Több magyar e-kereskedőnek kellene kilépnie a külpiacokra
Rekordévet zárt a hazai e-kereskedelem tavaly, de a külföldi szereplők térnyerése egyre nagyobb; sokkal több magyar e-kereskedőnek kellene kilépnie a külföldi piacokra a Growww Digital digitálismarketing-ügynökség szakértője szerint.
Szabó László kifejtette, hogy nemzetközi piacok nélkül a magyar e-kereskedők kis eséllyel tudják felvenni a versenyt az egyre növekvő hatékonyságú és tőkeerejű külföldi versenytársakkal szemben.
A tavaly 45 százalékos ütemben bővülő online kiskereskedelmi forgalom 41 százaléka a tizenöt legnagyobb e-kereskedőnél zajlott le, amelyek közül mindössze öt volt magyar, a napi fogyasztási cikkeket értékesítő (FMCG) öt legnagyobb forgalmú online kereskedő közül pedig egy sem.
A szakértő az MTI-hez kedden eljuttatott közleményben úgy fogalmazott: ha létezne e-külkereskedelmi mérleg, az tartósan negatív lenne. A hazai e-kereskedők nem léptek időben, Magyarország a kelet-közép-európai régiós országokból érkező e-kereskedelmi szereplők külpiaca lett.
A régió, amely Magyarország mellett Csehországot, Szlovákiát, Lengyelországot, Romániát, Szlovéniát, Horvátországot és Szerbiát foglalja magába, Európa legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező e-kereskedelmi piaca. Ráadásul a mintegy 140 millió potenciális vásárlóból álló, széttagolt piacon még nem jelentek meg a legnagyobb e-kereskedők, ezért azokkal nem kell versenyezni – jelezte Szabó László. Hozzátette, hogy Lengyelország kivétel, oda az Amazon már belépett, de várhatóan még néhány évig nem kezd intenzív terjeszkedésbe.
A régióban a cseh webshopok dominálnak, de a szlovákok is bátrabban lépnek exportpiacokra.
Growww Digital szakértője szerint a százmillió forint forgalmat elérő e-kereskedelmi vállalkozások között már nagy számban találhatók exportérett vállalkozások, és ennél alacsonyabb forgalom is elég a szűk réspiacokat kiszolgáló webshopok esetén. Becslése szerint több száz ilyen exportérett, de exportszkeptikus hazai vállalkozás lehet.
Szabó László szerint a következő néhány év kritikus az exportpiacra lépés szempontjából. Mint fogalmazott, most még könnyen lehet kilépni a külső piacokra, de ahogy az idő telik, a lehetőség egyre fogy vagy nehezedik.
A kelet- és közép-európai régió a magyar cégek kiemelt exportterülete lehet. A széttöredezett piac előnye, hogy a nagy nemzetközi szereplők fenyegetése alacsony, mert nehéz megvetni a lábukat egy ennyire mozaikszerű, sokszínű piacon. Ugyanakkor az uniós jogi szabályozások és a logisztikai, szállítási lehetőségek viszonylag könnyű terjeszkedést tesznek lehetővé – fejtette ki a szakértő. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Új funkciókkal egészül ki a Glovo alkalmazása
A felhasználóknak nyújtható még személyre szabottabb élmény érdekében teljesen átalakítja…
Tovább olvasom >Berobbant a Rossmann az e-kereskedelmi toplistára
Először szerepel a Rossmann a PwC által összeállított 2024-es E-toplistán…
Tovább olvasom >Omnichannel vagy semmi – Az e-commerce új iránya
„Mintegy 450 ezer magyar 2023-ban úgy vásárolt először a Temun,…
Tovább olvasom >További cikkeink
Drágul a csirke, drágul a tojás – ez vár most a magyar vásárlókra
Jelentős áremelkedés zajlott le a hazai baromfipiacon az elmúlt hónapokban…
Tovább olvasom >Kiszámíthatatlan szezont hozott 2025 a csonthéjas gyümölcsök piacán
Ellentétes tendenciák jellemzik a 2025-ös csonthéjas gyümölcsszezont világszerte: miközben egyes…
Tovább olvasom >K&H: a szolgáltató szektor lendülete némileg ellensúlyozza az ipar akadozását
“A GKI frissen publikált konjunktúraindexe 2 ponttal csökkent a legutóbbi…
Tovább olvasom >