Magazin: Többet költünk diszkontüzletekben, mint tavaly

A január–májusi időszakban a kereskedelmi csatornák piacrészében jelentősebb változások figyelhetők meg. Mintegy 1100 milliárd forintos szintet elérve a lakosság teljes napi fogyasztásicikk-költése – a 10 százalék körüli élelmiszer-infláció ellenére – közel azonos szinten maradt a január–májusi időszakban, mint az előző év azonos időszakában. A kereskedelmi csatornák piacrészében a stagnáló piacon jelentősebb változások figyelhetők meg.

2011 első 5 hónapjának eredményei alapján a magyar háztartások érezhetően többet költenek a diszkontüzletekben, mint az előző év hasonló időszakában. A tendencia nem meglepő, hiszen az elmúlt két év gazdasági nehézségei, illetve az idei évben tapasztalható, gyorsan emelkedő élelmiszer-infláció, valamint az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező háztartások esetében az új adózási rend további kihívást jelentenek a pénztárcák számára.

A négy diszkontlánc közül kettő jelentős, kétszámjegyű piacrész-növekedést ért el, ami mögött részben a vásárlók számának növekedése áll. Míg 2010 májusában a magyar háztartások 50 százaléka vásárolt valamilyen diszkontláncban, addig ez a szám 2011 májusában 53 százalék volt.

Bár a diszkont csatorna nem nevezhető a napi bevásárlások helyszínének – mivel ide leginkább autóval érkeznek a vásárlók –, a diszkontüzletek mégis egyre nagyobb versenyt jelentenek a hagyományos kereskedelmi csatornák számára is. Ez egyrészt a diszkontok versenyképes árai miatt, másrészt pedig a diszkontok számának növekedése miatt van. (A diszkontok forgalmának 58 százalékát az autóval érkező vásárlók generálják, míg ez az arány jóval alacsonyabb, 20 százalék körül alakul a kisboltok esetében.)