Toplistáról – maszkban

Szerző: Trademagazin Dátum: 2021. 06. 11. 10:18

Egy éve kötelező a maszk viselete az üzletekben, vásárlóknak, eladóknak egyaránt. Ez szembetűnő módon mindent elárul 2020-ról. A koronavírus-járvány rányomta bélyegét a gazdaságra, a kereskedelemre is. A koronavírus-járvány világszerte visszahúzta a gazdaságokat, a járvány elleni védekezés érdekében pedig korlátozni kényszerültek a kormányok a szolgáltatások széles körét, így a kereskedelmet is. A legkritikusabb időszakokban be is kellett zárni üzleteket, szolgáltatóhelyeket.

A járvány nyomán hullámzott a kereskedelem piaca is. 2020 márciusában még spáj­zoltak a családok a különféle napi cikkekből (élelmiszerekből, drogérai termékekből, gyógyszerféleségekből egyaránt), áprilisban viszont 10%-ot zuhant a kereskedelmi piac. Ennek a visszaesésnek ugyan döntő oka az iparcikk-kereskedelmi üzletek bezárása volt, de a márciusi 13%-os felfutást követően áprilisban az élelmiszerüzletek is az előző évi szint alatt zárták a hónapot. A nagy rohamok megfeszített tempót követeltek a beszállítóktól, élelmiszer-feldolgozóktól és a kereskedőktől egyaránt: villámgyorsan szorosabbra is fonódott az együttműködés, mely nélkül sokáig üresek maradtak volna az üzletek polcai egy-egy nagy bevásárlási roham után.

Enyhe növekedés az élelmiszer-­kereskedelemben

Vámos György - OKSZ

Vendégszerző:
Vámos György
főtitkár
OKSZ

2020 kiskereskedelmi mérlege végül szinte ugyanannyit, 99,8%-ot mutatott, mint a 2019. évi vásárlások mennyisége, a volumenváltozást nézve. Az élelmiszerüzletek 3%-kal túl is lépték a korábbi szintet (a megelőző években is e körül mozgott a növekedés), amiben a családoknak az áruterület iránti kiemelt figyelme mellett szerepe volt a digitális tanrendnek, a home office-nak és a külföldi utazások korlátozásainak is.

Az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma egyébként 4480 milliárd forint volt 2020-ban, mellette a vendéglátóhelyek a korlátozásuk közepette ezer milliárd feletti bevétellel zártak, 600 milliárd forint piacvesztést elszenvedve.

A teljes élelmiszerpiaci képhez az is hozzátartozik, hogy az élelmiszeripar 2020-ban 1%-kal bővülhetett összességében, ezen belül az exportja 3,4%-kal. A belföldi értékesítés ugyanakkor 99,9%-os szinten zárt volumenben, úgy, hogy a vendéglátóhelyek és a szálláshelyek is csak korlátozásokkal, időszakonként bezárásokkal tevékenykedhettek.

A különféle iparcikkek vásárlása a hagyományos szakboltokból ugyanakkor nagyot esett 2020 egészét nézve, például ruházatból, továbbá könyv, újság, papírárukból 25%-kal, bútorból, műszaki cikkekből 10%-kal. A karácsony előtti vásárlásban is óvatosak voltak a családok, látszik is a kereskedelem 3%-os visszaesését mutató mérlegén.

Az elektronikus kereskedelem ugyanakkor 42%-kal ugrott meg éves szinten (áprilisban a kétszeresére nőtt) az előző évihez képest. Ehhez hozzátartozik ugyanakkor az is, hogy az elmúlt években 30-40% volt a csatorna növekedési üteme, 2019-ben is 40%, így az üzletek zárva tartásának időszakában kiugró forgalom később visszarendeződött a növekedés ütemét tekintve a korábbi szintre. Részesedése a webáruházaknak a teljes kiskereskedelmi forgalomból éves szinten 10% körül mozgott végül. Egyre nő egyébként az élelmiszer-kereskedők webáruházi forgalma is.

Óvatos optimizmus

A járványhullámok kiszámíthatatlanságára és kíméletlenségére vezethető vissza, hogy 2020 novemberétől újabb korlátozásokra kényszerült a kormány, melyek áthúzódtak a 2021-es esztendőre is. A kereskedelem mérlegének serpenyője végül 2020 augusztusa óta nem tudott feljebb lendülni a korábbi év azonos időszakánál a havi mérési időszakok mutatóit nézve.

A jelenlegi időszak kulcskérdése, milyen ütemben sikerül túljutnia a magyar gazdaságnak a koronavírus okozta válságon. A kilábalás 2021 második félévében gyorsulhat, döntő részben a lakosság szélesebb körű átoltottsága nyomán. A gazdaságpolitikai lépéseket nézve a kereskedelem számára a gazdaság egészének, ezen keresztül a jövedelmeknek, végső soron pedig a vásárlóerő alakulása a döntő. Mind a kormányzati, mind a nemzetközi előrejelzések kedvező képet vetítenek előre.

A tervezéskor és az értékeléskor ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy a 2020-as mélypont mellett a járványidőszak előtti szintek túllépése jelentheti majd az érdemi előrelépést. Mind a GDP, mind a háztartások fogyasztási célú kiadásai érdemi nagyságrendben 2022-ben fogják túllépni a 2019-es szinteket. A családi költekezés szintjében 2020-ban 2,5% volt a visszaesés 5%-os GDP-csökkenés mellett, 2021-ben visszazárkóznak a gazdaság területei. A családi költekezésben döntő támogatást jelentett a hiteltörlesztési moratórium.

Az élelmiszeripar támogatása a kereskedelemnek is jó

A kormányzati gazdaságpolitika révén számos területe a gazdaságnak részesülhetett eddig is különféle támogatásokban, a járvány miatti veszteségek pótlása, a munkahelyek megtartása érdekében. A kereskedelem számára is kedvező a magyar élelmiszeripar kiemelt támogatása, mely révén több mint 4000 milliárd forint lesz a magyar vidék támogatása 2027-ig.

A kereskedelem azonban csak 2021-ben jutott célzott támogatásokhoz, amiben kiemelkedő jelentőségű a falusi kisboltok fejlesztésének segítése. Félő azonban, hogy az értékesítőhelyek számának számottevő mértékű csökkenését fogja kimutatni a statisztika, mivel a kisebb kereskedelmi vállalkozások már képtelenek voltak talpon maradni a súlyos piacvesztéseik nyomán.

Számolni kell azzal is, hogy az uniós gazdaságok kilábalása nyomán a magyar gazdaság számos területén, így a kereskedelemben is újra számolni kell majd a munkaerő hiányával. Ennek ellensúlyozása érdekében is fontos a digitalizáció, amihez a kisvállalkozásoknak több támogatásra lenne szükségük. Nyilván fontos az is, hogy a munkaerő alkalmazását terhelő közterhek folyamatosan csökkennek.

Hosszabb távra előretekintve, ha váratlan esemény nem következik be, kiegyensúlyozott ütemben növekedhet a kereskedelem és ezen belül az élelmiszerpiac. Tovább gyorsulhat a webáruházi értékesítés az élelmiszer-kereskedelmen belül is, hiszen a vásárlók számára egyre fontosabb a vásárlásokban a kényelem és a gyorsaság is. Ezt fogják elvárni a hagyományos élelmiszerüzletekben is, így a digitalizáció tovább szövögetheti hálóját ebben a körben is. //

Kapcsolódó cikkeink