Több mint 900 magyar termék lesz a Lidlben

A 2004-es magyar piacra lépése óta 2013 márciusában tartott először sajtótájékoztatót a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt. Az eseményt és a bejelentéseket a média és a szakma is kiemelt figyelemmel kísérte.

Az első kérdésre, hogy miért épp most lép a magyar nyilvánosság elé az eddig elzárkózó áruházlánc, Grósz Jenő, a Lidl Magyarország igazgatóságának elnöke elmondta, hogy a 158 üzlet, a 186 milliárdos tavalyi éves forgalom, az Európában betöltött piaci pozíció mellett a magyar piacon is stabil, diszkontláncok közötti piacvezető szerep immár olyan nagyságrendet jelent, ami alapján érdemes a nyilvánosság elé lépni. Az aktualitást pedig a magyar beszállítókért program meghirdetése jelentette. Lapunk kérdésére Kovács Gergely beszerzési ügyvezető igazgató elmondta, hogy a hazai termékek arányának növelése és a „Lidl – értéket őrzünk” kommunikáció is teljesen magyar kezdeményezés.

A jelenlegi 810 magyar cikkelem mellé a tervek szerint közel 100-at listáznak majd be egyrészt meglévő külföldi gyártású termékek kiváltására, javarészt pedig választékbővítésre. A minőségbiztosítási tanúsítványok az egyetlen elvárás, a mennyiségi, kapacitási korlátokat akciós vagy regionális listázással hidalják át a 3 raktárbázisnak köszönhetően. A sikeres árucikkek beszállítóival korrekt partnerségi viszonyt építenek ki, sőt a kis beszállítókat támogatják a fejlesztések megvalósításában, a termelési mennyiség növelésében. Több árukategóriában említett példát a szakember, az ásványvíz, aprósütemény, húskészítmény, bor termékköröket kiemelve. A hazai piacon jól bizonyító árucikkek a szomszédos országok Lidl üzleteiben is lehetőséget kapnak. Jelenleg 36 beszállító 106 termékét szállítják a régió 8 országába, így tavaly 8,4 milliárd forintos exportárbevételt értek el. A következő lépcső a német Lidl láncba bekerülés, ami már termelési mennyiségben is nagy kihívást jelent a magyar beszállítóknak, ezért Németországban egyelőre csak két magyar gyártású asztali rágcsálnivalót forgalmaznak próbajelleggel.

A folyamat nem része semmilyen régiós vagy nemzetközi projektnek, nem jelez elmozdulást az anyavállalat hard diszkont stratégiájában, és itthon sem indulnak a soft diszkontosodás felé. A magyar szempontokat tartják szem előtt. Ezen belül is a további bővülés, a stabil piaci pozíció megőrzése, az alapkoncepció szerint a legjobb minőség legjobb áron való biztosítása és a magyar gazdaság, magyar termelők támogatása a fő fókusz.

– Természetesen tudjuk, hogy változnak az emberek, nagyobb elvárások vannak és ennek meg kell felelni. Például a Lidl pékség, a frissen sütött pékáru nagyon kedvező fogadtatásra talált vásárlóink körében. Ugyanakkor így jobban meg is tudjuk magunkat különböztetni a diszkontcsatornában – emeli ki Kovács Gergely.

Nyomon követik a hazai élelmiszer-kiskereskedelem forgalmi változásait, a piackutatók számait, a magyar piaci trendek alakulását. A boltvándorlások kapcsán nagyobb elmozdulásra, radikális átrendeződésre nem számítanak.

Lapunk kérdésére a Lidl vezetői elmondták, hogy a nyilvánosságra lépés egyfajta nyitást is jelez, több rendezvényen részt vesznek. Eddig elsősorban a termelőket érintő, minisztériumi szervezésű eseményeken jelentek meg.

– Szívesen megjelenünk olyan fórumokon, ahol érdemben tudunk a témához hozzátenni, de számunkra első helyen mindig a munka áll, a Lidl-célkitűzések megvalósítása, a Lidl-vásárlók igényeinek messzemenő kielégítése marad a fő prioritás – mondja zárszavában Grósz Jenő.

A hazai Lidl diszkontlánc a jelenlegi 54 százalékról 60 százalékra kívánja emelni forgalmában a magyar termékek arányát 2014 végére. A magyar beszállítókért program hátteréről és a következő lépésekről kérdeztük Grósz Jenőt, a Lidl Magyarország igazgatóságának elnökét és Kovács Gergely beszerzési ügyvezető igazgatót.