Tudásalapú jövőképet vázolt fel az MKIK elnöke a 2025-ös Gazdasági Évnyitón

Nagy Elek szerint a tudásalapú kamara elengedhetetlen a tudásalapú gazdaságfejlesztéshez. A jövő azon szereplők kezében lesz, akik hajlandók befektetni a tudásba, és ennek érdekében hajtják végre üzleti stratégiáikat. Az MKIK elnöke a Makronóm Intézet felmérésére hivatkozva rámutatott: a legsikeresebb vállalkozások azok, amelyek jelentős forrásokat fordítanak innovációra, keresik az exportlehetőségeket, és aktív kapcsolatot ápolnak egyetemekkel, kutatóintézetekkel.

Nemzetközi példák és a magyar út

A tudásalapú gazdaságfejlesztés nemzetközi példáit említve Nagy Elek kiemelte a dán népfőiskola szerepét, amely megalapozta a dán agrárcsodát, valamint a szingapúri oktatási modellt, amely az ország gazdasági sikereinek egyik alapköve lett. Magyarország számára a tudásalapú kamara és gazdaságfejlesztés lehet a kitörési pont – hangsúlyozta.

Az egyik legnagyobb akadály a forráshiány, amelynek megoldását az ökoszisztéma építésében látják. Ennek részeként a vállalkozások és a kamarák együttműködését kell erősíteni, miközben az MKIK feladata, hogy felmérje a piaci képzések kínálatát, és biztosítsa a szükséges szakképzettségek elérhetőségét.

Mesterséges intelligencia a gazdasági növekedés szolgálatában

A tudásalapú kamara egyik kiemelt eszköze a mesterséges intelligencia, amelynek alkalmazása jelentős növekedési potenciált rejt magában. Nagy Elek nemzetközi kutatásokra hivatkozva kiemelte: az AI segítségével 12 százalékkal több feladat végezhető el, és akár 25 százalékkal gyorsabb munkavégzés érhető el. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az AI alkalmazása kockázatokkal is jár, amelyeket csak megfelelő emberi ellenőrzéssel lehet kivédeni.

„A magyar kkv-kat minél hamarabb meg kell tanítani a mesterséges intelligencia használatára. Ez egy kiváló lehetőség a kormány és a kamara együttműködésére”

– tette hozzá az MKIK elnöke.

A vállalkozók problémáinak feltérképezése és a digitalizáció előnyei

Nagy Elek szerint a vállalkozások legégetőbb problémáinak feltárásához célzott kutatásokra van szükség, mivel ezek lehetővé teszik az adatalapú döntéshozatalt. Az MKIK tapasztalatai szerint a kkv-k legnagyobb kihívásai közé tartozik az adminisztráció, valamint az adó- és társadalombiztosítási terhek nagysága.

A kamara 15 pontos javaslatcsomagot állított össze az adminisztrációs terhek csökkentésére, amelyben a digitális megoldások elterjesztése is kulcsszerepet játszik. Az adózás egyszerűsítésével kapcsolatban megjegyezte, hogy a KATA módosítása iránti igény továbbra is jelentős, különösen a cégek közötti számlázás szempontjából.

A magyar vállalkozások helyzetbe hozása és új finanszírozási lehetőségek

Az MKIK elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar vállalkozások számára is biztosítani kell azokat a lehetőségeket, amelyeket más európai országokban élveznek. Példaként említette, hogy a szomszédos országokban a legnagyobb építési beruházások nyertesei túlnyomórészt helyi vállalkozások. Szerinte ezt Magyarországon is lehetne alkalmazni az uniós szabályok betartásával.

A kkv-k finanszírozásának kérdésében a Demján Sándor tőkeprogramot említette, amelynek célja, hogy új forrásokat biztosítson a növekedési potenciállal rendelkező kis- és középvállalkozások számára. Az MKIK saját alapkezelője és kamarai hálózata segít a megfelelő cégek megtalálásában, akiknek tőkeinjekcióra van szükségük a fejlődéshez.

A 2025-ös Gazdasági Évnyitó üzenete egyértelmű: a jövő a tudásba való befektetésen, az innováción és a digitalizáción múlik.