Többet költenek a bevásárlóközpontokban a magyarok

Egyre többet vásárolnak a magyarok plázákban

 A bevásárlóközpontok számára jó hír, hogy a magyarok elkölthető jövedelme az elmúlt öt évben mintegy 24 százalékkal nőtt – még a tavalyi, pandémia ideje alatti csökkenés ellenére is.

„A minimálbér-emelkedésnek, illetve egyes szektorokban a munkaerőhiánynak köszönhetően megnövekedtek a bérek, a többlet pedig a legtöbb esetben a kiskereskedelembe áramlott. Hasonló, de ennél kisebb növekedési tendencia tapasztalható a bevásárlóközpontok átlagköltéseit tekintve is, tehát évről évre egyre több pénzt hagynak ott a vásárlók”

– hangsúlyozta Kui János, a Marketing Resolution ügyvezetője.

A KSH adataira támaszkodva a Marketing Resolution megvizsgálta az emberek többletjövedelemmel kapcsolatos attitűdjét. Míg a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező 20% már tud a létfenntartásán felül is költeni, addig a leggazdagabb 20% többletjövedelme nagyobb részét megtakarításokba helyezi. Azonban a bevásárlóközpontok számára a legrelevánsabb társadalmi réteg, akiket érdemes megcélozni, a középső két jövedelmi decilisben lévők. Ők a többletjövedelmük bő 40 százalékát élelmiszerre, tartós fogyasztási cikkekre és szórakozásra költik.

A Marketing Resolution kutatása kiemelten foglalkozott a bevásárlóközpontokba járók szokásaival és preferenciáival. A válaszok alapján például jól látszik, hogy a magyarok egyre több céllal keresik fel a bevásárlóközpontokat: a napi bevásárlás (55% válaszolta), az ügyintézés (31%) és a nézelődés (31%) mellett például a kávézás, cukrászdába járás (17%) súlya nőtt egyértelműen. A célok között kiemelt helyen szerepel a ruházati cikkek és divatkiegészítők vásárlása (44%), a cipővásárlás (34%), a szuper- és hipermarket látogatása (33%) és az egyéb cikkek vásárlása (32%).

„A bevásárlóközpontba járók válaszai alapján az látszik, hogy mindössze a 10 százalékuk nem térne vissza korábbi látogatási szokásaihoz, a nagy többség – ötből három ember – visszatérne a korábban megszokott bevásárlási terveihez, közel 30% pedig részben változtatna azokon. Ez alapján elmondható, hogy a bevásárlóközpontoknak érdemes ugyanúgy kielégítenie a rendszeres vásárlókör igényeit, de jól látható, hogy reagálniuk kell a megváltozott igényekre is”

– mondta el Kui János.

A Westend és a Marketing Resolution A bevásárlóközpontok szerepe a 21. században című reprezentatív kutatásának eredményeiből jól látszik, hogy bevásárlóközpontok választásánál az emberek számára fontos szempont a fenntarthatóan működtetett komplexum, a külső zöld terület megléte és a szabadidős lehetőségek széles kínálata. A könnyű megközelíthetőség, illetve a városközponti elhelyezkedés továbbra is kiemelkedő szempontnak számít. Valamennyi említett tényezőben a válaszadók legnagyobb része a Westendet emelte ki első helyen, őt követi az Árkád, az Allee és a Mammut.

Bár a COVID hatására a bevásárlóközponti költések valamelyest csökkentek, országos szinten a magyarok havonta átlagosan 25 ezer forintot költenek el nem élelmiszerjellegű vásárlásokra és szolgáltatásokra. A nők esetében ez közel 27 ezer forintot, a férfiak esetében pedig több mint 22 ezer forintot jelent. Budapest és vonzáskörzetében, ahol Magyarország legismertebb és leglátogatottabb bevásárlóközpontjai találhatók, az átlag közel 32 ezer forint.