Tömeges méhpusztulás Somogyban
Ugyan pontos adat egyelőre nincs, de szakemberek szerint a somogyi méhészetekben 30-40 százalékos az elhullás – írja a sonline.hu. Aki nem téliesítette megfelelően a kaptárakat, rosszul járhatott, de súlyos betegségek is gyengítették a somogyi méhállományt. Ám igaz az is, hogy évek óta folyamatosan gyengül a méhek immunrendszere, a növényvédő szerek hatása itt is érzékelhető.
Sorra pusztultak el a méhcsaládok a megyében, jelenleg is azon dolgoznak a szaktanácsadók Somogyban, hogy felmérjék a károk mértékét – mondta Mészáros János, a Zselici Méhész Egyesület elnöke. Aki nem téliesítette a kaptárakat megfelelően, ott várható volt az elhullás. De leginkább a betegségek gyengítették le a somogyi méhállományt.
A somogyi méhészetekben mintegy 30-40 százalékra tehető az elhullás mértéke, pontos adatot azonban csak a szaktanácsadók felmérései után fognak tudni a szakemberek. Pálfy Dániel gyékényesi méhésznél „csak” 5 százalék pusztult el, ami a szakember szerint normális, a méhcsaládok gyengék, de egészségesek tudtak maradni. Szerencsés János tabi őstermelőnél 30 százalékos volt az elhullás mértéke, amely szerinte a betegségek miatt van. Azt mondta: mivel nincs hatékony gyógyszer sok betegség ellen, s vannak olyan kártevők, amelyek rezisztensek, nem csoda, ha hullanak a méhek.
Mészáros János úgy látja: a jó takarás mit sem ér, ha nem megfelelő kondícióval tértek téli pihenőre a rovarok. – Ez így volt az idén is, aki az atkafertőzést nem irtotta le megfelelően, annál a fenékdeszkára hullottak a méhek – fogalmazott a Zselici Méhész Egyesület elnöke. A Magyar Mézút Egyesület elnöke, Kovács Ottó szerint a legnagyobb károk ott keletkeztek, ahol a méhészek nem voltak elég felkészültek, vagy nem jártak el kellő gondossággal a betegségek kiirtásakor. – A kép teljesen vegyes – tette hozzá a kaposvári szakember. – Vannak olyan méhészetek, ahol nem volt elhullás, de olyanok is akadnak, amelyekben egyetlen család sem maradt.
A méhészek többsége azonban úgy látja: évek óta folyamatosan gyengül a méhek immunrendszere. A növényvédő szerek ugyanis szinte minden virágporban jelen vannak, amelyek nem tesznek jót a rovaroknak. A már legyengült méheket könnyebben támadják a betegségek, mint az atka vagy a noséma. Az ezek elleni védekezés, illetve a betegségek kezelése sokszor sikertelen, mivel a gyógyszerek drágák és sokszor nem hatékonyak. Így mondhatni, „utolsó koporsószeg” volt a méhek számára a hosszú, kemény tél. (sonline.hu)
Kapcsolódó cikkeink
Októberi teaárak: miért lett ilyen drága a magyarok kedvenc forró itala?
A teafogyasztási szokásokra az infláció és az alapanyagok áremelkedése jelentős…
Tovább olvasom >Az se baj, ha csak édes – A nap képe
Merthogy a méztől ezt várjuk el, de azért vannak, akiknek…
Tovább olvasom >Válságban a magyar méztermelés: aszály és importméz nehezíti a helyzetet
Hazánkban egyre súlyosabb problémát jelent a méztermelés drasztikus csökkenése, amelynek…
Tovább olvasom >További cikkeink
Paradigmaváltás küszöbén az élelmezésben – A Lánchíd Klub szeptemberi ülésének vendége volt: Szöllősi Réka élelmiszer-politikai szakértő
Hátrányból indulunk! Egy globális paradigmaváltás küszöbén állunk! 2030-ig a G20…
Tovább olvasom >BMI: Mélyülő zsugorodás októberben
A Beszerzési Menedzser Index (BMI) szezonálisan kiigazított októberi értéke: 47,6.…
Tovább olvasom >GKI: Versenyképességi reformok szükségessége az EU-ban és Magyarország szerepe a változásokban
Az Európai Uniónak jelentős reformokra van szüksége a Draghi jelentés…
Tovább olvasom >