszabb távon ellenállóbb, kisebb feldolgozást igénylő alapanyagok álljanak az iparág rendelkezésére.