Több magyar e-kereskedőnek kellene kilépnie a külpiacokra
Rekordévet zárt a hazai e-kereskedelem tavaly, de a külföldi szereplők térnyerése egyre nagyobb; sokkal több magyar e-kereskedőnek kellene kilépnie a külföldi piacokra a Growww Digital digitálismarketing-ügynökség szakértője szerint.
Szabó László kifejtette, hogy nemzetközi piacok nélkül a magyar e-kereskedők kis eséllyel tudják felvenni a versenyt az egyre növekvő hatékonyságú és tőkeerejű külföldi versenytársakkal szemben.
A tavaly 45 százalékos ütemben bővülő online kiskereskedelmi forgalom 41 százaléka a tizenöt legnagyobb e-kereskedőnél zajlott le, amelyek közül mindössze öt volt magyar, a napi fogyasztási cikkeket értékesítő (FMCG) öt legnagyobb forgalmú online kereskedő közül pedig egy sem.
A szakértő az MTI-hez kedden eljuttatott közleményben úgy fogalmazott: ha létezne e-külkereskedelmi mérleg, az tartósan negatív lenne. A hazai e-kereskedők nem léptek időben, Magyarország a kelet-közép-európai régiós országokból érkező e-kereskedelmi szereplők külpiaca lett.
A régió, amely Magyarország mellett Csehországot, Szlovákiát, Lengyelországot, Romániát, Szlovéniát, Horvátországot és Szerbiát foglalja magába, Európa legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező e-kereskedelmi piaca. Ráadásul a mintegy 140 millió potenciális vásárlóból álló, széttagolt piacon még nem jelentek meg a legnagyobb e-kereskedők, ezért azokkal nem kell versenyezni – jelezte Szabó László. Hozzátette, hogy Lengyelország kivétel, oda az Amazon már belépett, de várhatóan még néhány évig nem kezd intenzív terjeszkedésbe.
A régióban a cseh webshopok dominálnak, de a szlovákok is bátrabban lépnek exportpiacokra.
Growww Digital szakértője szerint a százmillió forint forgalmat elérő e-kereskedelmi vállalkozások között már nagy számban találhatók exportérett vállalkozások, és ennél alacsonyabb forgalom is elég a szűk réspiacokat kiszolgáló webshopok esetén. Becslése szerint több száz ilyen exportérett, de exportszkeptikus hazai vállalkozás lehet.
Szabó László szerint a következő néhány év kritikus az exportpiacra lépés szempontjából. Mint fogalmazott, most még könnyen lehet kilépni a külső piacokra, de ahogy az idő telik, a lehetőség egyre fogy vagy nehezedik.
A kelet- és közép-európai régió a magyar cégek kiemelt exportterülete lehet. A széttöredezett piac előnye, hogy a nagy nemzetközi szereplők fenyegetése alacsony, mert nehéz megvetni a lábukat egy ennyire mozaikszerű, sokszínű piacon. Ugyanakkor az uniós jogi szabályozások és a logisztikai, szállítási lehetőségek viszonylag könnyű terjeszkedést tesznek lehetővé – fejtette ki a szakértő. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Szintet léphet a hazai e-kereskedelem: Magyarországon is fejleszt a globális logisztikai óriásvállalat
A digitális kereskedelem világszerte rohamosan fejlődik, és a logisztikai megoldások…
Tovább olvasom >Az Amazon visszakozik: kínai megrendelések lemondásával reagál az amerikai vámemelésre
A kereskedelmi háború új fejezete az e-kereskedelemben – az Amazon…
Tovább olvasom >Elárasztanak a zacskók: 22 milliárd műanyag csomagolás jöhet divatból 2030-ig
Az online rendelt ruhák ára nemcsak a pénztárcánkat, hanem a…
Tovább olvasom >További cikkeink
Több mint 13 tonna adomány gyűlt össze a NOE és a CBA közös húsvéti akcióján
Több mint 13 tonna adomány gyűlt össze a Nagycsaládosok Országos…
Tovább olvasom >A digitális detox a húsvéti böjt idején: az addiktív telefonhasználat sokkal súlyosabb és általánosabb probléma, mint gondoljuk
A húsvéti böjt hagyományosan a befelé fordulás, a lemondás és…
Tovább olvasom >Kegyetlen április fagykárok: akár 100%-os terméskiesés is előfordulhat
Az április eleji tavaszi fagyok ismét komoly problémát okoztak a…
Tovább olvasom >