Több magyar e-kereskedőnek kellene kilépnie a külpiacokra
Rekordévet zárt a hazai e-kereskedelem tavaly, de a külföldi szereplők térnyerése egyre nagyobb; sokkal több magyar e-kereskedőnek kellene kilépnie a külföldi piacokra a Growww Digital digitálismarketing-ügynökség szakértője szerint.
Szabó László kifejtette, hogy nemzetközi piacok nélkül a magyar e-kereskedők kis eséllyel tudják felvenni a versenyt az egyre növekvő hatékonyságú és tőkeerejű külföldi versenytársakkal szemben.
A tavaly 45 százalékos ütemben bővülő online kiskereskedelmi forgalom 41 százaléka a tizenöt legnagyobb e-kereskedőnél zajlott le, amelyek közül mindössze öt volt magyar, a napi fogyasztási cikkeket értékesítő (FMCG) öt legnagyobb forgalmú online kereskedő közül pedig egy sem.
A szakértő az MTI-hez kedden eljuttatott közleményben úgy fogalmazott: ha létezne e-külkereskedelmi mérleg, az tartósan negatív lenne. A hazai e-kereskedők nem léptek időben, Magyarország a kelet-közép-európai régiós országokból érkező e-kereskedelmi szereplők külpiaca lett.
A régió, amely Magyarország mellett Csehországot, Szlovákiát, Lengyelországot, Romániát, Szlovéniát, Horvátországot és Szerbiát foglalja magába, Európa legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező e-kereskedelmi piaca. Ráadásul a mintegy 140 millió potenciális vásárlóból álló, széttagolt piacon még nem jelentek meg a legnagyobb e-kereskedők, ezért azokkal nem kell versenyezni – jelezte Szabó László. Hozzátette, hogy Lengyelország kivétel, oda az Amazon már belépett, de várhatóan még néhány évig nem kezd intenzív terjeszkedésbe.
A régióban a cseh webshopok dominálnak, de a szlovákok is bátrabban lépnek exportpiacokra.
Growww Digital szakértője szerint a százmillió forint forgalmat elérő e-kereskedelmi vállalkozások között már nagy számban találhatók exportérett vállalkozások, és ennél alacsonyabb forgalom is elég a szűk réspiacokat kiszolgáló webshopok esetén. Becslése szerint több száz ilyen exportérett, de exportszkeptikus hazai vállalkozás lehet.
Szabó László szerint a következő néhány év kritikus az exportpiacra lépés szempontjából. Mint fogalmazott, most még könnyen lehet kilépni a külső piacokra, de ahogy az idő telik, a lehetőség egyre fogy vagy nehezedik.
A kelet- és közép-európai régió a magyar cégek kiemelt exportterülete lehet. A széttöredezett piac előnye, hogy a nagy nemzetközi szereplők fenyegetése alacsony, mert nehéz megvetni a lábukat egy ennyire mozaikszerű, sokszínű piacon. Ugyanakkor az uniós jogi szabályozások és a logisztikai, szállítási lehetőségek viszonylag könnyű terjeszkedést tesznek lehetővé – fejtette ki a szakértő. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Berobbant a Rossmann az e-kereskedelmi toplistára
Először szerepel a Rossmann a PwC által összeállított 2024-es E-toplistán…
Tovább olvasom >Omnichannel vagy semmi – Az e-commerce új iránya
„Mintegy 450 ezer magyar 2023-ban úgy vásárolt először a Temun,…
Tovább olvasom >A biztonság továbbra is a legfontosabb szempont a magyar fogyasztók 83%-ának az online vásárlás során
A biztonság továbbra is a legfontosabb szempont a magyar fogyasztók…
Tovább olvasom >További cikkeink
Rekordszinten a vállalatvezetők elköteleződése a fenntarthatóság iránt
A K&H fenntarthatósági index legfrissebb adatai szerint a vállalatvezetők hozzáállása…
Tovább olvasom >Kismértékben emelkedett a FAO élelmiszerár-indexe júniusban a hús, tejtermékek és növényi olajok drágulása miatt
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) pénteki jelentése szerint az élelmiszer-alapanyagok…
Tovább olvasom >Mitől tízszereződhet meg egy-egy bor ára?
Kevesebben vannak világszerte, mint ahány ember járt az űrben, számuk…
Tovább olvasom >