Történelmi csúcsra nőtt a foglalkoztatottság az Európai Unióban tavaly

Történelmi csúcsra emelkedett a foglalkoztatottság az Európai Unióban tavaly, és a huszonhét tagállam közül tizenhét már elérte a 2020-ra kitűzött nemzeti célját – ez derült ki az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) kedden közölt adataiból.

Az Európai Unióban a 20-64 év közötti népesség foglalkoztatottsági rátája 73,1 százalékra emelkedett 2019-ben, az előző évben mért 72,4 százalékról.
Egy évtizeddel korában, 2009-ben, a pénzügyi és gazdasági világválság idején 68,2 százalékon állt a foglalkoztatottsági ráta, majd 2013-ra 67,5 százalékig esett vissza, onnantól viszont töretlenül emelkedett.
A férfiak és a nők foglalkoztatottságának aránya közötti különbség továbbra is 10 százalékpont fölött maradt. Tavaly a 20-64 éves korosztályban a férfiak 79,0 százaléka, a nőknek pedig a 67,3 százaléka tartozott a foglalkoztatottak közé.
Az uniós országok 2010-ben fogadták el a tíz évre szóló foglalkoztatási és növekedési stratégiát. Az Európa 2020 stratégia egyik fő célja az, hogy 2020-ra a 20-64 éves korosztály 75 százalékának legyen munkája az unió egészében. A fő szám alapján minden ország meghatározta nemzeti célját helyzetének és sajátosságainak figyelembe vételével.
Az egyes uniós tagállamok foglalkoztatottsági rátája között továbbra is jelentősek a különbségek: a legjobb és a legrosszabb adat között 20,9 százalékpont volt a különbség tavaly. Svédország 82,1 százalékkal állt a lista élén, Görögország volt az utolsó 61,2 százalékkal.
Az előző évhez képest csak Svédországban csökkent, 0,3 százalékponttal a foglalkoztatottsági ráta. A legnagyobb mértékben Bulgáriában (2,6 százalékpont), Cipruson (1,8 százalékpont), Görögországban és Máltán (egyaránt 1,7 százalékpont), valamint Horvátországban (1,5 százalékpont) nőtt ez a mutató.
Svédország után Németországban (80,6 százalék), Csehországban (80,3 százalék), Észtországban (80,2 százalék) és Hollandiában (80,1 százalék) volt a legmagasabb a foglalkoztatottsági arány. Mind az öt ország elérte már 2020-ra kitűzött célját, mellettük Írország, Horvátország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia és Szlovákia is elmondhatja ugyanezt magáról.
Az egyes nemzeti célok között is jelentős a különbség, 62,9 százaléktól (Horvátország) 80 százalékig (Dánia, Hollandia és Svédország) terjed a skála.
Magyarország esetében a foglalkoztatottsági ráta 75,3 százalékra emelkedett tavaly a 2018-ban mért 74,4 százalékról. A nemzeti cél 75 százalék. Tavaly a férfiak körében 1 százalékponttal 83,1 százalékra, a nőknél pedig 0,8 százalékponttal 67,6 százalékra emelkedett a foglalkoztatottsági arány. (MTI)